Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint „visszasírjuk” majd a mostani deficitcsökkentő intézkedéseket
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Az adóügyi és költségvetési intézkedések átmenetet képeznek a valódi adóügyi reformhoz, amelyet valószínűleg 2025-ben fognak bevezetni – mondta kedden Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2023. november 07., 17:322023. november 07., 17:32
2023. november 07., 17:412023. november 07., 17:41
Boloş kijelentette, biztos benne, hogy 2024-ben nem várhatók adóügyi módosítások. Hozzátette: a 2025-ben esedékes intézkedések azonban, amelyek az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásokat tartják majd szem előtt, olyanok lesznek, hogy „vissza fogjuk sírni” a kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott deficitcsökkentő csomagot, amelyek egyébként számos megszorító intézkedést és adóemelést tartalmaznak.
A rendezvényen a liberális (PNL) tárcavezető emlékeztette a résztvevőket, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik, 2025-re vállalt mérföldköve az adóügyi reform. Elmondta, ennek révén teremtik majd elő a nyugdíjtörvényben és az egységes bértörvényben előirányzott változtatásokhoz szükséges forrásokat. Kifejtette, az árbevétel-arányos különadó – amelyet korlátozott időre, a miniszterelnök szerint egy évre vezettek be – közel 5 milliárd lejt hoz majd az államkasszára.
Arra a kérdésre, hogy a felsőoktatás költségvetése duplájára emelkedik-e, Marcel Boloş azt felelte, az oktatásra elkülöníthető összegeket egyelőre nagyvonalakban becsülték meg, de meg tudja erősíteni, hogy az oktatásra kiutalt keret 57 százalékkal nőtt. „A kormány által idén nyáron elfogadott intézkedéseket figyelembe vesszük, persze felmerül a kérdés, hogy az új tanügyi törvény minden rendelkezését gyakorlatba ültetik-e. Erre egyelőre korai válaszolni, tekintve, hogy a nyugdíjtörvény is életbe lép. Még vizsgáljuk ezek gyakorlatba ültetését, de kérem, jegyezzenek meg egy számot: 57 százalékos költségvetés-növelés, az európai alapokból történő beruházásokkal és a PNRR-vel együtt” – mondta Marcel Boloş.
A pénzügyminiszter szerint az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetése körülbelül 4 milliárd lejjel 63 milliárd lejre fog nőni, amihez hozzáadódik az egészségügyi minisztérium rendelkezésére álló 25 milliárd lej. Az egészségügyi rendszer jövő évi költségvetési kerete tehát megközelíti a 90 milliárd lejt – ismertette Boloş.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia egyike azon európai uniós tagállamoknak, ahol a legalacsonyabb a minimálbér, és összege nem haladja meg az 1000 eurót.
Folyamatos növekedés, rekorddöntés után bezuhant az arany és az ezüst árfolyama.
A romániai polgárok többsége úgy véli, hogy Romániában magasabb az ingatlanadó, mint más európai uniós tagállamokban – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az érvényben lévő kötelező lakásbiztosítási szerződések száma 2025 decemberében 1,98 százalékkal mintegy 2,38 millióra nőtt a 2024. decemberi 2,34 millióról – derül ki a tizenhárom biztosítótársaságot tömörítő PAID adataiból.
A cégbíróság adatai szerint 2025-ben 19 586 cég függesztette fel a tevékenységét Romániában, 4,65 százalékkal több, mint az előző évben.
A Román Élelmiszerbankok Szövetsége (FBAR) négy alapvető stratégiát javasol a háztartásokban keletkező hulladék csökkentésére.
Új turisztikai besorolás, a resort (üdülőhely) hivatalos létrehozásával tennék vonzóbbá az összetett, minőségi szolgáltatásokat nyújtó, szállás mellett a helyszínen kikapcsolódást is biztosító romániai idegenforgalmi célpontokat.
A gázszámlák összege 2026 januárjában akár 30 százalékkal is magasabb lesz, mint az előző év azonos időszakában – derül ki egy elemzésből.
A kormány jóváhagyta az online számla (e-Factura) bevezetésének elhalasztását a vállalkozási engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA) számára.
Tavaly 37 252 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,4 százalékkal többet, mint 2024-ben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!