HIRDETÉS

Messze még a román euró bevezetése

Bálint Eszter 2017. augusztus 30., 17:15
HIRDETÉS

Továbbra sincs céldátuma Romániának az euróövezeti csatlakozásra: bár Teodor Meleşcanu külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy 2022-ben bevezethetnék a román eurót, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kedden úgy nyilatkozott, ebben a témában továbbra sincs hivatalos kormányzati vállalás.

Fotó: Pixabay.com

„Románia 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez, amint nő a legszegényebbek jövedelme” – nyilatkozta hétfőn Meleșcanu a lengyel Rzeczpospolita lapnak, amit a Reuters hírügynökség idézett.

A román külügyminiszter az interjúban úgy vélekedett, hogy

HIRDETÉS

Románia már most is képes lenne csatlakozni az euróövezethez, hiszen az ország a tagság minden hivatalos követelményét teljesítette.

Csaknem öt év után ez volt az első alkalom, hogy egy bukaresti illetékes megnevez egy dátumot, amikor Románia csatlakozhat az eurózónához. De alig fél nappal később kiderült, hogy Meleșcanu magánvéleményt mondhatott.

Dragneát kedden az újságírók arra kérték, hogy kommentálja a külügyminiszter egy nappal korábbi nyilatkozatát, a képviselőház elnöke pedig így felelt:

egy vágy, egy természetes vágy”.

„Ahhoz, hogy egy felvállalt tervről beszélhessünk, komoly elemzés kell” – szögezte le, hozzátéve, hogy a munkába be kell vonni a parlamentet, a jegybankot és az államfői hivatalt is.

„Valamennyiünk vágya, de nem egy könnyű projekt, és nem játszadozhatunk vele, azaz nem nevezhetünk meg céldátumot csak azért, hogy legyen egy céldátum” – fogalmazott a PSD-elnök. Arra a kérdésre, hogy létezik kormányzati intézkedés a témában, Dragnea nemmel válaszolt.

Sok elvárásnak kell még megfelelni

Brüsszel szerint ugyanakkor Románia korántsem áll készen az euróra. Erről Angela Filote, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője beszélt vasárnap Gyulafehérváron.

Románia nem valósította meg a felvállalt strukturális reformokat,

amik igen fontosak lennének, és nem beszélhet az euróövezeti csatlakozásról ezek lezárása előtt” – jelentette ki. Azt mondta, Románia akkor vezeti be az eurót, amikor készen áll rá, nincs közösen megjelölt céldátum.

„Nem határoztunk meg céldátumot, mivel nagyon fontos mind Románia, mind az eurózóna számára, hogy erre a csatlakozásra akkor kerüljön sor, amikor az állam, az üzleti szféra készen áll erre, mivel nem csupán névleges kritériumokról beszélünk, hanem valós feltételekről” – ecsetelte Angela Filote.

Példaként az életszínvonalat említette, márpedig Románia az erőfeszítések ellenére továbbra is az Unió egyik legszegényebb országa.

A vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 59 százalékára rúgott tavaly, amivel az utolsó előtti helyre került, holtversenyben Horvátországgal. Románia szintén nem áll jól, ha az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást nézzük – ezen a listán Horvátország és Bulgária előtt a harmadik legrosszabb eredményt érte el az uniós átlag 63 százalékával, akárcsak Magyarország.

Van javulás, de még nem az igazi

„Az alatt a tíz év alatt, amióta Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, elég jól nőtt az életszínvonal, az ország nagyrészt, de nem teljesen, behozta az európai átlaggal szembeni lemaradását. Például jelen pillanatban az egy főre eső GDP 60 százalékánál tart, tíz éve ez még 38 százalék volt. Nincs egy megszabott mutató, hogy hány százalékon kell állni a csatlakozáshoz, de ha megnézzük az eddigieket, akkor 67–70–75 százalékot látunk. És ez csak egy feltétel, amit figyelembe veszünk” – hangsúlyozta a hétvégén Angela Filote.

Mint ismeretes,

miután Románia 2007-es európai uniós csatlakozásakor a 2015-ös évet jelölte meg az euróövezeti csatlakozás várható időpontjaként, a cél évről évre távolabb került,

ebben a pillanatban pedig az országnak nincs is hivatalos céldátuma. Victor Ponta kormányfőként 2018–2020-ről beszélt 2013-ban, de Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke már akkor úgy vélekedett, hogy tíz évre is szükség lehet még.

Egy híján húszan az elitklubban

Az euróövezetnek jelen pillanatban tizenkilenc tagállama van, legutóbb, 2015-ben Litvánia tért át az egységes európai fizetőeszközre. Ahhoz, hogy egy ország csatlakozzon az euróövezethez, bizonyos úgynevezett konver­genciakritériumnak kell megfelelnie, ezek jelentenek garanciát arra, hogy egy tagállam készen áll az euró bevezetésére, és csatlakozása sem magára a tagállamra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni.

Négy gazdasági konvergenciakritérium létezik.

Az első az árstabilitás – az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját. Emellett rendezett és fenntartható államháztartás szükséges – a költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3 százalékát teheti ki, az ország államadóssága pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.

Elvárás az árfolyam-stabilitás, vagyis a csatlakozni kívánó tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) anélkül, hogy pénzneme erőteljesen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól, vagy pénznemének az euróval szembeni középárfolyamát ugyanebben az időszakban lejjebb szállította volna.

A negyedik elvárás pedig, hogy a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából 3 legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát. Az Európai Központi Bank (EKB) szerint ugyanakkor elkerülhetetlen a numerikus kritériumok teljesítése, de ez még nem feltétlenül elégséges az euróövezeti csatlakozáshoz.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS