Tervekből nincs hiány. Folytatódhat a vasútfelújítás Kürtös és Brassó között
Fotó: Pinti Attila
Az infrastrukturális beruházások mellett az Orban-kormány célja a költségvetési hiány kordában tartása. Mint a pénzügyminisztérium sajtóosztálya által a Krónika kérdéseire adott válaszokból kiderül, az adóbegyűjtés hatékonyabbá tételét is zászlójukra tűzték.
2020. január 22., 13:572020. január 22., 13:57
Erdélyi vasútfejlesztések, autópálya- és körgyűrűépítések is szerepelnek az Orban-kormány beruházási prioritásai között – legalábbis ez derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium sajtóirodája által a Krónika kérdéseire küldött válaszokból. A szaktárcát azt követően kerestük meg, hogy Ludovic Orban a 2020-as évi állami költségvetés kapcsán úgy nyilatkozott, a büdzsé a befektetéseken alapszik.
ami több szakaszban valósul meg, a végső cél pedig az, hogy a vonatok sebessége a fejlesztés végén elérje az óránkénti 160 kilométert. A Cenk alatti város és Segesvár közötti szakaszra csaknem 19 milliárd lejt szánnak, a magyar határon található Kürtös és Piski közötti szakaszon idén 17 milliárdból fejleszthetnek, és valamivel több, mint 2,7 milliárd lej jut a Koslárd–Segesvár-szakaszra.
A vasútfejlesztésnél kevesebb jut eközben autópálya-építésre. A pénzügyminisztérium közlése szerint a Nagyszeben– Pitești-sztrádára mintegy 2,1 milliárd lejt, az észak-erdélyi autópályára 2 milliárdot, a Lugos–Déva-pályaszakaszra 1,6 milliárdot, a Bukarest–Brassó-, illetve a Szászsebes–Torda-autópályára pedig alig több, mint félmilliárd lejt terveznek fordítani. Csaknem 1 milliárd jut közben a 76-os jelzésű, Déva–Nagyvárad-főút felújítására, valamivel több, mint 800 millió jut, Szatmárnémeti körgyűrűjére és mintegy 690 millió Marosvásárhely elkerülő útjára.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tartanak a 2020-as büdzsé legnagyobb erősségének, a pénzügyminisztérium sajtóosztálya így fogalmazott:
Az viszont biztos, hogy idén a költségvetés hiánya meghaladja a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos célt, a kormány a büdzsében 3,5 százalékos deficitcélt jelölt meg. Arra a kérdésünkre, hogy ezt mennyiben tartják fenntarthatónak a már beharangozott nyugdíjemelések, a gyermeknevelési pótlék augusztustól tervezett megkétszerezése, illetve a parlament előtt levő áfacsökkentési terv mellett, a szaktárca sajtóosztálya kitérő választ adott.
Amikor pedig azt kérdeztük, hogy mikor és mi várható így, hogy sem tavaly, sem idén nem marad 3 százalék alatt a hiány, közölték:
„Megjegyezzük, ezt a döntést legtöbb 4 hónappal azt követően kell az Európai Tanácsnak meghoznia, hogy az illető tagállam közölte a hivatalos adatokat a brüsszeli illetékesekkel, a tagállamnak pedig legtöbb 6 hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a deficit visszaszorítása érdekében. Amennyiben viszont az Európai Bizottság úgy látja, hogy a túlzottdeficit-eljárás alatt álló ország nem lépett fel elég hatékonyan, akkor kérheti, hogy függesszék fel részben vagy egészben a különböző programok keretében nyújtott finanszírozásokat” mutatott rá a pénzügyi tárca.
A Krónika felvetésére, hogy a kiadások kordában tartása mellett egy jóval hatékonyabb adóbegyűjtés is segíthet a deficit visszaszorításában, és ezen a téren az elmúlt években számos bírálat is érte Romániát, a pénzügyminisztérium válasza kiemelte: a kormányprogramban szerepelnek olyan pontok, amelyek célja éppen a költségvetési bevételek hatékonyabb begyűjtése. Emellett úgy gondolják, hogy az Országos Adóhatóság (ANAF) politikamentessé tétele és korszerűsítése is javítaná ezeket a folyamatokat. Ez a korszerűsítés egyebek mellett digitalizációban, az elektronikus ügyintézés biztosításában állna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás