Mihály Péter: Románia gyorsabban tud fejlődni Magyarországnál

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, a Veszprémi Egyetem Pénzügytan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Kolozsváron a hétvégén megtartott, Magyarország makrogazdasági kilátásai című konferenciát követően nyilatkozott lapunknak. Mihály Péter elmondta: jelenleg a romániai piac a jogi bizonytalanság és az árfolyamkockázat miatt kevésbé vonzó a magyar befektetők számára. Szerinte ez a két tényező külön-külön nem jelentene ekkora gondot, de „a kettő együtt nagyon sok”.
A magyarországi közgazdász hozzáfűzte: jelenleg a bizonytalanság a legnagyobb probléma, de mindez megszűnik akkor, amikor a két ország bevezeti az eurót.

Az Akadémia doktora szerint 2015–2016-ra Románia és Magyarország is teljesíteni fogja a maastrichti kritériumokat, akkor is, ha  ehhez komoly megszorító intézkedéseket kell hoznia, egész egyszerűen azért, mert annyival több költséggel jár a saját valuta fenntartása. Mihály Péter ugyanakkor úgy véli, Románia rövid és középtávon gyorsabban tud fejlődni Magyarországnál, mert több kiaknázatlan erőforrással rendelkezik.

Felzárkózni az Unióhoz

A hétvégi konferencián Mihály Péter egyébként arról tartott előadást, hogy utol tudja-e érni a nyugat-európai országok gazdasági fejlettségét Magyarország, illetve a közép-kelet- európai államok.  Az egyetemi tanár Utolérjük-e Európát? Felzárkózási kísérletek 1870–2030 című előadásában elmondta, ahhoz, hogy Magyarország vagy Románia utol tudja érni versenytársait, az kell, hogy gyorsabban tudjon növekedni, szerinte azonban ez 2030-ig nem fog sikerülni. Az MTA doktora a gyors gazdasági növekedést és hosszas stagnálást is konkrét példákkal szemléltette. Japánra szerinte például mindkettő jellemző: míg a 19. század óta jóval gyorsabban fejlődött a világ többi országánál, addig az utóbbi húsz évben a távol-keleti országban is stagnál a gazdaság.

Az előadásában elhangzott, a felzárkózás feltétele az export ugrásszerű növekedése A közgazdász ugyanakkor közölte: a közvélekedéssel ellentétben nem az alacsony foglalkoztatottság, az oktatás minősége és az innováció eredménytelensége okozza a lemaradást, annak döntő tényezője ugyanis a termelékenységbeli különbségekben rejlik. Mint mondta, az igaz ugyan, hogy Magyarországon kevesen dolgoznak, de ez részint annak köszönhető, hogy kevés a részmunkaidős foglalkoztatottság, másrészt a ledolgozott óraszám tekintetében már kevésbé rossz a helyzet. Norvégiában, Ausztriában és Lengyelországban is ugyanannyit dolgoznak az emberek, a nemzeti össztermék (GDP) nem ezen múlik – szögezte le Mihály Péter.

Megoldási lehetőségek

Az előadó kifejtette: minden volt szocialista országra jellemző, hogy sok a diplomás, aki nem tud a diplomájával mit kezdeni. Ugyanakkor szerinte az sem igaz, hogy az alapszintű oktatás rosszabb lenne, a PISA-felmérés szerint a kelet-európai országok tudása ahhoz képest, hogy mekkora a GDP-je, nagyobb, mint az átlag. Ami az innovációt illeti, van a magyaroknak néhány látványos eredménye, de azok nem tudnak beépülni a gazdaságba. Mihály Péter elmondta: az lenne a megoldás, ha a rengeteg mikrovállalkozás helyett kevesebb, de nagyobb termelékenységű vállalat jönne létre minél kisebb területen, valamint növelni, illetve ösztönözni kell a háztartási megtakarításokat. Azonban ez utóbbi a közgazdász szerint elképzelhetetlen a jóléti állam leépítse nélkül.