
Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint „visszasírjuk” majd a mostani deficitcsökkentő intézkedéseket
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Az adóügyi és költségvetési intézkedések átmenetet képeznek a valódi adóügyi reformhoz, amelyet valószínűleg 2025-ben fognak bevezetni – mondta kedden Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2023. november 07., 17:322023. november 07., 17:32
2023. november 07., 17:412023. november 07., 17:41
Boloş kijelentette, biztos benne, hogy 2024-ben nem várhatók adóügyi módosítások. Hozzátette: a 2025-ben esedékes intézkedések azonban, amelyek az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásokat tartják majd szem előtt, olyanok lesznek, hogy „vissza fogjuk sírni” a kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott deficitcsökkentő csomagot, amelyek egyébként számos megszorító intézkedést és adóemelést tartalmaznak.
A rendezvényen a liberális (PNL) tárcavezető emlékeztette a résztvevőket, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik, 2025-re vállalt mérföldköve az adóügyi reform. Elmondta, ennek révén teremtik majd elő a nyugdíjtörvényben és az egységes bértörvényben előirányzott változtatásokhoz szükséges forrásokat. Kifejtette, az árbevétel-arányos különadó – amelyet korlátozott időre, a miniszterelnök szerint egy évre vezettek be – közel 5 milliárd lejt hoz majd az államkasszára.
Arra a kérdésre, hogy a felsőoktatás költségvetése duplájára emelkedik-e, Marcel Boloş azt felelte, az oktatásra elkülöníthető összegeket egyelőre nagyvonalakban becsülték meg, de meg tudja erősíteni, hogy az oktatásra kiutalt keret 57 százalékkal nőtt. „A kormány által idén nyáron elfogadott intézkedéseket figyelembe vesszük, persze felmerül a kérdés, hogy az új tanügyi törvény minden rendelkezését gyakorlatba ültetik-e. Erre egyelőre korai válaszolni, tekintve, hogy a nyugdíjtörvény is életbe lép. Még vizsgáljuk ezek gyakorlatba ültetését, de kérem, jegyezzenek meg egy számot: 57 százalékos költségvetés-növelés, az európai alapokból történő beruházásokkal és a PNRR-vel együtt” – mondta Marcel Boloş.
A pénzügyminiszter szerint az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetése körülbelül 4 milliárd lejjel 63 milliárd lejre fog nőni, amihez hozzáadódik az egészségügyi minisztérium rendelkezésére álló 25 milliárd lej. Az egészségügyi rendszer jövő évi költségvetési kerete tehát megközelíti a 90 milliárd lejt – ismertette Boloş.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!