Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról

– magyarázta a számadatok mögötti valóságot Bálint Csaba. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja szerint a fő üzenet mégiscsak az, hogy Románia – a meglátása szerint a gazdasági fejlettség szemszögéből első számú mutató tekintetében – jelentős előrelépést tett, ám pár százalék ide vagy oda, ő maga ezt nem nagyobbítaná, „nem fújná fel túlságosan”.

Nagy az előrelépés, de a felzárkózás heterogén

„Azt láthatjuk, hogy a 90-es vagy a 2000-es évek elejéhez mérten a két ország közötti rések nagyon jelentősen szűkültek, sok területen pedig el is tűntek. Tehát ha az egy főre eső GDP-t úgy használjuk, amire való, vagyis hogy megvizsgáljuk, mennyit termel a gazdaság, és azt egy lakosra vetítjük, akkor ezek a különbségek eltűntek, és Románia mindenképpen nagyot lépett előre, gyorsabban fejlődött, mint Magyarország. Ezt egészen nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt 20–25 évben a fejlődés üteme gyorsabb volt, de erre szükség is volt, hiszen Románia sokkal alacsonyabb szintről indult” – húzta alá a gazdasági szakember.

Románia esetében fontos megjegyezni, hogy kelet-európai, vagy akár egész európai összevetésben is nagyon gyors volt a felzárkózás, viszont ez egy elég heterogén felzárkózás volt. Vannak olyan régiók, rendszerint nagyvárosok, nagy gazdasági központok – a főváros, Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár és még néhány nagy gazdasági pólus –, amelyek motorként teljesítettek, és ezek adták a fejlődés nagy részét. Vannak viszont olyan térségek is – általában a kisebb városok vagy a vidéki települések –, ahol ez nem annyira látványos” – világított rá az elemző.

Az elégedetlenség társadalmi feszültséget generál

Bálint Csaba kiemelte ugyanakkor, hogy előrelépést láthatunk az ország valamennyi régiójában, minden megye fejlődött az elmúlt 20–25 évben, de nem egyformán gyors ütemben. Ez pedig azt jelenti, hogy

És nem csak a régiók közötti különbségek látványosak. Mint a közgazdász is rámutatott: a legfejlettebb nagyvárosokban is találunk olyan társadalmi rétegeket, amelyek nem érzik annyira ezt az előrelépést.

korábban írtuk

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.

„Ha megnézzük a jövedelemeloszlást, pontosabban ha a jövedelem nagysága szerint sorrendbe tesszük a társadalmi rétegeket, azt látjuk, hogy a top 20 százalék és az alsó 20 százalék közötti rés továbbra is Romániában az egyik legnagyobb európai uniós összevetésben. Tehát ha az aggregált számokat, a teljes nemzetgazdaságot vizsgáljuk, akkor

Van az egyik arca: általában a nagyvárosok, a nagy gazdasági pólusok, amelyek nagyon szépen teljesítenek vagy nagyot léptek előre, és vannak sajnos olyan régiók is, amelyeknél az előrelépés bizony sokkal szerényebb. És ez a társadalmon belüli elégedettséget is befolyásolja, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy feszültségeket generál” – fejtette ki a jegybank igazgatótanácsának tagja.

Mint mondta, a Romániára jellemző heterogenitás a munkaerőpiacon is megjelenik. Tehát vannak olyan régiók, ahol az aktivitási ráta alacsony, vagyis a teljes lakosságon belül kevesen dolgoznak, és vannak olyan régiók, ezen belül is főleg a nagyvárosok, ahol a mutató értéke magas. Magyarországon pedig összességében jobbak a foglalkoztatottsági mutatók, mint Romániában.

Bálint Csaba még a szegénységi mutatókat említette, amelyek terén Romániában volt ugyan előrelépés, de még mindig rosszul állunk, rosszabbul, mint Magyarországon.

korábban írtuk

Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.