
Fotó: Barabás Ákos
Az idei második költségvetés-kiigazítás nyomán a költségvetési deficit a hazai össztermék (GDP) 4,3 százalékára emelkedik; az intézkedés során többek között a munkaügyi, az egészségügyi, a regionális fejlesztési, a pénzügyi és az üzleti szféráért felelős minisztérium büdzséjét egészítik ki.
2019. november 26., 12:352019. november 26., 12:35
2019. november 26., 15:582019. november 26., 15:58
A bukaresti pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett sürgősségi kormányrendelet tervezete értelmében többek között csökken a büdzséje az oktatási, a belügyi és a szállítási minisztériumnak. Erre az évre egyébként a költségvetési hiánycél 2,76 százalékos volt.
A jogszabálytervezet indoklása szerint a büdzsé összeállításánál olyan bevételekkel is számoltak, amelyek megvalósulása igen bizonytalan az idei költségvetési év folyamán, és ezek olyan költségvetési „csúszásokhoz” vezettek, amelyek miatt a 2019-es költségvetési hiány a GDP 4,3 százalékára nőtt a hivatalosan kitűzött 2,76 százalékos hiánycélhoz képest.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett tervezet szerint a munkaügyi minisztérium büdzséjét 3,98 milliárd lejjel egészítik ki, ebből több mint 1,97 milliárd lej irányul a társadalombiztosítási büdzsé kiegyensúlyozására (a nyugdíjak, családi pótlékok, a fogyatékkal élő személyeknek nyújtandó állami támogatások, gyermeknevelési pótlékok stb. kifizetésére). Az egészségügyi minisztérium költségvetését közel 2,9 milliárd lejjel egészítik ki.
Az ügyben Klaus Johannis államelnök is nyilatkozott kedden, aki szerint még nem világos, hogy sikerül-e 3 százalékon tartani a jövő évben az államháztartási hiányt, ehhez még további egyeztetések szükségesek. A Ludovic Orban miniszterelnök által vezetett kormány azt a célt tűzte ki, hogy december 15-ig készíti elő a 2020-as költségvetést.
A regionális fejlesztési és közigazgatási tárca költségvetése 1,76 milliárd lejjel nő, ebből az összegből fedezik többek között a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében felgyűlt számlák kifizetését. A pénzügyminisztérium büdzséjét 388,3 millió lejjel egészítik ki, az üzleti szféráért felelős tárca költségvetését pedig 299 millió lejjel, hogy biztosítani lehessen a kis- és középvállalkozások támogatását célzó projektek lebonyolítását. Ezzel szemben az oktatási minisztérium költségvetése 2,08 milliárd lejjel csökken. Ez az összeg többnyire a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektek költségeinek megtakarításából ered.
A belügyminisztérium költségvetése közel 1,19 milliárd lejjel csökken, itt is a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektekből származik a megtakarítás. A szállítási minisztérium esetében a büdzsé csökkenése 1,08 milliárd lejre rúg, a mezőgazdasági minisztérium esetében közel 1,07 milliárd lejt, az európai alapok minisztériuma esetében 302,3 millió lejt, mindhárom esetben főként a külföldi, vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektekből származik a megtakarítás.
A kormányfőtitkárság büdzséje 227,5 millió lejjel, a távközlési tárcáé pedig 110,9 millió lejjel csökken a költségvetés-kiigazítás nyomán.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!