Hirdetés

Miközben milliók éheznek, átlagosan több mint fél mázsa élelmet dob ki évente egy uniós polgár

pazarlás

Amikor élelmiszert dobunk ki, vizet, energiát, termőföldet, emberi munkát, üzemanyagot és időt is pazarlunk

Fotó: Freepik.com

Bár az ENSZ kezdeményezésére világnapot is kijelöltek az élelmiszer-pazarlás ellen, célként meghatározva az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését világszerte, a statisztikák szerint az Európai Unió lakosai fejenként átlagosan több mint 70 kilónyi élelmet dobnak ki évente.

Krónika

2025. október 01., 16:332025. október 01., 16:33

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-pazarlás rengeteg negatív következménnyel jár Romániában is, és „a bolygó megmentése a hűtőszekrénynél kezdődik”. Amint hatóság közölte: az, hogy az európai állampolgár évente 70 kilónyi élelmet dob ki, pénzveszteséget, erőforrás-pazarlást és jelentős környezeti hatást jelent.

Idézet
Az ENSZ azért kezdeményezte a szeptember 29-ére kiírt világnapot, hogy felhívja a figyelmet a modern kor egyik legnagyobb paradoxonjára: miközben milliók éheznek, naponta tonnányi élelmiszer megy kárba – mutat rá a hatóság.

„Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság támogatja az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nemzeti és európai kezdeményezéseket, amelyeknek a felelős fogyasztás előmozdítása, a fogyasztók tudatosságának növelése és az élelmiszer-biztonság erősítése a célja. További cél a közegészség védelme és az erőforrások fenntartható használata” – szerepel a közleményben. A hatóság szakemberei szerint

Hirdetés

amikor élelmiszert dobunk ki, nem csak magát a terméket pazaroljuk el, hanem mindent, ami ahhoz kellett, hogy az étel a tányérunkra kerüljön: vizet, energiát, termőföldet, emberi munkát, üzemanyagot és időt.

A hatóság közli, élelmiszer-pazarlásnak számít az a megvásárolt élelmiszer, amelyet ott felejtenek a hűtőszekrényben addig, amíg már nem fogyasztható, szintén pazarlás, ha túl nagy adagokat vásárolunk, amit nem tudunk megenni, és azok a termékek is, amelyeket egyszerűen azért utasítunk el, mert nem „tökéletes” a kinézetük. Szintén elpazarolt ételnek számítanak a maradékok, amelyeket kidobunk anélkül, hogy megfontolnánk, hogy újra felhasználhatóak-e. lennének.

Tippek a pazarlás csökkentésére

Az egészségügyi és állategészségügyi hatóságok néhány tippet adnak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.

  • Az étkezéseket úgy kell megtervezni, hogy csak a szükséges mennyiséget vásároljuk meg, az első lépés a felelősségteljesebb fogyasztás irányába a bevásárlólista elkészítése.
  • Ellenőrizni kell a termékeken szereplő címkéket: a „minőségét megőrzi” kifejezés nem azt jelenti, hogy a termék elfogyasztása az adott időpont után veszélyessé válik az egészségre nézve, hanem a minőségéből veszít egy bizonyos idő után.
  • Az élelmiszereket helyesen kell tárolni, a hűtőszekrény hőmérsékletét maximum 4 °C-ra kell beállítani, és a romlandó élelmiszereket időben fel kell használni.
  • Főzzünk megfelelő adagokat, tanuljuk meg felmérni, hogy a háztartásban élők körülbelül mennyit esznek, hogy ne maradjon meg élelem.
  • Használjuk fel körültekintően a maradékot. A tegnapi sült húsból ma saláta készülhet, a már nem friss zöldségekből kiváló leves készíthető, az elszáradt kenyérből pedig pirított kenyérkocka.
  • Ne tekintsünk az élelmiszerre valamiféle triviális dologként, hanem vegyük észre, hogy értékes erőforrás. „A bolygó megmentése a hűtőszekrényben kezdődik” – fogalmaz az ANSVSA.

korábban írtuk

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos
Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
2025. november 18., kedd

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint

A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint
2025. november 18., kedd

Vasútfejlesztések: utazás a megvalósítások vonatán

Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.

Vasútfejlesztések: utazás a megvalósítások vonatán
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Bolojan kiverte a biztosítékot a polgármestereknél: Bukarestben tartaná a megnövelt ingatlanadót

Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.

Bolojan kiverte a biztosítékot a polgármestereknél: Bukarestben tartaná a megnövelt ingatlanadót
2025. november 18., kedd

Elektronikai cikkeket gyártó vállalat enyhíthet a borosjenői munkanélküliségen

Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.

Elektronikai cikkeket gyártó vállalat enyhíthet a borosjenői munkanélküliségen
2025. november 17., hétfő

Újabb magyarázkodás az iszonyúan magas energiaárak miatt

Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.

Újabb magyarázkodás az iszonyúan magas energiaárak miatt
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Irdatlan összegre rúgnak Románia kamatkiadásai, autópályák épülhetnének belőle

Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.

Irdatlan összegre rúgnak Románia kamatkiadásai, autópályák épülhetnének belőle
2025. november 17., hétfő

Nagyot rontott a román gazdaság növekedési kilátásain az Európai Bizottság

A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Nagyot rontott a román gazdaság növekedési kilátásain az Európai Bizottság
2025. november 17., hétfő

Életjeleket mutat Románia gazdasága, de a munkaerőpiac nem áll valami jól az elemző szerint

Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.

Életjeleket mutat Románia gazdasága, de a munkaerőpiac nem áll valami jól az elemző szerint
Hirdetés
Hirdetés