Fotó: Agerpres
2009. február 10., 22:522009. február 10., 22:52
A bizottság hamarosan iránymutatásokat ad ki, amelyek alapján eldönthető, hogy mely vagyoneszközök tartoznak a kétes kategóriába, hogyan kell ezeket értékelni, illetve milyen feltételekkel juthatnak támogatáshoz a bankok a kezelésükhöz – mondta Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse az értekezlet utáni sajtótájékoztatón.
A találkozón elnöklő Miroslav Kalousek cseh pénzügyminiszter leszögezte, hogy e tekintetben is átláthatóságra és a verseny tisztaságának megőrzésére van szükség. Olyan alapelveket kell tehát meghatározni, amelyek biztosítják, hogy egyes bankok nem jutnak tisztességtelen előnyhöz a „takarítás” közben. Ha a kétes eszközöktől sikerülne megtisztítani a bankrendszert, a bankok iránti bizalom nőne, a hitelezés ismét fellendülhetne, és elkerülhető lenne a további gazdasági hanyatlás.
A pénzügyi biztos és munkatársai elmondták, hogy a találkozón az EU-tagországok többféle elképzelést vázoltak fel a probléma kezelésére. Akad tagállam, amely – az amerikai gondolkodást követve – úgynevezett „rossz bankot” hozna létre, amely állami támogatással felvásárolná az értékükből vesztő vagyoneszközöket. Mások – például Nagy-Britannia és Hollandia – inkább a garanciák növelését, a kétes eszközök biztosítással való megerősítését szeretnék.
Kalousek és elnökségi munkatársai – az ülésen elhangzottakat összegezve – ismét hangsúlyozták, hogy a rendkívüli gazdasági helyzet miatt ugyan rugalmasságra van szükség a pénzügyi stabilitási szabályok alkalmazásában, de ez nem járhat egyfelől magának a stabilitásnak a megrendülésével, másfelől protekcionizmussal, az uniós tagországok közti egységes piacon új akadályok létrejöttével. Az egységes piacról a hónap végén tartandó rendkívüli EU-csúcstalálkozón is szó lesz.
A protekcionizmus elleni fellépés fontossága az elmúlt napokban ismét nagy hangsúlyt kapott az uniós nyilatkozatokban. Franciaországot például alig burkolt bírálatok érték autóiparának tervezett állami támogatása miatt, amely többek szerint zavarja a versenyt. A tervvel kapcsolatban tegnap a brüsszeli bizottság is aggodalmait jelezte, de versenyügyi szóvivője csak annyit mondott, hogy a testület nem fogja engedni az egységes uniós piac működésének megzavarását.
A gazdaságélénkítés témájánál a pénzügyminiszterek úgy ítélték meg, pillanatnyilag nagy változtatásra nincs szükség az eddig elhatározott intézkedésekben. Almunia emlékeztetett, az intézkedések összértéke idén és jövőre eléri az uniós össztermék 3-4 százalékát. Hozzátette, hogy azt is biztosítani kell: ideiglenes lépésekről van szó, amelyek visszafordíthatók, ha a gazdasági felemelkedés megkezdődik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok