Mély a szakadék: listázták a legszegényebb és leggazdagabb romániai megyéket

„Már nem vagyunk szegény ország – az európai országok átlagának 77–78 százalékos GDP/fő értékével már nem lehet Romániát szegénynek tekinteni” – jelentette ki a Hotnews.ro portálnak Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Az összkép azonban nem ennyire egyértelmű, ha megyékre lebontva vizsgálják a vásárlóerő-paritást.

A leggazdagabbnak messze a megyékkel egy szinten kezelt főváros, Bukarest számít, ahol az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai termék az Európai Unió átlagának több mint 260 százaléka (több mint 2,5-szer gazdagabb az átlagnál). A rangsor másik végén találjuk a legszegényebb megyét, Vasluit, amely majdnem hétszer szegényebb a román fővárosnál, és szintén a szegény megyék közé tartozik Botoșani, Giurgiu és Suceava.

2010-ben Brassót megelőzve a negyedik helyre került, a fejlődés gyorsaságában pedig újabban Bukarestet is megelőzte. A 2014 és 2024 közötti időszakban az egy főre eső GDP növekedése tekintetében Kolozs megye az élmezőnyben foglal helyet, 179,5 százalékos növekedést mutat.

A székelyföldi megyékben is látványos a fejlődés, Kovászna megyében 162,46 százalékos, Hargita megyében pedig 156,67 százalékos volt a vizsgált mutató növekedése tíz év alatt. Megyék szintjén az látható, hogy az elmúlt 20 évben a 42 romániai megyéből 15-ben volt gyorsabb az egy főre eső GDP dinamikája, mint az országos átlagé. A többi 27 megye esetében a növekedés lassúbb volt.

Helyi közigazgatás szempontjából Bukarest a leginkább autonóm, a többi megye, ahol a helyi pénzügyi autonómia növekvő tendenciát mutat: Argeș, Brassó, Kolozs, Konstanca, Szeben és Temes megye.

Mint ismeretes, Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja is arról beszélt a Krónikának, hogy az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében tagadhatatlan, hogy Románia jelentős előrelépést tett az elmúlt 20-25 év folyamán, ám – mint mondta – pár százalék ide vagy oda, ő maga ezt nem nagyobbítaná, „nem fújná fel túlságosan”.

Kiemelte ugyanakkor, hogy előrelépést láthatunk az ország valamennyi régiójában, minden megye fejlődött az elmúlt bő két évtizedben, de nem egyformán gyors ütemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakadék tovább mélyült, ami Bálint Csaba szerint egyfajta feszültséget tud teremteni a társadalmon belül.

korábban írtuk

Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról

„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd. Bálint Csaba közgazdásszal jártuk körül a témát.