2011. április 12., 08:272011. április 12., 08:27
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, a Veszprémi Egyetem Pénzügytan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Kolozsváron a hétvégén megtartott, Magyarország makrogazdasági kilátásai című konferenciát követően nyilatkozott lapunknak. Mihály Péter elmondta: jelenleg a romániai piac a jogi bizonytalanság és az árfolyamkockázat miatt kevésbé vonzó a magyar befektetők számára. Szerinte ez a két tényező külön-külön nem jelentene ekkora gondot, de „a kettő együtt nagyon sok”.
A magyarországi közgazdász hozzáfűzte: jelenleg a bizonytalanság a legnagyobb probléma, de mindez megszűnik akkor, amikor a két ország bevezeti az eurót.
Az Akadémia doktora szerint 2015–2016-ra Románia és Magyarország is teljesíteni fogja a maastrichti kritériumokat, akkor is, ha ehhez komoly megszorító intézkedéseket kell hoznia, egész egyszerűen azért, mert annyival több költséggel jár a saját valuta fenntartása. Mihály Péter ugyanakkor úgy véli, Románia rövid és középtávon gyorsabban tud fejlődni Magyarországnál, mert több kiaknázatlan erőforrással rendelkezik.
A hétvégi konferencián Mihály Péter egyébként arról tartott előadást, hogy utol tudja-e érni a nyugat-európai országok gazdasági fejlettségét Magyarország, illetve a közép-kelet- európai államok. Az egyetemi tanár Utolérjük-e Európát? Felzárkózási kísérletek 1870–2030 című előadásában elmondta, ahhoz, hogy Magyarország vagy Románia utol tudja érni versenytársait, az kell, hogy gyorsabban tudjon növekedni, szerinte azonban ez 2030-ig nem fog sikerülni. Az MTA doktora a gyors gazdasági növekedést és hosszas stagnálást is konkrét példákkal szemléltette. Japánra szerinte például mindkettő jellemző: míg a 19. század óta jóval gyorsabban fejlődött a világ többi országánál, addig az utóbbi húsz évben a távol-keleti országban is stagnál a gazdaság.
Az előadásában elhangzott, a felzárkózás feltétele az export ugrásszerű növekedése A közgazdász ugyanakkor közölte: a közvélekedéssel ellentétben nem az alacsony foglalkoztatottság, az oktatás minősége és az innováció eredménytelensége okozza a lemaradást, annak döntő tényezője ugyanis a termelékenységbeli különbségekben rejlik. Mint mondta, az igaz ugyan, hogy Magyarországon kevesen dolgoznak, de ez részint annak köszönhető, hogy kevés a részmunkaidős foglalkoztatottság, másrészt a ledolgozott óraszám tekintetében már kevésbé rossz a helyzet. Norvégiában, Ausztriában és Lengyelországban is ugyanannyit dolgoznak az emberek, a nemzeti össztermék (GDP) nem ezen múlik – szögezte le Mihály Péter.
Az előadó kifejtette: minden volt szocialista országra jellemző, hogy sok a diplomás, aki nem tud a diplomájával mit kezdeni. Ugyanakkor szerinte az sem igaz, hogy az alapszintű oktatás rosszabb lenne, a PISA-felmérés szerint a kelet-európai országok tudása ahhoz képest, hogy mekkora a GDP-je, nagyobb, mint az átlag. Ami az innovációt illeti, van a magyaroknak néhány látványos eredménye, de azok nem tudnak beépülni a gazdaságba. Mihály Péter elmondta: az lenne a megoldás, ha a rengeteg mikrovállalkozás helyett kevesebb, de nagyobb termelékenységű vállalat jönne létre minél kisebb területen, valamint növelni, illetve ösztönözni kell a háztartási megtakarításokat. Azonban ez utóbbi a közgazdász szerint elképzelhetetlen a jóléti állam leépítse nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!