Amikor élelmiszert dobunk ki, vizet, energiát, termőföldet, emberi munkát, üzemanyagot és időt is pazarlunk
Fotó: Freepik.com
Bár az ENSZ kezdeményezésére világnapot is kijelöltek az élelmiszer-pazarlás ellen, célként meghatározva az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését világszerte, a statisztikák szerint az Európai Unió lakosai fejenként átlagosan több mint 70 kilónyi élelmet dobnak ki évente.
2025. október 01., 16:332025. október 01., 16:33
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-pazarlás rengeteg negatív következménnyel jár Romániában is, és „a bolygó megmentése a hűtőszekrénynél kezdődik”. Amint hatóság közölte: az, hogy az európai állampolgár évente 70 kilónyi élelmet dob ki, pénzveszteséget, erőforrás-pazarlást és jelentős környezeti hatást jelent.
„Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság támogatja az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nemzeti és európai kezdeményezéseket, amelyeknek a felelős fogyasztás előmozdítása, a fogyasztók tudatosságának növelése és az élelmiszer-biztonság erősítése a célja. További cél a közegészség védelme és az erőforrások fenntartható használata” – szerepel a közleményben. A hatóság szakemberei szerint
A hatóság közli, élelmiszer-pazarlásnak számít az a megvásárolt élelmiszer, amelyet ott felejtenek a hűtőszekrényben addig, amíg már nem fogyasztható, szintén pazarlás, ha túl nagy adagokat vásárolunk, amit nem tudunk megenni, és azok a termékek is, amelyeket egyszerűen azért utasítunk el, mert nem „tökéletes” a kinézetük. Szintén elpazarolt ételnek számítanak a maradékok, amelyeket kidobunk anélkül, hogy megfontolnánk, hogy újra felhasználhatóak-e. lennének.
Az egészségügyi és állategészségügyi hatóságok néhány tippet adnak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!