
Amikor élelmiszert dobunk ki, vizet, energiát, termőföldet, emberi munkát, üzemanyagot és időt is pazarlunk
Fotó: Freepik.com
Bár az ENSZ kezdeményezésére világnapot is kijelöltek az élelmiszer-pazarlás ellen, célként meghatározva az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését világszerte, a statisztikák szerint az Európai Unió lakosai fejenként átlagosan több mint 70 kilónyi élelmet dobnak ki évente.
2025. október 01., 16:332025. október 01., 16:33
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-pazarlás rengeteg negatív következménnyel jár Romániában is, és „a bolygó megmentése a hűtőszekrénynél kezdődik”. Amint hatóság közölte: az, hogy az európai állampolgár évente 70 kilónyi élelmet dob ki, pénzveszteséget, erőforrás-pazarlást és jelentős környezeti hatást jelent.
„Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság támogatja az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nemzeti és európai kezdeményezéseket, amelyeknek a felelős fogyasztás előmozdítása, a fogyasztók tudatosságának növelése és az élelmiszer-biztonság erősítése a célja. További cél a közegészség védelme és az erőforrások fenntartható használata” – szerepel a közleményben. A hatóság szakemberei szerint
A hatóság közli, élelmiszer-pazarlásnak számít az a megvásárolt élelmiszer, amelyet ott felejtenek a hűtőszekrényben addig, amíg már nem fogyasztható, szintén pazarlás, ha túl nagy adagokat vásárolunk, amit nem tudunk megenni, és azok a termékek is, amelyeket egyszerűen azért utasítunk el, mert nem „tökéletes” a kinézetük. Szintén elpazarolt ételnek számítanak a maradékok, amelyeket kidobunk anélkül, hogy megfontolnánk, hogy újra felhasználhatóak-e. lennének.
Az egészségügyi és állategészségügyi hatóságok néhány tippet adnak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!