A régebbi építésű, főleg a kétszobás tömbházlakások a legkeresettebbek
Fotó: Orbán Orsolya
A peremkerületek és a régi ingatlanok felé fordul a lakásvásárlók többsége 2026-ban – derül ki az Imobiliare.ro friss tanulmányából. Az ingatlanadók és az áfa emelése, valamint az ukrajnai és a közel-keleti háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
2026. március 18., 20:582026. március 18., 20:58
A romániai lakáspiac 2026-ra egyértelműen átrendeződött: a vásárlók döntéseit minden korábbinál erősebben az ár határozza meg – mutat rá az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál és ügynökség legújabb felmérése. A gazdasági bizonytalanság, a 2025-ben bevezetett adóemelések és az új lakásokra kivetett magasabb áfa mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vevők jóval óvatosabban közelítsenek a piachoz.
Az Agerpres hírügynökség által idézett kutatás eredménye alapján a lakáskeresők többsége ma már nem a központi elhelyezkedést vagy a modern kivitelezést tartja elsődlegesnek, hanem azt, hogy a végösszeg beleférjen a rendelkezésre álló költségvetésbe.
A kutatás szerint a potenciális vevők közel 60 százaléka legfeljebb 120 ezer eurót szán lakásvásárlásra. Ez a lélektani határ gyakorlatilag kettévágja a piacot: a központi, új építésű lakások többsége elérhetetlenné válik,
A válaszadók 80 százaléka számára az ár fontosabb, mint az ingatlan kora, ami jól mutatja, hogy a vásárlók a pénzügyi stabilitást helyezik előtérbe. A 120–170 ezer euró közötti kategóriát már csak kevesebb mint 20 százalék célozza meg, míg a 170–200 ezer eurós sávot mindössze 10 százalék. A 200 ezer euró feletti ingatlanok iránt 15 százalék mutat érdeklődést.
A felmérés egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy a keresők 44 százaléka kifejezetten régi lakást szeretne vásárolni. Ennek több oka is van:
A vásárlók továbbra is érdeklődnek az új építésű ingatlanok iránt, de csak bizonyos feltételek mellett.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
A legkeresettebbek azok a lakások, amelyeket már befejeztek 2025-ben, illetve azok, amelyeket magánszemélyek árulnak – utóbbiaknál ugyanis nem kell áfát fizetni.
A nagyvárosok környéki települések az elmúlt években fokozatosan vonzóbbá váltak, de 2026-ra ez a tendencia meghatározóvá nőtte ki magát. A családi házak iránti érdeklődés – amely a válaszadók 32 százalékánál első helyen áll – egyértelműen a városhatáron kívüli területek felé tereli a keresletet.
A nagyvárosokhoz közeli falvakban épült új lakónegyedek, „alvóvárosok” is közkedveltek
Fotó: Erdély Bálint Előd
A peremkerületek és az agglomeráció (elővárosok) előnyei:
Hátrányaik azonban a gyengébb infrastruktúra, a hosszabb ingázási idő, kevesebb vagy gyengébb minőségű közszolgáltatás. A vásárlók mégis hajlandók vállalni ezeket a kompromisszumokat, ha cserébe jelentős összeget takaríthatnak meg.
A felmérés szerint a vásárlók preferenciái a következőképpen alakulnak:
A kétszobás lakások továbbra is a legnépszerűbbek a városi ingatlanok között, mivel ár-érték arányuk kedvező. A garzonok iránti érdeklődés csökkenése arra utal, hogy a fiatalok és a befektetők is óvatosabbak lettek.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A kompromisszumkészség tekintetében a piac megosztott:
A vásárlók 44 százaléka legalább fél évre számít, mire megtalálja a megfelelő ingatlant. Ez a lassulás azt jelzi, hogy a piac nem impulzív döntések terepe többé. A vevők összehasonlítanak, kivárnak, és csak alapos mérlegelés után lépnek. A válaszadók 25 százaléka 3–6 hónapot tart reálisnak, 21 százalék 1–3 hónapot, és mindössze 10 százalék gondolja úgy, hogy egy hónapon belül sikerülhet a vásárlás.
A 2025-ben bevezetett adóemelések jelentős hatást gyakoroltak a piacra. A válaszadók 33 százaléka emiatt halasztotta el a vásárlást, és 40 százalék számára az ingatlanadó mértéke is fontos szempont a döntésben.
Az ingatlan fekvése, ennél fogva az adója is nagy mértékben meghatározza a keresletet
Fotó: Orbán Orsolya
Ez a visszafogottság jól mutatja, hogy a lakáspiac érzékenyen reagál a fiskális környezet változásaira,
Összegzésképen elmondható, hogy a romániai lakáspiac 2026-ban a racionalitás felé mozdult el. A vásárlók többsége: a megfizethetőséget helyezi előtérbe, a régi lakásokat és a peremkerületeket részesíti előnyben, hosszabb keresési idővel számol, érzékenyen reagál az adóterhek növekedésére.
A trendek alapján a következő időszakban várhatóan tovább nő a régi lakások és az agglomerációs házak iránti kereslet, miközben az új építésű, drágább ingatlanok piaca lassulhat – mutattak rá a felmérés készítői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!