Tervekből nincs hiány. Folytatódhat a vasútfelújítás Kürtös és Brassó között
Fotó: Pinti Attila
Az infrastrukturális beruházások mellett az Orban-kormány célja a költségvetési hiány kordában tartása. Mint a pénzügyminisztérium sajtóosztálya által a Krónika kérdéseire adott válaszokból kiderül, az adóbegyűjtés hatékonyabbá tételét is zászlójukra tűzték.
2020. január 22., 13:572020. január 22., 13:57
Erdélyi vasútfejlesztések, autópálya- és körgyűrűépítések is szerepelnek az Orban-kormány beruházási prioritásai között – legalábbis ez derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium sajtóirodája által a Krónika kérdéseire küldött válaszokból. A szaktárcát azt követően kerestük meg, hogy Ludovic Orban a 2020-as évi állami költségvetés kapcsán úgy nyilatkozott, a büdzsé a befektetéseken alapszik.
ami több szakaszban valósul meg, a végső cél pedig az, hogy a vonatok sebessége a fejlesztés végén elérje az óránkénti 160 kilométert. A Cenk alatti város és Segesvár közötti szakaszra csaknem 19 milliárd lejt szánnak, a magyar határon található Kürtös és Piski közötti szakaszon idén 17 milliárdból fejleszthetnek, és valamivel több, mint 2,7 milliárd lej jut a Koslárd–Segesvár-szakaszra.
A vasútfejlesztésnél kevesebb jut eközben autópálya-építésre. A pénzügyminisztérium közlése szerint a Nagyszeben– Pitești-sztrádára mintegy 2,1 milliárd lejt, az észak-erdélyi autópályára 2 milliárdot, a Lugos–Déva-pályaszakaszra 1,6 milliárdot, a Bukarest–Brassó-, illetve a Szászsebes–Torda-autópályára pedig alig több, mint félmilliárd lejt terveznek fordítani. Csaknem 1 milliárd jut közben a 76-os jelzésű, Déva–Nagyvárad-főút felújítására, valamivel több, mint 800 millió jut, Szatmárnémeti körgyűrűjére és mintegy 690 millió Marosvásárhely elkerülő útjára.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tartanak a 2020-as büdzsé legnagyobb erősségének, a pénzügyminisztérium sajtóosztálya így fogalmazott:
Az viszont biztos, hogy idén a költségvetés hiánya meghaladja a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos célt, a kormány a büdzsében 3,5 százalékos deficitcélt jelölt meg. Arra a kérdésünkre, hogy ezt mennyiben tartják fenntarthatónak a már beharangozott nyugdíjemelések, a gyermeknevelési pótlék augusztustól tervezett megkétszerezése, illetve a parlament előtt levő áfacsökkentési terv mellett, a szaktárca sajtóosztálya kitérő választ adott.
Amikor pedig azt kérdeztük, hogy mikor és mi várható így, hogy sem tavaly, sem idén nem marad 3 százalék alatt a hiány, közölték:
„Megjegyezzük, ezt a döntést legtöbb 4 hónappal azt követően kell az Európai Tanácsnak meghoznia, hogy az illető tagállam közölte a hivatalos adatokat a brüsszeli illetékesekkel, a tagállamnak pedig legtöbb 6 hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a deficit visszaszorítása érdekében. Amennyiben viszont az Európai Bizottság úgy látja, hogy a túlzottdeficit-eljárás alatt álló ország nem lépett fel elég hatékonyan, akkor kérheti, hogy függesszék fel részben vagy egészben a különböző programok keretében nyújtott finanszírozásokat” mutatott rá a pénzügyi tárca.
A Krónika felvetésére, hogy a kiadások kordában tartása mellett egy jóval hatékonyabb adóbegyűjtés is segíthet a deficit visszaszorításában, és ezen a téren az elmúlt években számos bírálat is érte Romániát, a pénzügyminisztérium válasza kiemelte: a kormányprogramban szerepelnek olyan pontok, amelyek célja éppen a költségvetési bevételek hatékonyabb begyűjtése. Emellett úgy gondolják, hogy az Országos Adóhatóság (ANAF) politikamentessé tétele és korszerűsítése is javítaná ezeket a folyamatokat. Ez a korszerűsítés egyebek mellett digitalizációban, az elektronikus ügyintézés biztosításában állna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás