A gazdák számára elfogadhatatlan az uniós területalapú támogatás csökkentése
Fotó: Makkay József
Az Európai Bizottság teljesen átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak. A támogatások folytonossága mellett szállt síkra Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter is.
2024. október 27., 14:492024. október 27., 14:49
2024. október 27., 16:402024. október 27., 16:40
Európa-szerte viták övezik az Európai Bizottságnak a jövő uniós ciklusra szóló agrárstratégiai elképzeléseit. A hét derekán a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter megkongatta a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a Közös Agrárpolitika két pillére, a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés veszélybe kerülhet.
Az uniós elképzelés szerint bizonyos területnagysághoz kötnék a területalapú támogatás folyósítását, amitől elsősorban a nagy gabonatermesztő farmok esnének el.
Ez az elképzelés az uniós elnökséget betöltő magyar kormányzat mezőgazdasági tárcavezetője, Nagy István számára is elfogadhatatlan, aki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott, hogy ,,aki kívül áll az agrárium területén, nem érti, miért fontos, hogy minden területért, amit megművelnek, a gazdák megkapják a támogatást. Sok olyan terület van ugyanis, amit támogatás nélkül, gazdasági alapon nem lenne értelme megművelni”. Megjegyezte: annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat mérsékelni, megfizethetővé lehessen tenni, szükségesek a támogatások.
A tárcavezető a műsorban elmondta,
amelynek két tartópillére, a területalapú támogatás és a vidékfejlesztés garantálja, hogy Európában az élelmiszer-szuverenitás és a mindennapi kenyerünk biztosítva lesz a jövőben is.
Nagy István óriási sikerként értékelte, hogy az unió közös agrárpolitikájáról a magyar elnökség által felvázolt jövőképet 26 tagállam elfogadta. Azon dolgoznak, hogy decemberre megszülessen a teljes körű egyezség ebben a kérdésben, s akkor ,,olyan dokumentumot tesznek le az asztalra, amit az Európai Bizottság nem tud majd figyelmen kívül hagyni".
Nagy István szerint a baj akkor következik be, amikor megbomlik az egyensúly, olyan feladatokat címkéznek a támogatásokhoz, amelyek ,,elolvasztják" a gazdasági vagy versenyképességi részt. Ezek között említette a túlzott mértékű ellenőrzéseket ,,a termőföldtől az asztalig" vagy a ,,mérhetetlen zöld-ideológiai nyomást", ami befolyásolja az agrárium termelését, vagy azt a vádat, hogy az európai gazdák felelősek az éghajlatváltozásért.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy ,,minden gabonaszemre szükség van a világban", de az is látszik, ha megbolydul a gabonapiac, és felfordul az agrárium alapanyag-termelése, akkor ,,vannak országok, amelyek a gabonát fegyverként használják".
Nagy István felhívta a figyelmet a 2025. júniusi határidőre, amikor véget ér a szabadkereskedelmi egyezmény hatálya, s olyan kérdésekre kell választ adni, hogy az ukrán gabona vámmal, vagy anélkül érkezik-e, korlátozott, vagy korlátlan mennyiségben, illetve mi lesz a területalapú, az állatjóléti vagy a termeléshez kötött támogatásokkal – sorolta.
Az Európai Bizottság a közeljövőben gyökeresen átalakítaná az uniós agrártámogatási rendszert, elsősorban a területalapú támogatások összege és kedvezményezettjei változnának meg.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön, a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán népszavazást javasolt a mezőgazdasági termelők körében arról, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027 után különváljon a többi európai alaptól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!