
Fotó: Pixabay.com
Továbbra sincs céldátuma Romániának az euróövezeti csatlakozásra: bár Teodor Meleşcanu külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy 2022-ben bevezethetnék a román eurót, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kedden úgy nyilatkozott, ebben a témában továbbra sincs hivatalos kormányzati vállalás.
2017. augusztus 30., 17:152017. augusztus 30., 17:15
„Románia 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez, amint nő a legszegényebbek jövedelme” – nyilatkozta hétfőn Meleșcanu a lengyel Rzeczpospolita lapnak, amit a Reuters hírügynökség idézett.
A román külügyminiszter az interjúban úgy vélekedett, hogy
Csaknem öt év után ez volt az első alkalom, hogy egy bukaresti illetékes megnevez egy dátumot, amikor Románia csatlakozhat az eurózónához. De alig fél nappal később kiderült, hogy Meleșcanu magánvéleményt mondhatott.
Dragneát kedden az újságírók arra kérték, hogy kommentálja a külügyminiszter egy nappal korábbi nyilatkozatát, a képviselőház elnöke pedig így felelt:
„Ahhoz, hogy egy felvállalt tervről beszélhessünk, komoly elemzés kell” – szögezte le, hozzátéve, hogy a munkába be kell vonni a parlamentet, a jegybankot és az államfői hivatalt is.
„Valamennyiünk vágya, de nem egy könnyű projekt, és nem játszadozhatunk vele, azaz nem nevezhetünk meg céldátumot csak azért, hogy legyen egy céldátum” – fogalmazott a PSD-elnök. Arra a kérdésre, hogy létezik kormányzati intézkedés a témában, Dragnea nemmel válaszolt.
Brüsszel szerint ugyanakkor Románia korántsem áll készen az euróra. Erről Angela Filote, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője beszélt vasárnap Gyulafehérváron.
amik igen fontosak lennének, és nem beszélhet az euróövezeti csatlakozásról ezek lezárása előtt” – jelentette ki. Azt mondta, Románia akkor vezeti be az eurót, amikor készen áll rá, nincs közösen megjelölt céldátum.
„Nem határoztunk meg céldátumot, mivel nagyon fontos mind Románia, mind az eurózóna számára, hogy erre a csatlakozásra akkor kerüljön sor, amikor az állam, az üzleti szféra készen áll erre, mivel nem csupán névleges kritériumokról beszélünk, hanem valós feltételekről” – ecsetelte Angela Filote.
A vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 59 százalékára rúgott tavaly, amivel az utolsó előtti helyre került, holtversenyben Horvátországgal. Románia szintén nem áll jól, ha az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást nézzük – ezen a listán Horvátország és Bulgária előtt a harmadik legrosszabb eredményt érte el az uniós átlag 63 százalékával, akárcsak Magyarország.
„Az alatt a tíz év alatt, amióta Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, elég jól nőtt az életszínvonal, az ország nagyrészt, de nem teljesen, behozta az európai átlaggal szembeni lemaradását. Például jelen pillanatban az egy főre eső GDP 60 százalékánál tart, tíz éve ez még 38 százalék volt. Nincs egy megszabott mutató, hogy hány százalékon kell állni a csatlakozáshoz, de ha megnézzük az eddigieket, akkor 67–70–75 százalékot látunk. És ez csak egy feltétel, amit figyelembe veszünk” – hangsúlyozta a hétvégén Angela Filote.
Mint ismeretes,
ebben a pillanatban pedig az országnak nincs is hivatalos céldátuma. Victor Ponta kormányfőként 2018–2020-ről beszélt 2013-ban, de Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke már akkor úgy vélekedett, hogy tíz évre is szükség lehet még.
Az euróövezetnek jelen pillanatban tizenkilenc tagállama van, legutóbb, 2015-ben Litvánia tért át az egységes európai fizetőeszközre. Ahhoz, hogy egy ország csatlakozzon az euróövezethez, bizonyos úgynevezett konvergenciakritériumnak kell megfelelnie, ezek jelentenek garanciát arra, hogy egy tagállam készen áll az euró bevezetésére, és csatlakozása sem magára a tagállamra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni.
Az első az árstabilitás – az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját. Emellett rendezett és fenntartható államháztartás szükséges – a költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3 százalékát teheti ki, az ország államadóssága pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Elvárás az árfolyam-stabilitás, vagyis a csatlakozni kívánó tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) anélkül, hogy pénzneme erőteljesen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól, vagy pénznemének az euróval szembeni középárfolyamát ugyanebben az időszakban lejjebb szállította volna.
A negyedik elvárás pedig, hogy a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából 3 legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát. Az Európai Központi Bank (EKB) szerint ugyanakkor elkerülhetetlen a numerikus kritériumok teljesítése, de ez még nem feltétlenül elégséges az euróövezeti csatlakozáshoz.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
szóljon hozzá!