
Fotó: Barabás Ákos
Rendelkezett a román kormány a munkaidő csökkentésének lehetőségéről azoknak a cégeknek az esetében, amelyek tevékenységét akadályozza vagy korlátozza a koronavírus-járvány. A vonatkozó sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi, hogy kiegészítő pótlékot kapjanak a napszámosok és az idénymunkások, ugyanakkor támogatja a távmunkát is.
2020. augusztus 09., 09:002020. augusztus 09., 09:00
A Ludovic Orban vezette kabinet által pénteken elfogadott egyik intézkedés értelmében – amelyet alkalmazni lehet, valahányszor ostrom-, vagy szükségállapotot, illetve veszélyhelyzetet hirdetnek – időszakos állami támogatást kaphatnak azok a munkavállalók, akiknek csökkent a munkaidejük. A munkáltató ezen időszak alatt az egyéni munkaszerződésben meghatározott időtartam legfeljebb 50 százalékával csökkentheti a munkavállalók munkaidejét, és ennek megfelelően a bérüket. Ugyanezen időszak alatt a munkavállalók az egyéni munkaszerződésben előírt bruttó alapbér és a ténylegesen ledolgozott óráknak megfelelő bruttó alapbér közötti különbség 75 százalékának megfelelő pótlékot kapnak, amely azonban nem haladhatja meg a társadalombiztosítási költségvetési törvény által meghatározott országos bruttó átlagbér 75 százalékát.
A munkaidő csökkentését a munkáltató határozza meg, legalább öt egymást követő munkanapra, a munkaprogramot azonban a teljes hónapra ki kell dolgoznia. A munkaidő csökkentését alkalmazni lehet a műszakos állások, valamint az egyenlőtlen munkaidő esetén is.
A kormány legtöbb három hónapos időtartamig támogatja a napszámosokat és az idénymunkásokat is. Azok a napszámosok, akiknek tevékenységét fel kell függeszteni, vagy meg kell szakítani a koronavírus-járvány miatt, a munkáltató által kiválasztott három hónapra (de legfeljebb 2020. december 31-éig) megkapják az államtól napi bérük 35 százalékát. A napszámot a munkáltató fizeti, az összeget utólag visszaigényelheti az Országos Szociális és Kifizetési Ügynökségtől (ANPIS).
A román kormány ugyanakkor döntött arról is, hogy idénymunkások számára a bérük 41,5 százalékának megfelelő kompenzációt nyújt (anélkül azonban, hogy ez meghaladná az országos átlagbér 41,5 százalékát). Ezt a kedvezményt 2020. december 31-ig lehet igénybe venni, a munkáltató által kiválasztott legfeljebb 3 hónapra azon alkalmazottak számára, akik erre az időszakra meghatározott időre szóló egyéni munkaszerződést kötnek. Az összeget a munkáltató köteles kifizetni, majd ezt visszaigényelheti az Országos Munkaerő-foglakoztatási Ügynökségtől (ANOFM). Az ANOFM a kérés benyújtásától számított legtöbb 10 napon belül utalja az összeget.
A kormány elfogadott egy másik intézkedést is, amely a távmunkát hivatott támogatni. E szerint a kormány egyszeri, 2500 lejes összeget utal minden olyan munkavállalónak, aki a szükségállapot, illetve veszélyhelyzet ideje alatt legkevesebb 15 nap távmunkát végzett. A pénzt a távmunkához szükséges eszközök és szolgáltatások vásárlására lehet fordítani. A támogatást azon kis- és középvállalkozások alkalmazottjai vehetik igénybe, akik bizonyították, hogy alkalmazták a távmunkát a szükségállapot ideje alatt. Az összeg az ANOFM-től igényelhető.
Az elfogadott intézkedések nem vonatkoznak a közintézményekre, a csődbe jutott, vagy felszámolás alatt álló vállalatokra. A bukaresti kabinet számításai szerint mintegy 700 ezer ember veheti igénybe a fenti támogatásokat, ez körülbelül 2,4 milliárd lejjel terheli a költségvetést.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!