Jobban élünk? Románia beelőzte Magyarországot a vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében
Fotó: Haáz Vince
„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd, miután kiderült, hogy vásárlőerőparitáson (PPS) számolva tavaly magasabbak voltak a bérek Romániában, mint Magyarországon. Nem késett a magyar reakció sem, amely arra fókuszált, hogy számos más, fontos mutatóban továbbra is veri Magyarország Romániát. Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagjával jártuk körül a témát.
2024. május 21., 09:592024. május 21., 09:59
„Személy szerint nem szeretem ezt, hogy bezzeg így és bezzeg úgy. Nem látom nagyon sok értelmét” – szögezte le elöljáróban lapunknak a gazdasági elemző. Ami viszont a gazdasági trendeket illeti, aláhúzta: az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében tagadhatatlan, hogy Románia jelentős előrelépést tett az elmúlt 20-25 év folyamán.
„Azt azért hozzátenném, hogy a GDP-t nem egyszerű pontosan mérni. Emellett az árszínvonalat két ország között összehasonlítani szintén nagyon összetett, és nehéz pontosan követni.
– magyarázta a számadatok mögötti valóságot Bálint Csaba. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja szerint a fő üzenet mégiscsak az, hogy Románia – a meglátása szerint a gazdasági fejlettség szemszögéből első számú mutató tekintetében – jelentős előrelépést tett, ám pár százalék ide vagy oda, ő maga ezt nem nagyobbítaná, „nem fújná fel túlságosan”.
„Azt láthatjuk, hogy a 90-es vagy a 2000-es évek elejéhez mérten a két ország közötti rések nagyon jelentősen szűkültek, sok területen pedig el is tűntek. Tehát ha az egy főre eső GDP-t úgy használjuk, amire való, vagyis hogy megvizsgáljuk, mennyit termel a gazdaság, és azt egy lakosra vetítjük, akkor ezek a különbségek eltűntek, és Románia mindenképpen nagyot lépett előre, gyorsabban fejlődött, mint Magyarország. Ezt egészen nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt 20–25 évben a fejlődés üteme gyorsabb volt, de erre szükség is volt, hiszen Románia sokkal alacsonyabb szintről indult” – húzta alá a gazdasági szakember.
Bálint Csaba szerint nem kell túlságosan felfújni a Románia számára kedvező adatot
Fotó: Facebook/OTP Bank Románia
Románia esetében fontos megjegyezni, hogy kelet-európai, vagy akár egész európai összevetésben is nagyon gyors volt a felzárkózás, viszont ez egy elég heterogén felzárkózás volt. Vannak olyan régiók, rendszerint nagyvárosok, nagy gazdasági központok – a főváros, Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár és még néhány nagy gazdasági pólus –, amelyek motorként teljesítettek, és ezek adták a fejlődés nagy részét. Vannak viszont olyan térségek is – általában a kisebb városok vagy a vidéki települések –, ahol ez nem annyira látványos” – világított rá az elemző.
Bálint Csaba kiemelte ugyanakkor, hogy előrelépést láthatunk az ország valamennyi régiójában, minden megye fejlődött az elmúlt 20–25 évben, de nem egyformán gyors ütemben. Ez pedig azt jelenti, hogy
És nem csak a régiók közötti különbségek látványosak. Mint a közgazdász is rámutatott: a legfejlettebb nagyvárosokban is találunk olyan társadalmi rétegeket, amelyek nem érzik annyira ezt az előrelépést.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
„Ha megnézzük a jövedelemeloszlást, pontosabban ha a jövedelem nagysága szerint sorrendbe tesszük a társadalmi rétegeket, azt látjuk, hogy a top 20 százalék és az alsó 20 százalék közötti rés továbbra is Romániában az egyik legnagyobb európai uniós összevetésben. Tehát ha az aggregált számokat, a teljes nemzetgazdaságot vizsgáljuk, akkor
Van az egyik arca: általában a nagyvárosok, a nagy gazdasági pólusok, amelyek nagyon szépen teljesítenek vagy nagyot léptek előre, és vannak sajnos olyan régiók is, amelyeknél az előrelépés bizony sokkal szerényebb. És ez a társadalmon belüli elégedettséget is befolyásolja, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy feszültségeket generál” – fejtette ki a jegybank igazgatótanácsának tagja.
Mint mondta, a Romániára jellemző heterogenitás a munkaerőpiacon is megjelenik. Tehát vannak olyan régiók, ahol az aktivitási ráta alacsony, vagyis a teljes lakosságon belül kevesen dolgoznak, és vannak olyan régiók, ezen belül is főleg a nagyvárosok, ahol a mutató értéke magas. Magyarországon pedig összességében jobbak a foglalkoztatottsági mutatók, mint Romániában.
Bálint Csaba még a szegénységi mutatókat említette, amelyek terén Romániában volt ugyan előrelépés, de még mindig rosszul állunk, rosszabbul, mint Magyarországon.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állampolgárok egyre óvatosabban költekeznek és egyre tudatosabban kezelik pénzüket, csak a legfontosabb kiadásokra adnak ki pénzt – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben a szakszervezetek tetszését nem nyerte el a közalkalmazotti bértörvény módosított tervezete sem, a jogszabályjavaslatot szerdán beterjeszthetik a parlament elé. Ugyanakkor egy keddi bírósági döntés miatt a jogszabály sorsa bizonytalanná vált.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján kedden közzétett adatokból.
Az idei program hétfő délelőtti indulása óta a roncsautóprogramra szánt állami támogatás közel 60 százalékát már fel is használták – közölte Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Igencsak népszerű a hétfőn reggel 10 órakor útjára indult roncsaitóprogram: már az első órákban sokan jelentkeztek az államilag támogatott járműcserére, egy kategóriában pedig percek alatt kimerült a keret.
A magánszemélyek hétfő reggeltől igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!