Fotó: A szerző felvétele
2009. június 30., 09:572009. június 30., 09:57
Hozzá nem értéssel és cinizmussal vádolja a Pénzügyminisztériumot Édler András. A háromszéki RMDSZ-képviselő írásban figyelmeztette a szaktárcát, hogy a 0 és 140 ezer lej közötti éves forgalmat lebonyolító mikrovállalkozásokra kirótt átalányadó jóval magasabb, mint az az összeg, amelyet ezek tulajdonosai az új teher kiróvása elott befizettek. A képviselő azt kérdezte a minisztériumtól, mikor és hogyan oldja meg ezt a kérdést. Édler tegnapi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a beadványra Graţiela Denisa Iordache pénzügyi államtitkár válaszolt. Mint kifejtette, a jogi személyek állandóan veszteséget jelentenek, és így minimális adót fizetnek. A minisztérium a 2007-es adatokkal támasztja alá érvelését: 617 525 vállalkozó közül 242 106, vagyis 39 százalék jelentett veszteséget, holott ezek üzleti forgalma összességében meghaladja a 134 milliárd lejt.
A szaktárca képviselője válaszlevelében azt javasolja, ha a mikrovállalatoknak túl nagy pénzügyi nyomást jelent az átalányadó, alakítsák át a vállalkozásukat szervezési, gazdasági szempontból egyszerűbb formára, például családi vagy egyéni vállalkozássá. Édler szerint ez a válasz hozzá nem értésre vagy cinizmusra vall. A mikrovállalatok a korábbi adózási rendszer szerint az évi forgalom után fizettek 3 százalék adót, tehát az adózás szempontjából mindegy volt, hogy a vállalkozás nyereséges vagy veszteséges. „Ezek a kisvállalkozók nem tudnak a könyveléssel manipulálni, mégis őket sújtja a legjobban az átalányadó” – hangsúlyozta hétfőn a képviselő. Hozzátette: a mikrovállalatok alig egy-két alkalmazottat foglalkoztatnak, általában a tulajdonos családját tartják el. Meglátása szerint ők kellene hogy képezzék a romániai középréteget. „Minden civilizált ország válság idején támogatja ezeket a vállalkozókat, Románia azonban elviselhetetlenül nagy adóterhet ró rájuk” – mondta Édler. A képviselő cinizmusnak tartja a minisztérium javaslatát a vállalkozási forma átalakításáról. Elmondása szerint ezt csak úgy lehetne betartani, ha a tulajdonos felszámolja az egyik formát, majd megalakít egy másikat. Ez időigényes és rendkívül költséges. Egy cég felszámolása legkevesebb 1500 lejbe kerül, de ha vagyona is van, több tízezer lejre rúgnak a költségek. Édler kifejtette, szerinte a kormány tönkre akarja tenni a mikrovállalatokat.
Hasonlóképpen nyilatkozott a Krónikának egy neve elhallgatását kérő cégtulajdonos is. Mint közölte, havonta ötezer lejes forgalma van. Négy évvel ezelőtt azért döntött a mikrovállalat megalakítása mellett, mert a forgalmi adó tűnt a legelőnyösebbnek. Az átalányadó bevezetése óta adója megháromszorozódott, így szinte az egész profitját befizeti az államkasszába, és ezért a vállalkozás felszámolását fontolgatja.
Eközben Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra is figyelmeztet, hogy az Európai Unióban több alap is létezik a mikrovállalkozások támogatására, arra kellene biztatni a vállalkozókat, hogy pályázzanak, nem hogy alakítsák át cégük jogi formáját. Emellett Rosner szerint amennyiben a Pénzügyminisztérium komolyan gondolja a javaslatot, akkor lehetővé kell tennie, hogy ez az átalakítás ingyenes legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok