Fotó: Pinti Attila
A gazdasági kimutatások szerint már nem számít szegény országnak Románia, viszont az egyes megyék között hatalmasak a különbségek.
2024. május 22., 18:512024. május 22., 18:51
2024. május 23., 10:392024. május 23., 10:39
Románia mára az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében elérte a 77–78 százalékos értéket, amivel megelőzte Magyarországot és Görögországot (67 százalék), ám a valóság az, hogy óriási szakadék tátong az ország megyéi között: vannak nagyon fejlett és számottevően elmaradott vidékek egyaránt.
„Már nem vagyunk szegény ország – az európai országok átlagának 77–78 százalékos GDP/fő értékével már nem lehet Romániát szegénynek tekinteni” – jelentette ki a Hotnews.ro portálnak Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Az összkép azonban nem ennyire egyértelmű, ha megyékre lebontva vizsgálják a vásárlóerő-paritást.
A leggazdagabbnak messze a megyékkel egy szinten kezelt főváros, Bukarest számít, ahol az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai termék az Európai Unió átlagának több mint 260 százaléka (több mint 2,5-szer gazdagabb az átlagnál). A rangsor másik végén találjuk a legszegényebb megyét, Vasluit, amely majdnem hétszer szegényebb a román fővárosnál, és szintén a szegény megyék közé tartozik Botoșani, Giurgiu és Suceava.
2010-ben Brassót megelőzve a negyedik helyre került, a fejlődés gyorsaságában pedig újabban Bukarestet is megelőzte. A 2014 és 2024 közötti időszakban az egy főre eső GDP növekedése tekintetében Kolozs megye az élmezőnyben foglal helyet, 179,5 százalékos növekedést mutat.
A székelyföldi megyékben is látványos a fejlődés, Kovászna megyében 162,46 százalékos, Hargita megyében pedig 156,67 százalékos volt a vizsgált mutató növekedése tíz év alatt. Megyék szintjén az látható, hogy az elmúlt 20 évben a 42 romániai megyéből 15-ben volt gyorsabb az egy főre eső GDP dinamikája, mint az országos átlagé. A többi 27 megye esetében a növekedés lassúbb volt.
Helyi közigazgatás szempontjából Bukarest a leginkább autonóm, a többi megye, ahol a helyi pénzügyi autonómia növekvő tendenciát mutat: Argeș, Brassó, Kolozs, Konstanca, Szeben és Temes megye.
Mint ismeretes, Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja is arról beszélt a Krónikának, hogy az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében tagadhatatlan, hogy Románia jelentős előrelépést tett az elmúlt 20-25 év folyamán, ám – mint mondta – pár százalék ide vagy oda, ő maga ezt nem nagyobbítaná, „nem fújná fel túlságosan”.
Kiemelte ugyanakkor, hogy előrelépést láthatunk az ország valamennyi régiójában, minden megye fejlődött az elmúlt bő két évtizedben, de nem egyformán gyors ütemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakadék tovább mélyült, ami Bálint Csaba szerint egyfajta feszültséget tud teremteni a társadalmon belül.
„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd. Bálint Csaba közgazdásszal jártuk körül a témát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!