Munkakönyv: bekérik az elvándorlóktól

November 30-áig, minden olyan külföldön élő román állampolgár, akinek korábban Romániában munkaviszonya volt, köteles az ezt bizonyító munkakönyvét az illetékes hatóságoknak leadni – tájékoztatta a Krónikát Derzsi Ákos, a Munkaügyi, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára. Abban az esetben, ha egy magánszemély elmulasztja, vagy késve szolgáltatja be munkakönyvét – figyelmeztetett az államtitkár – a határozat szerint 300-tól 600 lejig terjedő pénzbírsággal sújtható, igaz, szerinte ennek behajthatósága megkérdőjelezhető. Az RMDSZ-es szakpolitikus elmondása szerint a dokumentumokat eredeti példányban kell beadni, ezekről később egy digitális másolat készül majd, amelyek országos adatbázisba kerülnek, megkönnyítve ezzel az országok közötti adategyeztetést.

Az uniós jogszabályok szerint minden olyan országnak, ahol egy személy legalább egy évig biztosítva volt, öregségi nyugdíjat kell fizetnie, amikor a személy eléri a nyugdíjkorhatárt, figyelembe véve a másik tagállamban teljesített biztosítási idejét is. Függetlenül attól, hogy nyugdíjasként mely uniós országban, illetve az Európai Gazdasági Térségen belül, hol kíván letelepedni, öregségi jogosultságát hiánytalanul kifizetik.

Ebben az esetben nyugdíjának öszszegét az adott tagállam jogszabályai szerint számítják ki, akár a tagállam saját állampolgáráét. Miután a tagállamok többségében a papíralapú munkakönyv már nem létezik, Romániának is kötelessége behozni a lemaradást, ezért határozta el a kormány a régebben kiadott munkakönyvek bekérését és digitalizálását, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor a Romániában, illetve külföldön ledolgozott éveket összeadhassák, magyarázta az államtitkár. Románia 2001 áprilisában tért át a digitális adatnyilvántartásra, így a munkakönyvben szereplő korábbi bejegyzések nincsenek a rendszerben. Ezért a külföldön tartózkodó személyek érdeke, hogy a munkaéveiket bizonyító iratokat mihamarabb eljuttassák a korábbi lakóhelyük szerinti nyugdíjbiztosítóhoz. Célszerű a munkakönyv mellett a katonakönyvet, illetve az egyetemi éveket bizonyító okiratot is csatolni, hiszen amennyiben korábban ezeket nem jegyezték be, azt most pótolni lehet.

Annak ellenére, hogy a munkakönyvek begyűjtéséről még 2008 januárjában döntött a kormány, a külföldön élő román állampolgároknak gyakorlatilag lehetetlen volt a döntésről tudomást szerezniük. Lapunknak Derzsi Ákos is elismerte, hogy a döntéssel kapcsolatos tájékoztatás nagyon gyenge volt, és bár a határozat anyagát eljuttatták több ország konzulátusára, illetve külképviseletére, az emberek nagy része még így sem szerezhetett tudomást kötelezettségéről, mivel tulajdonképpen semmilyen kapcsolat, illetve nyilvántartás nem létezik az adott országban élő személyek és a képviseletek között. Bár az adatszolgáltatási kötelezettség több millió embert érint, lapunk a nyugdíjfolyósítók, illetve a munkaügyi központok honlapjait böngészve sem talált a kötelezettségre utaló tájékoztatást vagy figyelmeztetést.

Annak ellenére, hogy napokon belül lejár a határidő, Derzsi Ákos nyugalomra int, szerinte ugyanis a szaktárca a dokumentumok leadási határidejének meghosszabbítására készül. A minisztérium egy évvel meg kívánja hosszabbítani a munkakönyvek leadására rendelkezésre álló időt, erről hamarosan kormányrendelet is születik. „Ezzel egy időben olyan módszert fogunk kidolgozni, ami lehetővé teszi majd, hogy hatékonyan tájékoztassuk a külföldön élő állampolgárokat. Továbbá a román–magyar közös kormányülésen a két ország munkaügyi szakemberei arról is megállapodtak, hogy a Magyarországon élő román állampolgárok számára lehetővé teszik azt is, hogy az okirataikat helyben, Románia hivatalos képviseletein vagy az erre a célra létrehozott ügyfélfogadó helyeken is le lehessen adni” – tájékoztatott a szakállamtitkár. 

Túrós-Bense Levente