
Fotó: Barabás Ákos
Rendelkezett a román kormány a munkaidő csökkentésének lehetőségéről azoknak a cégeknek az esetében, amelyek tevékenységét akadályozza vagy korlátozza a koronavírus-járvány. A vonatkozó sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi, hogy kiegészítő pótlékot kapjanak a napszámosok és az idénymunkások, ugyanakkor támogatja a távmunkát is.
2020. augusztus 09., 09:002020. augusztus 09., 09:00
A Ludovic Orban vezette kabinet által pénteken elfogadott egyik intézkedés értelmében – amelyet alkalmazni lehet, valahányszor ostrom-, vagy szükségállapotot, illetve veszélyhelyzetet hirdetnek – időszakos állami támogatást kaphatnak azok a munkavállalók, akiknek csökkent a munkaidejük. A munkáltató ezen időszak alatt az egyéni munkaszerződésben meghatározott időtartam legfeljebb 50 százalékával csökkentheti a munkavállalók munkaidejét, és ennek megfelelően a bérüket. Ugyanezen időszak alatt a munkavállalók az egyéni munkaszerződésben előírt bruttó alapbér és a ténylegesen ledolgozott óráknak megfelelő bruttó alapbér közötti különbség 75 százalékának megfelelő pótlékot kapnak, amely azonban nem haladhatja meg a társadalombiztosítási költségvetési törvény által meghatározott országos bruttó átlagbér 75 százalékát.
A munkaidő csökkentését a munkáltató határozza meg, legalább öt egymást követő munkanapra, a munkaprogramot azonban a teljes hónapra ki kell dolgoznia. A munkaidő csökkentését alkalmazni lehet a műszakos állások, valamint az egyenlőtlen munkaidő esetén is.
A kormány legtöbb három hónapos időtartamig támogatja a napszámosokat és az idénymunkásokat is. Azok a napszámosok, akiknek tevékenységét fel kell függeszteni, vagy meg kell szakítani a koronavírus-járvány miatt, a munkáltató által kiválasztott három hónapra (de legfeljebb 2020. december 31-éig) megkapják az államtól napi bérük 35 százalékát. A napszámot a munkáltató fizeti, az összeget utólag visszaigényelheti az Országos Szociális és Kifizetési Ügynökségtől (ANPIS).
A román kormány ugyanakkor döntött arról is, hogy idénymunkások számára a bérük 41,5 százalékának megfelelő kompenzációt nyújt (anélkül azonban, hogy ez meghaladná az országos átlagbér 41,5 százalékát). Ezt a kedvezményt 2020. december 31-ig lehet igénybe venni, a munkáltató által kiválasztott legfeljebb 3 hónapra azon alkalmazottak számára, akik erre az időszakra meghatározott időre szóló egyéni munkaszerződést kötnek. Az összeget a munkáltató köteles kifizetni, majd ezt visszaigényelheti az Országos Munkaerő-foglakoztatási Ügynökségtől (ANOFM). Az ANOFM a kérés benyújtásától számított legtöbb 10 napon belül utalja az összeget.
A kormány elfogadott egy másik intézkedést is, amely a távmunkát hivatott támogatni. E szerint a kormány egyszeri, 2500 lejes összeget utal minden olyan munkavállalónak, aki a szükségállapot, illetve veszélyhelyzet ideje alatt legkevesebb 15 nap távmunkát végzett. A pénzt a távmunkához szükséges eszközök és szolgáltatások vásárlására lehet fordítani. A támogatást azon kis- és középvállalkozások alkalmazottjai vehetik igénybe, akik bizonyították, hogy alkalmazták a távmunkát a szükségállapot ideje alatt. Az összeg az ANOFM-től igényelhető.
Az elfogadott intézkedések nem vonatkoznak a közintézményekre, a csődbe jutott, vagy felszámolás alatt álló vállalatokra. A bukaresti kabinet számításai szerint mintegy 700 ezer ember veheti igénybe a fenti támogatásokat, ez körülbelül 2,4 milliárd lejjel terheli a költségvetést.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!