
Fotó: Barabás Ákos
A korábban becsült 2,8%-ról 3,2%-ra módosította az idei inflációra vonatkozó prognózisát az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP). A bizottság ugyanakkor a korábbi, 4,67 lej/eurós középárfolyamra vonatkozó előrejelzését 4,74 lej/euróra változtatta – írja az Agerpres.
2019. május 07., 12:082019. május 07., 12:08
2019. május 07., 12:122019. május 07., 12:12
A CNSP felfele módosította a 2020 végére prognosztizált adatait is: a korábban jelzett 2,5% helyett 2,8%-os inflációval, és 4,62 lej/euró helyett 4,71 lej/eurós középárfolyammal számolnak. 2021-re és 2022-re vonatkozóan az év végi inflációs előrejelzést megtartották a 2,3%-os, illetve 2,2%-os szinten, míg a mostani becslés szerint a kurzus 2021-ben eléri a 4,69 lej/eurót (korábban 4,60 lej/euró volt), illetve a 4,67 lej/eurót 2022-ben (korábban 4,58 lej/euróval számoltak).
A következő három évre vonatkozó növekedési előrejelzések változatlanok maradtak: 2020-ban 5,7%, 2021-ben és 2022-ben pedig 5%.
Ami a folyó fizetési mérleg hiányát illeti, a CNSP 3,3%-os előrejelzést tart fenn az idei évben, és 2,9%-ot becsül 2020-ra.
Idén április elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román gazdaság 2019-es bővülését 3,4%-ról 3,1%-ra módosította, és ezzel párhuzamosan az infláció és a költségvetési hiány növekedésére számít. A becsléseket a nemzetközi pénzügyi intézmény által április 9-én közzétett legfrissebb World Economic Outlook tartalmazza.
Ami a romániai fogyasztói árak alakulását illeti, az IMF felfelé módosította 2019-es becsléseit az ősszel prognosztizált 2,7%-ról évi 3,3%-os átlagos növekedésre, ami 2020-ban 3%-ra mérséklődik.
Az idén az IMF a folyó fizetési mérleg hiányának becsült összegét a GDP 5,2%-ára módosította, míg ősszel még ara számítottak, hogy a folyószámla negatív egyenlege a GDP 3%-ára csökken. 2020-ra a pénzintézet a folyó fizetési mérleg hiányát a GDP 4,8%-ára prognosztizálja.
Az IMF legutóbbi előrejelzései pesszimistábbak, mint a Világbank prognózisai, amely 2019-ben kissé javította a román gazdaság bővülésére vonatkozó becsléseit, az idei évet illetően a januárban becsült 3,5%-ról 3,6%-ra, 2020-ra vonatkozóan pedig 3,1%-ról 3,3%-ra.
Az idei állami költségvetés 1.022 milliárd lej bruttó hazai termékre épül, ami 5,5%-os növekedést jelent 2018-hoz képest, az éves átlagos infláció 2,8%, és a GDP arányos becsült költségvetési hiány pedig 2,55% (készpénz) és 2,57% (ESA).
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!