
Lesz, mit bepótolni. Rövid nyári idényt követően újra panganak a korábban „turistamágnes” üdülőhelyek
Fotó: Haáz Vince
A kiszivárgott információk szerint jövőre is kaphatnak üdülési csekket a romániai közalkalmazottak, ami az idei utalványok érvényességi idejének a meghosszabbításával valóságos mentőövet jelenthet a belföldi idegenforgalom számára.
2020. november 18., 08:382020. november 18., 08:38
2020. november 18., 08:412020. november 18., 08:41
Miután a koronavírus-járvány padlóra küldte a turizmust, az üdülési csekkek intézményének a fenntartása, a már kiadott, de felhasználatlan utalványok érvényességének meghosszabbítása létfontosságú mentőövet jelent az ágazat számára – jelentette ki a Krónika megkeresésére László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Az pedig már biztosnak tűnik, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett szükségállapot, majd az azt váltó, és máig tartó veszélyhelyzet idején elmaradt üdülések bepótolása érdekében
Mint ismeretes, márciusban a 2019-ben kibocsátott utalványok érvényességét a járványhelyzet miatt 2021 márciusáig meghosszabbították. A mostani tervek szerint ezek felhasználhatóságát kitolják 2021 decemberéig, az idén és a jövőre kiadott utalványok pedig eleve két évig lesznek érvényesek.
Források szerint ugyanakkor a kormány már elő is készítette a sürgősségi kormányhatározat tervezetét, ebben az utalványok érvényességének meghosszabbítása mellett azt is szabályozzák, hogy
Fontos újítás lehet ugyanakkor, hogy ezeket már nem papíralapon adják ki, hanem kártya formájában.
Az új jogszabály ugyanakkor – a kiszivárgott információk szerint – kifejezetten megtiltja, hogy a vakációs utalvánnyal kifizetett, ám valamilyen okból meg nem valósult üdülést készpénzzel megtérítsék.
hiszen az ágazat egy ideig még érintett lesz a járvány miatt – vetítette előre Tănase Stamule, a miniszterelnök tanácsosa. Az Agerpres hírügynökség szerint viszont éppen ő cáfolta, és álhírnek nevezte azokat a közösségi médiában felröppent híreszteléseket, amelyek szerint a kormány jövő évben nem tartaná fenn az üdülési csekkek rendszerét.
Alin Burcea, az utazási irodákat tömörítő egyesület (ANAT) alelnöke eközben minap arról beszélt, hogy az üdülési csekkek létfontosságúak a romániai turizmusnak, különösen a járványhelyzetben, amikor az üdülések 30–40 százalékát utalványokkal fizetik.
– vallja hasonlóképpen László Endre. Mint lapunk kérdésére rámutatott, a kormány idén márciusban adta ki a 35-ös sürgősségi kormányrendeletet, amely alapján meghosszabbították a tavaly kiadott utalványok érvényességét, arra hivatkozva, hogy még azok lejárta előtt, idén márciusban fel lehetett volna használni, ám a járvány ezt akadályozta.
– húzta alá a turisztikai szakértő.
Kitért egyúttal arra is, hogy létezik egy kerettörvény, ami a vakációs utalványok rendszerét szabályozza, és egy 2017-ben kiadott kormányhatározat, ami arról szól, hogy a közalkalmazottak 1450 lej értékű utalványt kapnak. A magánszférában ennek az értéknek a hatszorosát is kiadhatják a munkaadók, és csak személyi jövedelemadót fizetnek az összeg után, társadalom- és egészségbiztosítást már nem. „A 2017-ben kiadott kormányhatározat az idei év végén lejár, ám bízunk benne, hogy a rendszer tovább működik” – fogalmazta meg László Endre.
Működési tőke kell a turizmusban
A turizmusban és a vendéglátásban a működési tőke biztosítása a prioritás, kell a segítség, hogy ki tudják húzni márciusig – fogalmazta meg az ágazat képviselőinek nevében László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Kifejtette, az uniós alapokból finanszírozott működésitőke-támogatásra már a kiírás első napján mintegy 20 ezer cég pályázott, miközben az elkülönített 350 millió euró jó esetben mintegy 5–6 ezer igénylés finanszírozására elegendő. A vállalkozó szerint „botrányosan” indult a jelentkezés, hiszen például az ő cége a nyitás után egy félórával regisztrált, és már 13 ezer kérés volt előttük. „Fizikai lehetetlenség volt percek alatt kitölteni, elektronikusan aláírni a kérést, és csatolni a szükséges dokumentumokat” – részletezte László Endre. Elmondása szerint az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók abban bíznak, hogy a gazdasági minisztérium az ígéretek szerint még 500 millió euróval kiegészíti a keretet. „A beruházás is fontos, ám a működési tőke elengedhetetlen ahhoz, hogy márciusig fizetni tudjuk a béreket, a rezsit, az adókat” – húzta alá László Endre.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!