Merre billen? Egyértelműnek tűnik, hogy azokban a megyékben, ahol fejlett az ipar, a mérleg jobbat mutat
Fotó: Pixabay.com
Románia fogyasztói ország, vagyis többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, ráadásul a beruházóknak sem vonzó célpont – ez a következtetés vonható le Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke szerint a külkereskedelmi mérleg alakulása kapcsán. Az erdélyi és partiumi megyékben más-más a helyzet.
Miközben évek óta egyre mélyül a román külkereskedelmi mérleg hiánya, akadnak olyan megyék, ahol üdítő kivételként az export meghaladja az importot – derül ki az Országos Statisztikai Intézet által nyilvánosságra hozott, a tavalyi év első tizenegy hónapjára vonatkozó adatsorokból. Argeș, Temes, Olt, Szeben és Fehér megye vezeti azt a toplistát, amelybe a külkereskedelmi többlettel rendelkező megyéket sorolhatjuk, az ellenkező póluson, vagyis a legnagyobb deficittel rendelkezők listáját Bukarest vezeti a maga csaknem 12 milliárd eurós külkereskedelmi mérleghiányával, és ott találjuk még Ilfov, Prahova és Konstanca megyét is. Mint ismeretes, a román külkereskedelmi hiány azt követően mélyült az elmúlt években, hogy
a megnövekedett keresletet ugyanis a román gazdaság nem tudta fedezni belső termelésből, ezért az import gyorsabb ütemben nőtt, mint a kivitel.
Ha az erdélyi és partiumi megyék külkereskedelmének alakulását vesszük górcső alá, kiderül: nagyon nagy eltéréseket tapasztalunk.
miközben a két megye egyértelműen Románia legfejlettebb megyéinek a sorát gyarapítja. Amúgy még pozitív a mérleg a már említett Temes, Szeben és Fehér megye mellett Arad, Máramaros, Brassó, Szilágy, Hunyad, Beszterce-Naszód, Krassó-Szörény és Kovászna megyében. Bihar megyében épp csak elbillen a mérleg az import irányába, Szatmár, Hargita, Maros, valamint Kolozs megyékben ellenben már egyértelmű a külkereskedelmi mérleg deficitje.
A külkereskedelmi hiány évek óta kisebb-nagyobb mértékben kíséri az országot, az Országos Statisztikai Intézet most közzétett adataiból is egy 21–22 százalékos átlagdeficit körvonalazódik – értékelt tegnap a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke, aki szerint amúgy
„Az a tény, hogy van néhány megye, ahol pozitív a mérleg, azt mutatja, hogy ez nem lehetetlen, de erre még sokat kell várni, mert rengeteg tényező befolyásolja” – mutatott rá a közgazdász.
Hangsúlyozta, ezekre a mutatókra figyelni kell, de nem tükrözik teljes mértékben a valóságot, hiszen a lista végén álló, hatalmas külkereskedelmi hiányt felhalmozó megyék esetében a számok nem világítanak rá egyértelműen, mi történik valójában az árukkal. Például Bukarest esetében azért olyan magas a deficit, mert ott vannak bejegyezve a nagy cégek, az áruforgalmat ott bonyolítják le, de a termékek 80 százalékát végül az egész országban fogyasztják. Másrészt ezekben a számokban nem jelennek meg a pénzügyi szolgáltatások, az idegenforgalom, a fuvarozás, tehát nem tükrözik reálisan a gazdaság fejlődési szintjét. Ellenben az kiderül, hogy azokban a megyékben, ahol fejlett az ipar, egyáltalán van ipari termelés – gépkocsigyártás, nehézipar, fémipar – ott a mérleg jobban mutat.
Gyerkó László leszögezte, a számok egyértelműsítik, hogy Románia fogyasztói ország, többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, másrészt a beruházóknak sem egy vonzó célpont. Ez abból is kiderül, hogy a gépkocsigyártók az elmúlt időszakban az országon kívül fejlesztettek. „Egy befektető 10–20 évre is előre számol, ám ha egy országban félévente változnak a szabályok, a törvények, a procedúrák, nem megfelelő az adózási rendszer, az árfolyam sokat ingadozik, az nem utal egy barátságos befektetői környezetre” – hangsúlyozta az RMKT elnöke. Hozzátette,
hiszen minden beruházónak az első kérdése, hogy a közelben van-e repülőtér, autópálya, gyorsvasút, hogy az árut hatékonyan és minél rövidebb idő alatt mozgathassa.
A gazdasági szakértő szerint több módon lehetne segíteni, hogy átbillenjen a külkereskedelmi mérleg a pozitív irányba. Példaként említette olyan nagyberuházások megvalósulását, amelyek belső fogyasztásra termelnek, nem kell az árut külföldről behozni. Egyelőre azonban a nagy befektetők elkerülik az országot, a kisebb vállalkozások pedig hosszú idő alatt tudják befolyásolni a mutatókat. „Sok kiscégnek kell kifejlődnie, egészségesen növekednie, hogy 5–10 év után a tevékenységük hatással legyen a makrogazdasági mutatókra” – fogalmazta meg Gyerkó László. Meglátása szerint a kereskedelmi bankok politikája, kedvezményesebb hitelkonstrukciók, kamatok, kiszámítható adózási rendszer, pénzügyi politika támogatnák, hogy a belső termelés erősödjön.
Tovább nőtt a kiskereskedelmi forgalom
Az idei első két hónapban 8,2 százalékkal nőtt Romániában a kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi év azonos időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet által tegnap nyilvánosságra hozott adatsorokból. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés 8 százalékos volt. A nyers adatok szerinti bővülés elsősorban a nem élelmiszereknek köszönhető, amelyek értékesítése 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az üzemanyagok eladása 9,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladási volumene 4,5 százalékkal emelkedett. Februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,1 százalékkal bővült, szintén az üzemanyagnak (+12,7 százalék) és a nem élelmiszereknek (+12,6 százalék) köszönhetően, élelmiszerekből 3,8 százalékkal adtak el többet a tavalyi év második hónapjához mérten. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint a bővülés 9,5 százalék volt. Januárban 6,6 százalékos volt a növekedés éves összevetésben, így februárban gyorsult a kiskereskedelem növekedése. Tavaly 5,4 százalékkal bővült a román kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évhez képest, miután 2017-ben 10 százalékkal, 2016-ban 13 százalékkal gyorsult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Léteznek olyan okos megoldások, amelyekkel a romló demográfiai feltételek mellett is meg lehet őrizni a Romániában és Magyarországon az elmúlt 35 évben szerzett gazdasági vívmányokat – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár a Krónikának.
Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint augusztusban az előző havi 1070,18 milliárd lejről 1084,25 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az idei év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal, 19 812 900-ról 21 446 200-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közzétett adatai szerint.
A kormány elfogadott egy rendeletet, amely kiiktatja a védelmi iparba történő beruházásokat gátló akadályokat – jelentette be Radu Miruță.
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!