2008. július 04., 00:002008. július 04., 00:00
A román és a magyar közlekedési minisztérium képviselői a tavaly novemberi nagyszebeni kormányülés keretében írták alá a megállapodást a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. Ez a terv azoknak az európai projekteknek a sorába illeszkedik, amelyek szerint Strasbourg és Budapest között jönne létre ilyen vasútvonal. Az említett vasút Frankfurton keresztül München és Bécs érintésével érhet majd a magyar fővárosba.
A CFR jelentése szerint a Budapest–Konstanca vonal megvalósíthatósági tanulmányát a jövő évig elkészítenék, majd a jövendő kivitelezőit is kiválasztanák 2010-ben vagy legkésőbb 2011-ben. A projekt teljes végrehajtása 2020-ra várható. Gabriel Stanciu, az Alstom Transport Romania vasúti közlekedést ellátó cég igazgatója úgy nyilatkozott: a nagysebességű vasút számára építendő vonal egy kilométeres sík területen 2 millió euróba kerül, hegyvidéken az összeg 40 millió euróra is rúghat, ha pedig alagutakat is fúrni kell, a költségek ennél is magasabbak lehetnek. A Budapest és Bukarest közötti 800 kilométeres távolságon a becslések szerint 8 milliárd eurót emészt fel az építés. A jövendő vonat 220–250 kilométeres óránkénti sebességgel halad majd.
A tavalyi magyar–román kormányülést követően Ludovic Orban közlekedési miniszter derűlátóbbnak bizonyult, úgy vélte: a Konstanca–Budapest vasútvonal romániai szakasza már 2015-ig elkészülhet. Három forrást is megjelölt, amiből finanszírozhatják a tervet. Elmondta: az Európai Unió pénzét is felhasználják, de a román állami költségvetésből is fedezik majd a költségek egy részét. Nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy a vasútvonal egyes szakaszait az állami és a magánszféra társulása nyomán finanszírozzák. Eszerint az egyes szakaszok megépítését magánvállalatok fedeznék, amelyek számára vagy a használati díjból térülne meg a beruházás összege, vagy az állam fizetné vissza nekik a költségeket.
Hírösszefoglaló
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.