
Amikor élelmiszert dobunk ki, vizet, energiát, termőföldet, emberi munkát, üzemanyagot és időt is pazarlunk
Fotó: Freepik.com
Bár az ENSZ kezdeményezésére világnapot is kijelöltek az élelmiszer-pazarlás ellen, célként meghatározva az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését világszerte, a statisztikák szerint az Európai Unió lakosai fejenként átlagosan több mint 70 kilónyi élelmet dobnak ki évente.
2025. október 01., 16:332025. október 01., 16:33
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-pazarlás rengeteg negatív következménnyel jár Romániában is, és „a bolygó megmentése a hűtőszekrénynél kezdődik”. Amint hatóság közölte: az, hogy az európai állampolgár évente 70 kilónyi élelmet dob ki, pénzveszteséget, erőforrás-pazarlást és jelentős környezeti hatást jelent.
„Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság támogatja az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nemzeti és európai kezdeményezéseket, amelyeknek a felelős fogyasztás előmozdítása, a fogyasztók tudatosságának növelése és az élelmiszer-biztonság erősítése a célja. További cél a közegészség védelme és az erőforrások fenntartható használata” – szerepel a közleményben. A hatóság szakemberei szerint
A hatóság közli, élelmiszer-pazarlásnak számít az a megvásárolt élelmiszer, amelyet ott felejtenek a hűtőszekrényben addig, amíg már nem fogyasztható, szintén pazarlás, ha túl nagy adagokat vásárolunk, amit nem tudunk megenni, és azok a termékek is, amelyeket egyszerűen azért utasítunk el, mert nem „tökéletes” a kinézetük. Szintén elpazarolt ételnek számítanak a maradékok, amelyeket kidobunk anélkül, hogy megfontolnánk, hogy újra felhasználhatóak-e. lennének.
Az egészségügyi és állategészségügyi hatóságok néhány tippet adnak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
Kedden rajtol a Tengerpart mindenkinek elnevezésű program, amelynek keretében szeptember 30-ig személyenként és éjszakánként 39 lejtől lehet szállást foglalni.
Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.
szóljon hozzá!