
A régebbi építésű, főleg a kétszobás tömbházlakások a legkeresettebbek
Fotó: Orbán Orsolya
A peremkerületek és a régi ingatlanok felé fordul a lakásvásárlók többsége 2026-ban – derül ki az Imobiliare.ro friss tanulmányából. Az ingatlanadók és az áfa emelése, valamint az ukrajnai és a közel-keleti háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
2026. március 18., 20:582026. március 18., 20:58
A romániai lakáspiac 2026-ra egyértelműen átrendeződött: a vásárlók döntéseit minden korábbinál erősebben az ár határozza meg – mutat rá az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál és ügynökség legújabb felmérése. A gazdasági bizonytalanság, a 2025-ben bevezetett adóemelések és az új lakásokra kivetett magasabb áfa mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vevők jóval óvatosabban közelítsenek a piachoz.
Az Agerpres hírügynökség által idézett kutatás eredménye alapján a lakáskeresők többsége ma már nem a központi elhelyezkedést vagy a modern kivitelezést tartja elsődlegesnek, hanem azt, hogy a végösszeg beleférjen a rendelkezésre álló költségvetésbe.
A kutatás szerint a potenciális vevők közel 60 százaléka legfeljebb 120 ezer eurót szán lakásvásárlásra. Ez a lélektani határ gyakorlatilag kettévágja a piacot: a központi, új építésű lakások többsége elérhetetlenné válik,
A válaszadók 80 százaléka számára az ár fontosabb, mint az ingatlan kora, ami jól mutatja, hogy a vásárlók a pénzügyi stabilitást helyezik előtérbe. A 120–170 ezer euró közötti kategóriát már csak kevesebb mint 20 százalék célozza meg, míg a 170–200 ezer eurós sávot mindössze 10 százalék. A 200 ezer euró feletti ingatlanok iránt 15 százalék mutat érdeklődést.
A felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy a keresők 44 százaléka kifejezetten régi lakást szeretne vásárolni. Ennek több oka is van:
A vásárlók továbbra is érdeklődnek az új építésű ingatlanok iránt, de csak bizonyos feltételek mellett.

Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
A legkeresettebbek azok a lakások, amelyeket már befejeztek 2025-ben, illetve azok, amelyeket magánszemélyek árulnak – utóbbiaknál ugyanis nem kell áfát fizetni.
A nagyvárosok környéki települések az elmúlt években fokozatosan vonzóbbá váltak, de 2026-ra ez a tendencia meghatározóvá nőtte ki magát. A családi házak iránti érdeklődés – amely a válaszadók 32 százalékánál első helyen áll – egyértelműen a városhatáron kívüli területek felé tereli a keresletet.
A nagyvárosokhoz közeli falvakban épült új lakónegyedek, „alvóvárosok” is közkedveltek
Fotó: Erdély Bálint Előd
A peremkerületek és az agglomeráció (elővárosok) előnyei:
Hátrányaik azonban a gyengébb infrastruktúra, a hosszabb ingázási idő, kevesebb vagy gyengébb minőségű közszolgáltatás. A vásárlók mégis hajlandók vállalni ezeket a kompromisszumokat, ha cserébe jelentős összeget takaríthatnak meg.
A felmérés szerint a vásárlók preferenciái a következőképpen alakulnak:
A kétszobás lakások továbbra is a legnépszerűbbek a városi ingatlanok között, mivel ár-érték arányuk kedvező. A garzonok iránti érdeklődés csökkenése arra utal, hogy a fiatalok és a befektetők is óvatosabbak lettek.

A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A kompromisszumkészség tekintetében a piac megosztott:
A vásárlók 44 százaléka legalább fél évre számít, mire megtalálja a megfelelő ingatlant. Ez a lassulás azt jelzi, hogy a piac nem impulzív döntések terepe többé. A vevők összehasonlítanak, kivárnak, és csak alapos mérlegelés után lépnek. A válaszadók 25 százaléka 3–6 hónapot tart reálisnak, 21 százalék 1–3 hónapot, és mindössze 10 százalék gondolja úgy, hogy egy hónapon belül sikerülhet a vásárlás.
A 2025-ben bevezetett adóemelések jelentős hatást gyakoroltak a piacra. A válaszadók 33 százaléka emiatt halasztotta el a vásárlást, és 40 százalék számára az ingatlanadó mértéke is fontos szempont a döntésben.
Az ingatlan fekvése, ennél fogva az adója is nagy mértékben meghatározza a keresletet
Fotó: Orbán Orsolya
Ez a visszafogottság jól mutatja, hogy a lakáspiac érzékenyen reagál a fiskális környezet változásaira,
Összegzésképen elmondható, hogy a romániai lakáspiac 2026-ban a racionalitás felé mozdult el. A vásárlók többsége: a megfizethetőséget helyezi előtérbe, a régi lakásokat és a peremkerületeket részesíti előnyben, hosszabb keresési idővel számol, érzékenyen reagál az adóterhek növekedésére.
A trendek alapján a következő időszakban várhatóan tovább nő a régi lakások és az agglomerációs házak iránti kereslet, miközben az új építésű, drágább ingatlanok piaca lassulhat – mutattak rá a felmérés készítői.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!