
Fotó: Pinti Attila
A gazdasági kimutatások szerint már nem számít szegény országnak Románia, viszont az egyes megyék között hatalmasak a különbségek.
2024. május 22., 18:512024. május 22., 18:51
2024. május 23., 10:392024. május 23., 10:39
Románia mára az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében elérte a 77–78 százalékos értéket, amivel megelőzte Magyarországot és Görögországot (67 százalék), ám a valóság az, hogy óriási szakadék tátong az ország megyéi között: vannak nagyon fejlett és számottevően elmaradott vidékek egyaránt.
„Már nem vagyunk szegény ország – az európai országok átlagának 77–78 százalékos GDP/fő értékével már nem lehet Romániát szegénynek tekinteni” – jelentette ki a Hotnews.ro portálnak Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Az összkép azonban nem ennyire egyértelmű, ha megyékre lebontva vizsgálják a vásárlóerő-paritást.
A leggazdagabbnak messze a megyékkel egy szinten kezelt főváros, Bukarest számít, ahol az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai termék az Európai Unió átlagának több mint 260 százaléka (több mint 2,5-szer gazdagabb az átlagnál). A rangsor másik végén találjuk a legszegényebb megyét, Vasluit, amely majdnem hétszer szegényebb a román fővárosnál, és szintén a szegény megyék közé tartozik Botoșani, Giurgiu és Suceava.
2010-ben Brassót megelőzve a negyedik helyre került, a fejlődés gyorsaságában pedig újabban Bukarestet is megelőzte. A 2014 és 2024 közötti időszakban az egy főre eső GDP növekedése tekintetében Kolozs megye az élmezőnyben foglal helyet, 179,5 százalékos növekedést mutat.
A székelyföldi megyékben is látványos a fejlődés, Kovászna megyében 162,46 százalékos, Hargita megyében pedig 156,67 százalékos volt a vizsgált mutató növekedése tíz év alatt. Megyék szintjén az látható, hogy az elmúlt 20 évben a 42 romániai megyéből 15-ben volt gyorsabb az egy főre eső GDP dinamikája, mint az országos átlagé. A többi 27 megye esetében a növekedés lassúbb volt.
Helyi közigazgatás szempontjából Bukarest a leginkább autonóm, a többi megye, ahol a helyi pénzügyi autonómia növekvő tendenciát mutat: Argeș, Brassó, Kolozs, Konstanca, Szeben és Temes megye.
Mint ismeretes, Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja is arról beszélt a Krónikának, hogy az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében tagadhatatlan, hogy Románia jelentős előrelépést tett az elmúlt 20-25 év folyamán, ám – mint mondta – pár százalék ide vagy oda, ő maga ezt nem nagyobbítaná, „nem fújná fel túlságosan”.
Kiemelte ugyanakkor, hogy előrelépést láthatunk az ország valamennyi régiójában, minden megye fejlődött az elmúlt bő két évtizedben, de nem egyformán gyors ütemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakadék tovább mélyült, ami Bálint Csaba szerint egyfajta feszültséget tud teremteni a társadalmon belül.

„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd. Bálint Csaba közgazdásszal jártuk körül a témát.
A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.
A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.
Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
szóljon hozzá!