Az ág is húzta. Több mint harmadával visszaesett tavaly a HoReCa-ágazat forgalma
Fotó: Haáz Vince
Még idén sem áll vissza a koronavírus-járvány előtti szint a romániai idegenforgalomban. Ráadásul a Krónikának nyilatkozó idegenforgalmi szakértő szerint a leginkább rászorulók közül sokan nem férnek hozzá az állami segélyhez. Sok turisztikai vállalkozót ugyanakkor annyira súlyosan érintett a tavalyi év, hogy más gazdasági ágazatba „igazoltak át”.
2021. augusztus 14., 16:452021. augusztus 14., 16:45
A romániai turizmusban tavaly 35 százalékkal esett vissza az üzleti forgalom 2019-hez képest. A Cégbíróság adatai alapján összeállított elemzés szerint a HoReCa-ágazatban tevékenykedők közül tavaly tízből egy munkavállaló elhagyta ezt a szakterületet, más iparágat választva. A szakági foglalkoztatás több mint 12 százalékos visszaesése ellenére 2020-ban Romániában 165 000 munkavállaló dolgozott a turizmusban.
A turizmus a járvány kitörése előtt is a szakképzett munkaerő hiányával küzdött, ilyen körülmények között a humánerőforrás válsága súlyosbodott, hiszen jelenleg, a kereslet növekedésével a munka volumene is jelentősen megnövekedett a tavalyi évhez viszonyítva.
„Bár a belföldi turizmus látszólag nyert a járványhelyzetből, hiszen az utazási korlátozások miatt többen nyaraltak az országban, ez átlagban mégsem tudta kompenzálni a kieséseket, a 35 százalékos forgalomcsökkenés reális” – mutatott rá megkeresésünkre Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója. Elmondása szerint
hiszen az a vendégkör, amely korábban külföldön, magas minőségű üdülőhelyeken nyaralt, az utazási korlátozások miatt belföldi helyszíneket választott, olyan kategóriájút, amely az elvárásainak és a vásárlói igényének is megfelelt, így például
Viszont ez idén fordítva is működött, abban a pillanatban, amint idén nyáron enyhítették az utazási korlátozásokat, ezek a turisták újra elmentek külföldre, és a romániai magas minőségű szálláshelyek forgalma visszaesett a 2019-es szintre.
A tavalyi visszaesés azonban általánosan jellemző, hiszen az adminisztratív megszorítások miatt a szálláshelyek eleve csökkentett kapacitással működhettek. További forgalomkiesést eredményezett, hogy az állam által finanszírozott turizmus – a nyugdíjas és a gyógyüdülési beutaló – csökkentett létszámmal és költségvetéssel működött.
– fejtette ki Godra Árpád.
„Amit nyert tavaly a hazai turizmus a magas vásárlóerővel, nem tudta pótolni azt a kiesést, hogy sokan egyáltalán nem utaztak, és az országos támogatási programok csökkentek” – tette hozzá a turisztikai szakértő.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy idén újraindult a szociális turizmus,
„Ez a rosszabb változat, hiszen az ágazatnak fontosabb lenne a pénzben kifejezett teljesítmény, viszont ezzel tulajdonképpen visszaállt a járványhelyzet előtti állapot. Az elmúlt év volt a kivétel, amikor nagyobb átlagáron lehetett értékesíteni a szálláshelyeket, most visszaállt az ágazat ebből a szempontból a fokozatos fejlődés szintjére. Az átlagárak mindig csak egy kevéssel nőnek, még akkor is, ha a román tengerpart jellemzően nyáron nagyon magasan áraz” – részletezte a turisztikai szakember.
A visszaesés további okaként említette, hogy tavaly sok szálloda meg sem nyitott, a befektetési társaságok egy része csak idén, az enyhítések után indította újra a szállodáit.
„Ez 2019-ben egy meghatározó szegmens volt, azonban valószínű, hogy hosszú távon sem tér vissza az akkori szintre. A virtuális találkozók munkarendjét bizonyos mértékben átmentik, valószínű, hogy egy szerződéskötés előtt nem fognak öt alkalommal személyesen találkozni az üzletemberek, csak az aláírás napján” – vetítette előre a szakértő, aki azt tapasztalta, ez a vendégkör látványosan megcsappant, ezért például a nagy konferenciatermekkel ellátott szállodák üzemeltetőinek el kell gondolkodniuk a profilváltáson, hogy hosszú távon milyen lesz a felvevőpiacuk.
Egy normális piacgazdaságban kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy egy évre bezárjon, hiszen ingatlanadót, működési költségeket kell fizetni, miközben nem termel semmit, ezért Godra Árpád valószínűnek tartja, hogy a romániai szálláshelyek egy része megszűnt, vagy már nem ugyanazzal a rendeltetéssel működik.
– fogalmazta meg Godra Árpád.
Meglátása szerint ugyanakkor európai összevetésben is kimagasló támogatási rendszer, hogy az állam megtéríti az utazási irodáknak, a szállásadó és a vendéglátóipari cégeknek a 2019-hez képest mért tavalyi bruttó veszteség legtöbb 20 százalékát. „Viszont ehhez szükséges, hogy az adminisztratív akadályok ne tegyenek keresztbe a cégeknek” – szögezte le Godra Árpád. Kifejtette, a szállásadó ágazatban átlag 40 százalékos a nyereségi ráta, ha a forgalomkiesés 20 százalékát megtérítik, a nyereség felét behozza a rendszer.
„Ez egy komoly támogatási hányad, ha hagyják élni vele a vállalkozókat, viszont az a gond, hogy számos akadállyal szembesültek” – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakértő. Például azok, akik a tavaly a járványhelyzet miatt nem váltották ki a működési engedélyt, most nem teljesítik a kompenzációs rendszernek ezt a feltételét, holott ők az igazi vesztesek, hiszen nem hanyagságból nem váltották ki az engedélyt, hanem azért, mert a járványhelyzet miatt nem tudtak működni. Most ez visszaütött, ez a feltételrendszer éppen azokat fosztja meg a támogatástól, akik leginkább a járvány vesztesei voltak” – irányította rá a figyelmet a helyzet visszásságára Godra Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!