Fotó: Krónika
2008. február 01., 00:002008. február 01., 00:00
A Tudor Art kereskedõház adatai szerint a 2286 eladott mûtárgy összértéke meghaladta a 3 millió eurót, míg 2006-ban ez az érték alig érte el az 1,6 millió eurót. Az év legjobban eladott festõjének Theodor Palladyt (1871– 1956) kiáltotta ki a román szakma. A mûvész Akt sárga fátyollal (olaj/vászon) címû munkájáért 250 ezer lejt, azaz közel 80 ezer eurót fizetett egy román mûgyûjtõ, 19 eladott festményének összértéke megközelítette a 310 ezer eurót. A legdrágábban eladott darab a szintén román festõ, Nicolae Tonitza (1886–1940) kézjegyét viseli. A tavaly novemberben kalapács alá került Portrétanulmány (olaj/karton) festményét 96 ezer eurós rekordáron ütötték le, s ezzel minden idõk legdrágábban eladott festménye lett Romániában. A harmadik hely a négy éven keresztül listavezetõ Nicolae Grigorescué (1838– 1907) a Mályvavirág (olaj/fa) címû festményével, amely közel 60 ezer eurós áron kelt el. Luminiþa Ghilduº, a Tonitza-aukciót lebonyolító Monavissa kereskedõház vezetõje szerint a magas árak a piac növekvõ tendenciáját mutatják, az eddig alulértékelt román mûvészek munkái kezdik elérni a reális értéket. Az öt aukcióház és közel háromszáz kisebb-nagyobb galéria széles választékot kínál a kortárs mûvészek munkáiból is. „Altatott\" mûremekek Dan Tudor, a Tudor Art kereskedõház vezetõje szerint a mûtárgyak szám szerint kevesebb, de nagyobb értékben eladott volumene egyértelmûen azt jelzi, hogy a piacon megjelentek a közép-, illetve hosszú távú befektetõk. Tudor szerint idén várhatóan fokozódik a növekedés üteme, Románia uniós csatlakozását követõen a román mûvészek darabjai is megjelennek a nemzetközi aukciós házak kínálatában. Sok olyan mû létezik, amely – bár Romániában magasra taksálják õket –, Európában teljesen ismeretlen. A román mûvészek a nemzetközi piacon egyáltalán nincsenek még jelen, a romániai vásárlók zöme ugyanakkor elõszeretettel vásárolja a hazai mûvészek munkáit. Petru Romoºan mûkritikus szerint a tíz legismertebb mûvész által aláírt alkotások értéke növekvõben van, míg az átlagos darabokon szinte lehetetlen jutányos áron túladni. Hozzátette: itthon elsõsorban az országhoz, a román identitáshoz kapcsolódó alkotásokat veszik, nem a mûvészeti érték az elsõdleges. Romoºan szerint jelentõsnek mondható a piaci kereslet, az igazi nagy alkotásokat még „altatják\", megjelenésükre egyelõre várni kell. A mûtárgyak értéke jelen pillanatban jóval a reális érték alatt van. Míg pár évvel ezelõtt egy Tonitzáért 5000 dollárt ajánlottak, 2007-ben már közel 100 ezer euróért sikerült eladni, egy-két éven belül pedig várhatóan 200 ezer eurónál is többet ér majd ugyanaz a mû. Európai középmezõny Mivel a román festõk még nincsenek jelen az európai platformon, munkáik reális értékét csak felbecsülni lehet. Romániai viszonylatban a Tonitza-festményért kifizetett 96 ezer eurós összeg nagynak tûnik, ez az ár azonban az európai aukciókon legfeljebb a gyenge középmezõnyben kapna helyet. A romániai mûtárgypiac európai piachoz való csatlakozása valószínûleg jelentõs ármozgásokat eredményez majd pozitív és negatív irányban egyaránt. Befektetési szempontból tavaly sokat változott a piac, az eddig megszokott ingatlan, részvények és arany mellett a mûtárgy is egyre biztosabb és jövedelmezõbb befektetésnek bizonyul. A kilencvenes évek elején még a „régiséget veszek, valutával fizetek\" hirdetések árán lehetett adni-venni, mára azonban megjelentek a hozzáértõ, igényes vevõk. Bár a nagy aukciós házak még nincsenek jelen, egyre több a külföldi vásárló. A külföldieket semmilyen megkötés nem korlátozza, ám minden esetben tanácsos kikérni a Mûemlékvédelmi Hatóság exportengedélyét. Bár statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, a tehetõs emberek egy része egyre inkább mûtárgyba fekteti vagyona egy részét. Túrós-Bense Levente
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
Látogatottsági adatok