Nagybánya nemet mond a ciánra

A máramarosi megyeszékhely képviselő-testületének tegnapi ülésén a tanácsosok egy tartózkodás mellett megszavazták azt a határozatot, amely kimondja, hogy nem adható ki építkezési engedély az egykori Aurul üzemet is magában foglaló övezetben, ugyanakkor az ugyanitt korábban kibocsátott engedélyeket is felfüggesztették.

A rendkívüli tanácsülésre azután került sor, hogy a Nagybányán évekkel ezelőtt megtelepedett társaság újabb építkezési, valamint környezetvédelmi engedélyekért folyamodott az önkormányzathoz és a szakhatóságokhoz annak érdekében, hogy a végleges jóváhagyások birtokában nekivágjon a ciántechnológiás színesfém-kitermelésnek. Mint arról már beszámoltunk, a Romaltyn Mining annak az ausztrál–román tulajdonban lévő Aurul Rt.-nek a helyét vette át, amelynek bozintai meddőhányójánál 2000. január 30-án gátszakadás történt, és ennek nyomán 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz jutott a Tiszába.

A magyar állam által beperelt, és a tiszai ciánszennyezésért felelősnek nyilvánított Aurul jogutódja, a Transgold Rt. időközben csődbe ment, és megszűnt, a színesfém-feldolgozó üzem azonban előbb egy brit–kazah vállalat, majd a Mihail Prohorov orosz milliárdos tulajdonában lévő Polyus Gold aranykitermelő vállalat birtokába került. Oroszország második leggazdagabb emberének komoly tervei vannak a Romaltynnal: több tízmillió eurós beruházással kívánja feldolgozni az évtizedeken keresztül a bányakitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt a Nagybányától keletre fekvő zagytározóból, és ennek érdekében folyamodott a hatósági engedélyekért.

A Zazar-parti város tanácsosai nemrég felháborodottan szereztek tudomást arról, hogy a polgármesteri hivatal az előző években – a testület megkérdezése nélkül – három építkezési engedélyt bocsátott ki a Romaltynnak, emiatt tegnapra rendkívüli ülést hívtak össze. A gyűlés nem volt mentes a közjátéktól: több bányai polgár és újságíró gázálarccal jelent meg, és „Semmiség, beciánoztatok bennünket!” feliratú transzparenssel tiltakozott a városháza korábbi engedélyei ellen. Ludescher István, a város RMDSZ-es alpolgármestere – aki ugyancsak láttamozta a Romaltynnak kibocsátott építkezési engedélyeket – az ülést követően a Krónikának elmondta: 2007-ben például mészoltó berendezésre kért engedélyt a társaság, amelynek megtagadására a városházának semmilyen törvényes alapja nem volt. Tájékoztatása szerint az önkormányzat határozata nyomán felfüggesztették az építkezési engedélyek kibocsátását a Romaltyn által megcélzott, közigazgatásilag Felsőbányához tartozó zagytározót is magában foglaló övezetben mindaddig, amíg a képviselőtestület megszavazza a területi városrendezési tervet (PUZ) – amely egyébként betiltani készül a ciántechnológiás módszert.

„Akadályt próbáltunk gördíteni a társaság elé, hiszen építkezési engedély hiányában nem tudja végrehajtani a környezeti kockázatot minimálisra csökkentő beruházásokat, ezek nélkül pedig nem kaphat integrált környezetvédelmi engedélyt” – nyilatkozta lapunknak Ludescher. Kérdésünkre az alpolgármester elmondta: a meddőhányóban tárolt több millió köbméter zagy feldolgozásának volnának pozitív kihatásai is, hiszen eltűnne egy állandó környezetszenynyező forrás, az erős szél ugyanis a városba hordja a port a zagytározóból. Miközben a Romaltyn vezetősége várhatóan megtámadja a tanács határozatát a közigazgatási bíróságon, Cătălin Cherecheş független parlamenti képviselő bejelentette: népszavazást kezdeményez a ciántechnológia nagybányai betiltásáról, sőt a parlament napirendjére kívánja tűzni az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar exszenátorok által évekkel ezelőtt beterjesztett, a ciános aranykinyerés romániai tiltásáról szóló törvénytervezetet.