2010. április 14., 08:432010. április 14., 08:43
A máramarosi megyeszékhely képviselő-testületének tegnapi ülésén a tanácsosok egy tartózkodás mellett megszavazták azt a határozatot, amely kimondja, hogy nem adható ki építkezési engedély az egykori Aurul üzemet is magában foglaló övezetben, ugyanakkor az ugyanitt korábban kibocsátott engedélyeket is felfüggesztették.
A rendkívüli tanácsülésre azután került sor, hogy a Nagybányán évekkel ezelőtt megtelepedett társaság újabb építkezési, valamint környezetvédelmi engedélyekért folyamodott az önkormányzathoz és a szakhatóságokhoz annak érdekében, hogy a végleges jóváhagyások birtokában nekivágjon a ciántechnológiás színesfém-kitermelésnek. Mint arról már beszámoltunk, a Romaltyn Mining annak az ausztrál–román tulajdonban lévő Aurul Rt.-nek a helyét vette át, amelynek bozintai meddőhányójánál 2000. január 30-án gátszakadás történt, és ennek nyomán 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz jutott a Tiszába.
A magyar állam által beperelt, és a tiszai ciánszennyezésért felelősnek nyilvánított Aurul jogutódja, a Transgold Rt. időközben csődbe ment, és megszűnt, a színesfém-feldolgozó üzem azonban előbb egy brit–kazah vállalat, majd a Mihail Prohorov orosz milliárdos tulajdonában lévő Polyus Gold aranykitermelő vállalat birtokába került. Oroszország második leggazdagabb emberének komoly tervei vannak a Romaltynnal: több tízmillió eurós beruházással kívánja feldolgozni az évtizedeken keresztül a bányakitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt a Nagybányától keletre fekvő zagytározóból, és ennek érdekében folyamodott a hatósági engedélyekért.
A Zazar-parti város tanácsosai nemrég felháborodottan szereztek tudomást arról, hogy a polgármesteri hivatal az előző években – a testület megkérdezése nélkül – három építkezési engedélyt bocsátott ki a Romaltynnak, emiatt tegnapra rendkívüli ülést hívtak össze. A gyűlés nem volt mentes a közjátéktól: több bányai polgár és újságíró gázálarccal jelent meg, és „Semmiség, beciánoztatok bennünket!” feliratú transzparenssel tiltakozott a városháza korábbi engedélyei ellen. Ludescher István, a város RMDSZ-es alpolgármestere – aki ugyancsak láttamozta a Romaltynnak kibocsátott építkezési engedélyeket – az ülést követően a Krónikának elmondta: 2007-ben például mészoltó berendezésre kért engedélyt a társaság, amelynek megtagadására a városházának semmilyen törvényes alapja nem volt. Tájékoztatása szerint az önkormányzat határozata nyomán felfüggesztették az építkezési engedélyek kibocsátását a Romaltyn által megcélzott, közigazgatásilag Felsőbányához tartozó zagytározót is magában foglaló övezetben mindaddig, amíg a képviselőtestület megszavazza a területi városrendezési tervet (PUZ) – amely egyébként betiltani készül a ciántechnológiás módszert.
„Akadályt próbáltunk gördíteni a társaság elé, hiszen építkezési engedély hiányában nem tudja végrehajtani a környezeti kockázatot minimálisra csökkentő beruházásokat, ezek nélkül pedig nem kaphat integrált környezetvédelmi engedélyt” – nyilatkozta lapunknak Ludescher. Kérdésünkre az alpolgármester elmondta: a meddőhányóban tárolt több millió köbméter zagy feldolgozásának volnának pozitív kihatásai is, hiszen eltűnne egy állandó környezetszenynyező forrás, az erős szél ugyanis a városba hordja a port a zagytározóból. Miközben a Romaltyn vezetősége várhatóan megtámadja a tanács határozatát a közigazgatási bíróságon, Cătălin Cherecheş független parlamenti képviselő bejelentette: népszavazást kezdeményez a ciántechnológia nagybányai betiltásáról, sőt a parlament napirendjére kívánja tűzni az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar exszenátorok által évekkel ezelőtt beterjesztett, a ciános aranykinyerés romániai tiltásáról szóló törvénytervezetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok