2008. július 04., 00:002008. július 04., 00:00
A román és a magyar közlekedési minisztérium képviselői a tavaly novemberi nagyszebeni kormányülés keretében írták alá a megállapodást a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. Ez a terv azoknak az európai projekteknek a sorába illeszkedik, amelyek szerint Strasbourg és Budapest között jönne létre ilyen vasútvonal. Az említett vasút Frankfurton keresztül München és Bécs érintésével érhet majd a magyar fővárosba.
A CFR jelentése szerint a Budapest–Konstanca vonal megvalósíthatósági tanulmányát a jövő évig elkészítenék, majd a jövendő kivitelezőit is kiválasztanák 2010-ben vagy legkésőbb 2011-ben. A projekt teljes végrehajtása 2020-ra várható. Gabriel Stanciu, az Alstom Transport Romania vasúti közlekedést ellátó cég igazgatója úgy nyilatkozott: a nagysebességű vasút számára építendő vonal egy kilométeres sík területen 2 millió euróba kerül, hegyvidéken az összeg 40 millió euróra is rúghat, ha pedig alagutakat is fúrni kell, a költségek ennél is magasabbak lehetnek. A Budapest és Bukarest közötti 800 kilométeres távolságon a becslések szerint 8 milliárd eurót emészt fel az építés. A jövendő vonat 220–250 kilométeres óránkénti sebességgel halad majd.
A tavalyi magyar–román kormányülést követően Ludovic Orban közlekedési miniszter derűlátóbbnak bizonyult, úgy vélte: a Konstanca–Budapest vasútvonal romániai szakasza már 2015-ig elkészülhet. Három forrást is megjelölt, amiből finanszírozhatják a tervet. Elmondta: az Európai Unió pénzét is felhasználják, de a román állami költségvetésből is fedezik majd a költségek egy részét. Nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy a vasútvonal egyes szakaszait az állami és a magánszféra társulása nyomán finanszírozzák. Eszerint az egyes szakaszok megépítését magánvállalatok fedeznék, amelyek számára vagy a használati díjból térülne meg a beruházás összege, vagy az állam fizetné vissza nekik a költségeket.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.