Tervekből nincs hiány. Folytatódhat a vasútfelújítás Kürtös és Brassó között
Fotó: Pinti Attila
Az infrastrukturális beruházások mellett az Orban-kormány célja a költségvetési hiány kordában tartása. Mint a pénzügyminisztérium sajtóosztálya által a Krónika kérdéseire adott válaszokból kiderül, az adóbegyűjtés hatékonyabbá tételét is zászlójukra tűzték.
2020. január 22., 13:572020. január 22., 13:57
Erdélyi vasútfejlesztések, autópálya- és körgyűrűépítések is szerepelnek az Orban-kormány beruházási prioritásai között – legalábbis ez derül ki a bukaresti pénzügyminisztérium sajtóirodája által a Krónika kérdéseire küldött válaszokból. A szaktárcát azt követően kerestük meg, hogy Ludovic Orban a 2020-as évi állami költségvetés kapcsán úgy nyilatkozott, a büdzsé a befektetéseken alapszik.
ami több szakaszban valósul meg, a végső cél pedig az, hogy a vonatok sebessége a fejlesztés végén elérje az óránkénti 160 kilométert. A Cenk alatti város és Segesvár közötti szakaszra csaknem 19 milliárd lejt szánnak, a magyar határon található Kürtös és Piski közötti szakaszon idén 17 milliárdból fejleszthetnek, és valamivel több, mint 2,7 milliárd lej jut a Koslárd–Segesvár-szakaszra.
A vasútfejlesztésnél kevesebb jut eközben autópálya-építésre. A pénzügyminisztérium közlése szerint a Nagyszeben– Pitești-sztrádára mintegy 2,1 milliárd lejt, az észak-erdélyi autópályára 2 milliárdot, a Lugos–Déva-pályaszakaszra 1,6 milliárdot, a Bukarest–Brassó-, illetve a Szászsebes–Torda-autópályára pedig alig több, mint félmilliárd lejt terveznek fordítani. Csaknem 1 milliárd jut közben a 76-os jelzésű, Déva–Nagyvárad-főút felújítására, valamivel több, mint 800 millió jut, Szatmárnémeti körgyűrűjére és mintegy 690 millió Marosvásárhely elkerülő útjára.
Arra a kérdésünkre, hogy mit tartanak a 2020-as büdzsé legnagyobb erősségének, a pénzügyminisztérium sajtóosztálya így fogalmazott:
Az viszont biztos, hogy idén a költségvetés hiánya meghaladja a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos célt, a kormány a büdzsében 3,5 százalékos deficitcélt jelölt meg. Arra a kérdésünkre, hogy ezt mennyiben tartják fenntarthatónak a már beharangozott nyugdíjemelések, a gyermeknevelési pótlék augusztustól tervezett megkétszerezése, illetve a parlament előtt levő áfacsökkentési terv mellett, a szaktárca sajtóosztálya kitérő választ adott.
Amikor pedig azt kérdeztük, hogy mikor és mi várható így, hogy sem tavaly, sem idén nem marad 3 százalék alatt a hiány, közölték:
„Megjegyezzük, ezt a döntést legtöbb 4 hónappal azt követően kell az Európai Tanácsnak meghoznia, hogy az illető tagállam közölte a hivatalos adatokat a brüsszeli illetékesekkel, a tagállamnak pedig legtöbb 6 hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a deficit visszaszorítása érdekében. Amennyiben viszont az Európai Bizottság úgy látja, hogy a túlzottdeficit-eljárás alatt álló ország nem lépett fel elég hatékonyan, akkor kérheti, hogy függesszék fel részben vagy egészben a különböző programok keretében nyújtott finanszírozásokat” mutatott rá a pénzügyi tárca.
A Krónika felvetésére, hogy a kiadások kordában tartása mellett egy jóval hatékonyabb adóbegyűjtés is segíthet a deficit visszaszorításában, és ezen a téren az elmúlt években számos bírálat is érte Romániát, a pénzügyminisztérium válasza kiemelte: a kormányprogramban szerepelnek olyan pontok, amelyek célja éppen a költségvetési bevételek hatékonyabb begyűjtése. Emellett úgy gondolják, hogy az Országos Adóhatóság (ANAF) politikamentessé tétele és korszerűsítése is javítaná ezeket a folyamatokat. Ez a korszerűsítés egyebek mellett digitalizációban, az elektronikus ügyintézés biztosításában állna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Tovább bővül a Nagyváradról repülővel elérhető külföldi célpontok sora – jelentette be pénteken Florin Birta, a város polgármestere.
A harmadik negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékkal, az Európai Unióban 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye – közölte pénteken az Eurostat.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
A magyar MOL csoport érdeklődik az amerikai szankciókkal sújtott orosz Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlása iránt – közölték a tárgyalásokkal tisztában lévő három forrás a Reuters hírügynökséggel.
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás