Fotó: MTI
Az alkalmazottak egy része ugyanis felkerekedik, és Spanyolországban, valamint Olaszországban vállal idénymunkát. A gyárak kénytelenek átszervezni a termelést, az elmúlt évek tapasztalata szerint a gyümölcs- és zöldségszedés két-három hónapig tart. Az idény lejártával a háromszéki munkások hazatérnek, és újra a készruhagyártásban vállalnak munkát. Kelemen Tibor szerint a Kovászna megyei nadrággyárak megemelték a béreket, mivel szakképzett munkaerőre van szükségük, így egy alkalmazott rendes munkaidőben is megkeresheti a havi 1 300 lejt. Két készruhavállalat is bevezette, hogy ezerlejes beilleszkedési jutalompénzt ad az új alkalmazottaknak, ezzel is csábítva a munkaerőt.
Dobra László, a kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár igazgatója szerint az elvándorlás nem csupán idényjellegű: egy év alatt 110 alkalmazott mondott fel, közülük kevesen térnek vissza a gyárba. Külföldön még mindig vonzóbb béreket ajánlanak, gyümölcs- és zöldségszedéssel is meg lehet keresni a havi 500–600 eurót. Keresztes Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Leineweber-Brax nadrággyár igazgatója elmondta, az elvándorlás miatt a háromszéki nadrággyárak évente munkásaik egynegyedét veszítik el. Az elvándorló alkalmazottak 80 százaléka külföldön vállal munkát, és mintegy 20 százalékra tehető azok száma, akik más nadrággyárakhoz igazolnak át. A Leineweber olyan módon próbál megbirkózni a munkaerőhiánnyal, hogy vidéki alkalmazottainak a vonzó bérezés mellett ingyen utaztatást biztosít.
A textiliparnak több mint százéves hagyománya van Háromszéken, jelenleg a 13 nadrággyárban több mint hétezren dolgoznak. A térséget a „Nadrágok Völgyének” is nevezik, a rendszerváltás után ez az ágazat fejlődött a leglátványosabban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok