
A biciklis futárok közül is nagyon sok a nem uniós országból Romániába érkező vendégmunkás
Fotó: Orbán Orsolya
A román kormány jövőre 10 ezer fővel csökkenti a külföldi vendégmunkások számát, annak ellenére, hogy a munkaadók még több külföldit szeretnének dolgoztatni, ugyanis nagy a munkaerőhiány. Florin Manole tárcavezető az okokról nyilatkozott.
2025. november 02., 11:572025. november 02., 11:57
A kormány 2026-ban 10 000 fővel csökkenti a külföldi munkavállalók számát, holott a munkaadók a 100 ezres létszámnak a 150 ezerre való növelését kéték, így csak 90 ezer vendégmunkást fogad Románia. Florin Manole munkaügyi miniszter a Digi24.ro hírportál kérdéseire elmondta, az október 29-i háromoldalú egyeztető tanács ülésén úgy döntöttek, hogy
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter kifejtette, elbocsátási hullám várható, és munkahelyekre van szükség a munkanélküliségben maradó román állampolgárok számára. „A Romániában dolgozó és adót fizető külföldi munkavállalók ellen visszaéléseket követnek a munkaadók. A munkaügyi felügyelőség többször is megbírságolta a visszaélő munkáltatókat.
Ugyanakkor azonban, tekintettel arra, hogy többek között az Országos Statisztikai Intézet arról tájékoztatott minket, hogy jövőre bizonyos számú létszámleépítésre lehet számítani, megfelelőnek tartottam, hogy ezekre a társadalmi problémákra előre tekintve végső soron a lehető legtöbb munkahely álljon rendelkezésre a román állampolgárok számára” – nyilatkozta Petre Florin Manole szombaton.
Florin Manole munkaügyi miniszter
Fotó: gov.ro
A nem uniós munkavállalók kvótáját 2026-ra 90 000 főben határozzák meg, ami 10 000 fővel kevesebb, mint az idén. Annak idején
A munkaadók a külföldi munkavállalók kvótájának 100 000-ről 150 000-re történő emelését szorgalmazták. Érvelésük szerint erre az intézkedésre szükség van a romániai munkaerő-igény kielégítéséhez, amely több területen is érezhető,
2025-ben a kereslet meghaladta a kormány által megállapított 100 000 munkavállaló kvótáját, októberig több mint 230 000 munkavállalási engedély iránti kérelem érkezett be a bevándorlási főfelügyelőséghez.

Románia kormánya a 2025-ös évre 100 000 külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezte, azonban a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) által összeállított adatok szerint ennél jóval több kérelmet nyújtanak be a munkaadók.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!