2011. április 12., 08:272011. április 12., 08:27
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, a Veszprémi Egyetem Pénzügytan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Kolozsváron a hétvégén megtartott, Magyarország makrogazdasági kilátásai című konferenciát követően nyilatkozott lapunknak. Mihály Péter elmondta: jelenleg a romániai piac a jogi bizonytalanság és az árfolyamkockázat miatt kevésbé vonzó a magyar befektetők számára. Szerinte ez a két tényező külön-külön nem jelentene ekkora gondot, de „a kettő együtt nagyon sok”.
A magyarországi közgazdász hozzáfűzte: jelenleg a bizonytalanság a legnagyobb probléma, de mindez megszűnik akkor, amikor a két ország bevezeti az eurót.
Az Akadémia doktora szerint 2015–2016-ra Románia és Magyarország is teljesíteni fogja a maastrichti kritériumokat, akkor is, ha ehhez komoly megszorító intézkedéseket kell hoznia, egész egyszerűen azért, mert annyival több költséggel jár a saját valuta fenntartása. Mihály Péter ugyanakkor úgy véli, Románia rövid és középtávon gyorsabban tud fejlődni Magyarországnál, mert több kiaknázatlan erőforrással rendelkezik.
A hétvégi konferencián Mihály Péter egyébként arról tartott előadást, hogy utol tudja-e érni a nyugat-európai országok gazdasági fejlettségét Magyarország, illetve a közép-kelet- európai államok. Az egyetemi tanár Utolérjük-e Európát? Felzárkózási kísérletek 1870–2030 című előadásában elmondta, ahhoz, hogy Magyarország vagy Románia utol tudja érni versenytársait, az kell, hogy gyorsabban tudjon növekedni, szerinte azonban ez 2030-ig nem fog sikerülni. Az MTA doktora a gyors gazdasági növekedést és hosszas stagnálást is konkrét példákkal szemléltette. Japánra szerinte például mindkettő jellemző: míg a 19. század óta jóval gyorsabban fejlődött a világ többi országánál, addig az utóbbi húsz évben a távol-keleti országban is stagnál a gazdaság.
Az előadásában elhangzott, a felzárkózás feltétele az export ugrásszerű növekedése A közgazdász ugyanakkor közölte: a közvélekedéssel ellentétben nem az alacsony foglalkoztatottság, az oktatás minősége és az innováció eredménytelensége okozza a lemaradást, annak döntő tényezője ugyanis a termelékenységbeli különbségekben rejlik. Mint mondta, az igaz ugyan, hogy Magyarországon kevesen dolgoznak, de ez részint annak köszönhető, hogy kevés a részmunkaidős foglalkoztatottság, másrészt a ledolgozott óraszám tekintetében már kevésbé rossz a helyzet. Norvégiában, Ausztriában és Lengyelországban is ugyanannyit dolgoznak az emberek, a nemzeti össztermék (GDP) nem ezen múlik – szögezte le Mihály Péter.
Az előadó kifejtette: minden volt szocialista országra jellemző, hogy sok a diplomás, aki nem tud a diplomájával mit kezdeni. Ugyanakkor szerinte az sem igaz, hogy az alapszintű oktatás rosszabb lenne, a PISA-felmérés szerint a kelet-európai országok tudása ahhoz képest, hogy mekkora a GDP-je, nagyobb, mint az átlag. Ami az innovációt illeti, van a magyaroknak néhány látványos eredménye, de azok nem tudnak beépülni a gazdaságba. Mihály Péter elmondta: az lenne a megoldás, ha a rengeteg mikrovállalkozás helyett kevesebb, de nagyobb termelékenységű vállalat jönne létre minél kisebb területen, valamint növelni, illetve ösztönözni kell a háztartási megtakarításokat. Azonban ez utóbbi a közgazdász szerint elképzelhetetlen a jóléti állam leépítse nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!