Lesz, mit bepótolni. Rövid nyári idényt követően újra panganak a korábban „turistamágnes” üdülőhelyek
Fotó: Haáz Vince
A kiszivárgott információk szerint jövőre is kaphatnak üdülési csekket a romániai közalkalmazottak, ami az idei utalványok érvényességi idejének a meghosszabbításával valóságos mentőövet jelenthet a belföldi idegenforgalom számára.
2020. november 18., 08:382020. november 18., 08:38
2020. november 18., 08:412020. november 18., 08:41
Miután a koronavírus-járvány padlóra küldte a turizmust, az üdülési csekkek intézményének a fenntartása, a már kiadott, de felhasználatlan utalványok érvényességének meghosszabbítása létfontosságú mentőövet jelent az ágazat számára – jelentette ki a Krónika megkeresésére László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Az pedig már biztosnak tűnik, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett szükségállapot, majd az azt váltó, és máig tartó veszélyhelyzet idején elmaradt üdülések bepótolása érdekében
Mint ismeretes, márciusban a 2019-ben kibocsátott utalványok érvényességét a járványhelyzet miatt 2021 márciusáig meghosszabbították. A mostani tervek szerint ezek felhasználhatóságát kitolják 2021 decemberéig, az idén és a jövőre kiadott utalványok pedig eleve két évig lesznek érvényesek.
Források szerint ugyanakkor a kormány már elő is készítette a sürgősségi kormányhatározat tervezetét, ebben az utalványok érvényességének meghosszabbítása mellett azt is szabályozzák, hogy
Fontos újítás lehet ugyanakkor, hogy ezeket már nem papíralapon adják ki, hanem kártya formájában.
Az új jogszabály ugyanakkor – a kiszivárgott információk szerint – kifejezetten megtiltja, hogy a vakációs utalvánnyal kifizetett, ám valamilyen okból meg nem valósult üdülést készpénzzel megtérítsék.
hiszen az ágazat egy ideig még érintett lesz a járvány miatt – vetítette előre Tănase Stamule, a miniszterelnök tanácsosa. Az Agerpres hírügynökség szerint viszont éppen ő cáfolta, és álhírnek nevezte azokat a közösségi médiában felröppent híreszteléseket, amelyek szerint a kormány jövő évben nem tartaná fenn az üdülési csekkek rendszerét.
Alin Burcea, az utazási irodákat tömörítő egyesület (ANAT) alelnöke eközben minap arról beszélt, hogy az üdülési csekkek létfontosságúak a romániai turizmusnak, különösen a járványhelyzetben, amikor az üdülések 30–40 százalékát utalványokkal fizetik.
– vallja hasonlóképpen László Endre. Mint lapunk kérdésére rámutatott, a kormány idén márciusban adta ki a 35-ös sürgősségi kormányrendeletet, amely alapján meghosszabbították a tavaly kiadott utalványok érvényességét, arra hivatkozva, hogy még azok lejárta előtt, idén márciusban fel lehetett volna használni, ám a járvány ezt akadályozta.
– húzta alá a turisztikai szakértő.
Kitért egyúttal arra is, hogy létezik egy kerettörvény, ami a vakációs utalványok rendszerét szabályozza, és egy 2017-ben kiadott kormányhatározat, ami arról szól, hogy a közalkalmazottak 1450 lej értékű utalványt kapnak. A magánszférában ennek az értéknek a hatszorosát is kiadhatják a munkaadók, és csak személyi jövedelemadót fizetnek az összeg után, társadalom- és egészségbiztosítást már nem. „A 2017-ben kiadott kormányhatározat az idei év végén lejár, ám bízunk benne, hogy a rendszer tovább működik” – fogalmazta meg László Endre.
Működési tőke kell a turizmusban
A turizmusban és a vendéglátásban a működési tőke biztosítása a prioritás, kell a segítség, hogy ki tudják húzni márciusig – fogalmazta meg az ágazat képviselőinek nevében László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Kifejtette, az uniós alapokból finanszírozott működésitőke-támogatásra már a kiírás első napján mintegy 20 ezer cég pályázott, miközben az elkülönített 350 millió euró jó esetben mintegy 5–6 ezer igénylés finanszírozására elegendő. A vállalkozó szerint „botrányosan” indult a jelentkezés, hiszen például az ő cége a nyitás után egy félórával regisztrált, és már 13 ezer kérés volt előttük. „Fizikai lehetetlenség volt percek alatt kitölteni, elektronikusan aláírni a kérést, és csatolni a szükséges dokumentumokat” – részletezte László Endre. Elmondása szerint az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók abban bíznak, hogy a gazdasági minisztérium az ígéretek szerint még 500 millió euróval kiegészíti a keretet. „A beruházás is fontos, ám a működési tőke elengedhetetlen ahhoz, hogy márciusig fizetni tudjuk a béreket, a rezsit, az adókat” – húzta alá László Endre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!