Fotó: Agerpres
2008. október 27., 00:002008. október 27., 00:00
November 30-áig, minden olyan külföldön élő román állampolgár, akinek korábban Romániában munkaviszonya volt, köteles az ezt bizonyító munkakönyvét az illetékes hatóságoknak leadni – tájékoztatta a Krónikát Derzsi Ákos, a Munkaügyi, Család- és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára. Abban az esetben, ha egy magánszemély elmulasztja, vagy késve szolgáltatja be munkakönyvét – figyelmeztetett az államtitkár – a határozat szerint 300-tól 600 lejig terjedő pénzbírsággal sújtható, igaz, szerinte ennek behajthatósága megkérdőjelezhető. Az RMDSZ-es szakpolitikus elmondása szerint a dokumentumokat eredeti példányban kell beadni, ezekről később egy digitális másolat készül majd, amelyek országos adatbázisba kerülnek, megkönnyítve ezzel az országok közötti adategyeztetést.
Az uniós jogszabályok szerint minden olyan országnak, ahol egy személy legalább egy évig biztosítva volt, öregségi nyugdíjat kell fizetnie, amikor a személy eléri a nyugdíjkorhatárt, figyelembe véve a másik tagállamban teljesített biztosítási idejét is. Függetlenül attól, hogy nyugdíjasként mely uniós országban, illetve az Európai Gazdasági Térségen belül, hol kíván letelepedni, öregségi jogosultságát hiánytalanul kifizetik.
Ebben az esetben nyugdíjának öszszegét az adott tagállam jogszabályai szerint számítják ki, akár a tagállam saját állampolgáráét. Miután a tagállamok többségében a papíralapú munkakönyv már nem létezik, Romániának is kötelessége behozni a lemaradást, ezért határozta el a kormány a régebben kiadott munkakönyvek bekérését és digitalizálását, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor a Romániában, illetve külföldön ledolgozott éveket összeadhassák, magyarázta az államtitkár. Románia 2001 áprilisában tért át a digitális adatnyilvántartásra, így a munkakönyvben szereplő korábbi bejegyzések nincsenek a rendszerben. Ezért a külföldön tartózkodó személyek érdeke, hogy a munkaéveiket bizonyító iratokat mihamarabb eljuttassák a korábbi lakóhelyük szerinti nyugdíjbiztosítóhoz. Célszerű a munkakönyv mellett a katonakönyvet, illetve az egyetemi éveket bizonyító okiratot is csatolni, hiszen amennyiben korábban ezeket nem jegyezték be, azt most pótolni lehet.
Annak ellenére, hogy a munkakönyvek begyűjtéséről még 2008 januárjában döntött a kormány, a külföldön élő román állampolgároknak gyakorlatilag lehetetlen volt a döntésről tudomást szerezniük. Lapunknak Derzsi Ákos is elismerte, hogy a döntéssel kapcsolatos tájékoztatás nagyon gyenge volt, és bár a határozat anyagát eljuttatták több ország konzulátusára, illetve külképviseletére, az emberek nagy része még így sem szerezhetett tudomást kötelezettségéről, mivel tulajdonképpen semmilyen kapcsolat, illetve nyilvántartás nem létezik az adott országban élő személyek és a képviseletek között. Bár az adatszolgáltatási kötelezettség több millió embert érint, lapunk a nyugdíjfolyósítók, illetve a munkaügyi központok honlapjait böngészve sem talált a kötelezettségre utaló tájékoztatást vagy figyelmeztetést.
Annak ellenére, hogy napokon belül lejár a határidő, Derzsi Ákos nyugalomra int, szerinte ugyanis a szaktárca a dokumentumok leadási határidejének meghosszabbítására készül. A minisztérium egy évvel meg kívánja hosszabbítani a munkakönyvek leadására rendelkezésre álló időt, erről hamarosan kormányrendelet is születik. „Ezzel egy időben olyan módszert fogunk kidolgozni, ami lehetővé teszi majd, hogy hatékonyan tájékoztassuk a külföldön élő állampolgárokat. Továbbá a román–magyar közös kormányülésen a két ország munkaügyi szakemberei arról is megállapodtak, hogy a Magyarországon élő román állampolgárok számára lehetővé teszik azt is, hogy az okirataikat helyben, Románia hivatalos képviseletein vagy az erre a célra létrehozott ügyfélfogadó helyeken is le lehessen adni” – tájékoztatott a szakállamtitkár.
Túrós-Bense Levente
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok