
Fotó: Krónika
2008. június 19., 00:002008. június 19., 00:00
A tervek szerint a gyárban először az idén kifejlesztett négyhengeres motorokat gyártják majd, később pedig beindul az autók összeszerelése is.
A német vállalat Magyarországon kívül több lengyelországi és romániai helyszínt is megvizsgált, mielőtt választása Kecskemétre esett volna. A romániai lehetséges helyszínek közül elsőként a Kolozs megyei Nemeszsuk került szóba, a Daimler érdeklődését Emil Boc kolozsvári polgármester is megerősítette.
Sajtóinformációk szerint emellett Temesvár környékén, Nagyszalontán, a Fehér megyei Kudzsiron, illetve Nagyszeben térségében is terepszemléztek a németországi megbízottak.
„Magyarországon a legjobbak a feltételek a Daimler számára a tervezett új üzem létrehozásához” – indokolta a végső döntést Florian Martens, a német vállalat szóvivője. Elmondta, hogy Kecskeméten előreláthatólag két kompakt típus, az A és a B osztály következő generációit gyártják majd, az ezzel kapcsolatos végleges döntés a következő hónapokban várható. Ugyanakkor közvetve megerősítette azokat az értesüléseket, hogy Magyarország mellett más kelet-európai országok is versenyben voltak. „Olyan gyártóhelyszínt kerestünk, ahol biztosítani lehet a márkával szembeni magas követelményeket” – fűzte hozzá Florian Martens, kiemelve: az elnökség úgy értékelte, hogy mindehhez Magyarországon, illetve Kecskeméten adottak a legjobb feltételek. A szóvivő külön hangsúlyozta az infrastruktúrát, a logisztikát, a munkaerő biztosítását és a munkabérek alakulását.
Maximális állami támogatás
„A német Daimler új üzemének építéséhez a befektetőknek adott szokásos támogatási csomagot kapja, amely a beruházáshoz adó jellegű kedvezményt, képzési támogatást, illetve készpénzt tartalmaz” – közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Budapesten.
A Mercedes-gyár építése Magyarország eddigi legnagyobb külföldi beruházása. Hogy a német cég ehhez mennyi állami támogatást kap, azt egyelőre nem tudni. Gyurcsány erről csak annyit árult el: az EU-n belül adható maximális támogatást kínálta a magyar állam, akárcsak versenytársai. A döntésnél Gyurcsány szerint ezért nem ez számított, hanem az autópálya-hálózat, az eddigi autógyárak sikerei és a befektetőknek nyújtott egyéb minőségi szolgáltatások szóltak Magyarország mellett. Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca szakállamtitkára, befektetésösztönzési kormánybiztos ezt az Index internetes portál kérdésére azzal egészítette ki, hogy ha csak a pénz számított volna, akkor Szerbia nyer, mivel nem uniós tagként a többinél nagyobb összegű támogatást tud ajánlani.
Új kompakt generáció
A gyártelep létesítése összefüggésben áll azzal, hogy a Mercedes meg akarja duplázni kompakt modelljei számát. A vállalat a két új modellről egyéb részleteket nem árult el, azok egyike a különböző sajtójelentések szerint a Mercedes kisméretű hobbiterepjárója (SUV) lehet, amely a BMW tervezett X1 típusának lesz a vetélytársa, a másik pedig várhatóan egy sportosabb modell lesz.
Florian Martens szóvivő azt is közölte, hogy az új modellek bevezetése miatt 600 millió eurós befektetéssel kapacitásbővítést terveznek a németországi Rastattban lévő, hatezer fővel működő gyárban is, ahol jelenleg gyártják a Mercedes A és a B osztályt. Dieter Zetsche, a Daimler AG igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta, a Mercedes a jövőben még több prémium kategóriájú gépkocsit fog kínálni az alacsony fogyasztású kompakt gépjárműosztályban. n Krónika
Románia túl sok hiányossággal küszködik
Az infrastrukturális hiányosságok miatt veszítette el Románia a Daimler 800 millió eurós beruházását – vélik egybehangzóan a The Money Channel gazdasági és pénzügyi hírcsatorna által tegnap megszólaltatott elemzők. Adrian Mihălţianu szerint az ország gyenge pontja, hogy nincsenek megfelelő területek egy olyan kaliberű beruházáshoz, mint amilyent a német vállalat tervez. Hisz egy autógyártó platform kialakításához több száz hektár terület szükséges. Ugyanakkor – tette hozzá az elemző – az utak rossz állapota, a megfelelően kiépített ipari parkok hiánya is Románia ellen szólt. Mihălţianu arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az infrastrukturális hiányosságok más beruházókat is elrettenthetnek.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.