
Fotó: Krónika
2008. február 01., 00:002008. február 01., 00:00
A Tudor Art kereskedõház adatai szerint a 2286 eladott mûtárgy összértéke meghaladta a 3 millió eurót, míg 2006-ban ez az érték alig érte el az 1,6 millió eurót. Az év legjobban eladott festõjének Theodor Palladyt (1871– 1956) kiáltotta ki a román szakma. A mûvész Akt sárga fátyollal (olaj/vászon) címû munkájáért 250 ezer lejt, azaz közel 80 ezer eurót fizetett egy román mûgyûjtõ, 19 eladott festményének összértéke megközelítette a 310 ezer eurót. A legdrágábban eladott darab a szintén román festõ, Nicolae Tonitza (1886–1940) kézjegyét viseli. A tavaly novemberben kalapács alá került Portrétanulmány (olaj/karton) festményét 96 ezer eurós rekordáron ütötték le, s ezzel minden idõk legdrágábban eladott festménye lett Romániában. A harmadik hely a négy éven keresztül listavezetõ Nicolae Grigorescué (1838– 1907) a Mályvavirág (olaj/fa) címû festményével, amely közel 60 ezer eurós áron kelt el. Luminiþa Ghilduº, a Tonitza-aukciót lebonyolító Monavissa kereskedõház vezetõje szerint a magas árak a piac növekvõ tendenciáját mutatják, az eddig alulértékelt román mûvészek munkái kezdik elérni a reális értéket. Az öt aukcióház és közel háromszáz kisebb-nagyobb galéria széles választékot kínál a kortárs mûvészek munkáiból is. „Altatott\" mûremekek Dan Tudor, a Tudor Art kereskedõház vezetõje szerint a mûtárgyak szám szerint kevesebb, de nagyobb értékben eladott volumene egyértelmûen azt jelzi, hogy a piacon megjelentek a közép-, illetve hosszú távú befektetõk. Tudor szerint idén várhatóan fokozódik a növekedés üteme, Románia uniós csatlakozását követõen a román mûvészek darabjai is megjelennek a nemzetközi aukciós házak kínálatában. Sok olyan mû létezik, amely – bár Romániában magasra taksálják õket –, Európában teljesen ismeretlen. A román mûvészek a nemzetközi piacon egyáltalán nincsenek még jelen, a romániai vásárlók zöme ugyanakkor elõszeretettel vásárolja a hazai mûvészek munkáit. Petru Romoºan mûkritikus szerint a tíz legismertebb mûvész által aláírt alkotások értéke növekvõben van, míg az átlagos darabokon szinte lehetetlen jutányos áron túladni. Hozzátette: itthon elsõsorban az országhoz, a román identitáshoz kapcsolódó alkotásokat veszik, nem a mûvészeti érték az elsõdleges. Romoºan szerint jelentõsnek mondható a piaci kereslet, az igazi nagy alkotásokat még „altatják\", megjelenésükre egyelõre várni kell. A mûtárgyak értéke jelen pillanatban jóval a reális érték alatt van. Míg pár évvel ezelõtt egy Tonitzáért 5000 dollárt ajánlottak, 2007-ben már közel 100 ezer euróért sikerült eladni, egy-két éven belül pedig várhatóan 200 ezer eurónál is többet ér majd ugyanaz a mû. Európai középmezõny Mivel a román festõk még nincsenek jelen az európai platformon, munkáik reális értékét csak felbecsülni lehet. Romániai viszonylatban a Tonitza-festményért kifizetett 96 ezer eurós összeg nagynak tûnik, ez az ár azonban az európai aukciókon legfeljebb a gyenge középmezõnyben kapna helyet. A romániai mûtárgypiac európai piachoz való csatlakozása valószínûleg jelentõs ármozgásokat eredményez majd pozitív és negatív irányban egyaránt. Befektetési szempontból tavaly sokat változott a piac, az eddig megszokott ingatlan, részvények és arany mellett a mûtárgy is egyre biztosabb és jövedelmezõbb befektetésnek bizonyul. A kilencvenes évek elején még a „régiséget veszek, valutával fizetek\" hirdetések árán lehetett adni-venni, mára azonban megjelentek a hozzáértõ, igényes vevõk. Bár a nagy aukciós házak még nincsenek jelen, egyre több a külföldi vásárló. A külföldieket semmilyen megkötés nem korlátozza, ám minden esetben tanácsos kikérni a Mûemlékvédelmi Hatóság exportengedélyét. Bár statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, a tehetõs emberek egy része egyre inkább mûtárgyba fekteti vagyona egy részét. Túrós-Bense Levente
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.