Fotó: MTI
Az alkalmazottak egy része ugyanis felkerekedik, és Spanyolországban, valamint Olaszországban vállal idénymunkát. A gyárak kénytelenek átszervezni a termelést, az elmúlt évek tapasztalata szerint a gyümölcs- és zöldségszedés két-három hónapig tart. Az idény lejártával a háromszéki munkások hazatérnek, és újra a készruhagyártásban vállalnak munkát. Kelemen Tibor szerint a Kovászna megyei nadrággyárak megemelték a béreket, mivel szakképzett munkaerőre van szükségük, így egy alkalmazott rendes munkaidőben is megkeresheti a havi 1 300 lejt. Két készruhavállalat is bevezette, hogy ezerlejes beilleszkedési jutalompénzt ad az új alkalmazottaknak, ezzel is csábítva a munkaerőt.
Dobra László, a kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár igazgatója szerint az elvándorlás nem csupán idényjellegű: egy év alatt 110 alkalmazott mondott fel, közülük kevesen térnek vissza a gyárba. Külföldön még mindig vonzóbb béreket ajánlanak, gyümölcs- és zöldségszedéssel is meg lehet keresni a havi 500–600 eurót. Keresztes Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Leineweber-Brax nadrággyár igazgatója elmondta, az elvándorlás miatt a háromszéki nadrággyárak évente munkásaik egynegyedét veszítik el. Az elvándorló alkalmazottak 80 százaléka külföldön vállal munkát, és mintegy 20 százalékra tehető azok száma, akik más nadrággyárakhoz igazolnak át. A Leineweber olyan módon próbál megbirkózni a munkaerőhiánnyal, hogy vidéki alkalmazottainak a vonzó bérezés mellett ingyen utaztatást biztosít.
A textiliparnak több mint százéves hagyománya van Háromszéken, jelenleg a 13 nadrággyárban több mint hétezren dolgoznak. A térséget a „Nadrágok Völgyének” is nevezik, a rendszerváltás után ez az ágazat fejlődött a leglátványosabban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok