Az ág is húzta. Több mint harmadával visszaesett tavaly a HoReCa-ágazat forgalma
Fotó: Haáz Vince
Még idén sem áll vissza a koronavírus-járvány előtti szint a romániai idegenforgalomban. Ráadásul a Krónikának nyilatkozó idegenforgalmi szakértő szerint a leginkább rászorulók közül sokan nem férnek hozzá az állami segélyhez. Sok turisztikai vállalkozót ugyanakkor annyira súlyosan érintett a tavalyi év, hogy más gazdasági ágazatba „igazoltak át”.
2021. augusztus 14., 16:452021. augusztus 14., 16:45
A romániai turizmusban tavaly 35 százalékkal esett vissza az üzleti forgalom 2019-hez képest. A Cégbíróság adatai alapján összeállított elemzés szerint a HoReCa-ágazatban tevékenykedők közül tavaly tízből egy munkavállaló elhagyta ezt a szakterületet, más iparágat választva. A szakági foglalkoztatás több mint 12 százalékos visszaesése ellenére 2020-ban Romániában 165 000 munkavállaló dolgozott a turizmusban.
A turizmus a járvány kitörése előtt is a szakképzett munkaerő hiányával küzdött, ilyen körülmények között a humánerőforrás válsága súlyosbodott, hiszen jelenleg, a kereslet növekedésével a munka volumene is jelentősen megnövekedett a tavalyi évhez viszonyítva.
„Bár a belföldi turizmus látszólag nyert a járványhelyzetből, hiszen az utazási korlátozások miatt többen nyaraltak az országban, ez átlagban mégsem tudta kompenzálni a kieséseket, a 35 százalékos forgalomcsökkenés reális” – mutatott rá megkeresésünkre Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója. Elmondása szerint
hiszen az a vendégkör, amely korábban külföldön, magas minőségű üdülőhelyeken nyaralt, az utazási korlátozások miatt belföldi helyszíneket választott, olyan kategóriájút, amely az elvárásainak és a vásárlói igényének is megfelelt, így például
Viszont ez idén fordítva is működött, abban a pillanatban, amint idén nyáron enyhítették az utazási korlátozásokat, ezek a turisták újra elmentek külföldre, és a romániai magas minőségű szálláshelyek forgalma visszaesett a 2019-es szintre.
A tavalyi visszaesés azonban általánosan jellemző, hiszen az adminisztratív megszorítások miatt a szálláshelyek eleve csökkentett kapacitással működhettek. További forgalomkiesést eredményezett, hogy az állam által finanszírozott turizmus – a nyugdíjas és a gyógyüdülési beutaló – csökkentett létszámmal és költségvetéssel működött.
– fejtette ki Godra Árpád.
„Amit nyert tavaly a hazai turizmus a magas vásárlóerővel, nem tudta pótolni azt a kiesést, hogy sokan egyáltalán nem utaztak, és az országos támogatási programok csökkentek” – tette hozzá a turisztikai szakértő.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy idén újraindult a szociális turizmus,
„Ez a rosszabb változat, hiszen az ágazatnak fontosabb lenne a pénzben kifejezett teljesítmény, viszont ezzel tulajdonképpen visszaállt a járványhelyzet előtti állapot. Az elmúlt év volt a kivétel, amikor nagyobb átlagáron lehetett értékesíteni a szálláshelyeket, most visszaállt az ágazat ebből a szempontból a fokozatos fejlődés szintjére. Az átlagárak mindig csak egy kevéssel nőnek, még akkor is, ha a román tengerpart jellemzően nyáron nagyon magasan áraz” – részletezte a turisztikai szakember.
A visszaesés további okaként említette, hogy tavaly sok szálloda meg sem nyitott, a befektetési társaságok egy része csak idén, az enyhítések után indította újra a szállodáit.
„Ez 2019-ben egy meghatározó szegmens volt, azonban valószínű, hogy hosszú távon sem tér vissza az akkori szintre. A virtuális találkozók munkarendjét bizonyos mértékben átmentik, valószínű, hogy egy szerződéskötés előtt nem fognak öt alkalommal személyesen találkozni az üzletemberek, csak az aláírás napján” – vetítette előre a szakértő, aki azt tapasztalta, ez a vendégkör látványosan megcsappant, ezért például a nagy konferenciatermekkel ellátott szállodák üzemeltetőinek el kell gondolkodniuk a profilváltáson, hogy hosszú távon milyen lesz a felvevőpiacuk.
Egy normális piacgazdaságban kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy egy évre bezárjon, hiszen ingatlanadót, működési költségeket kell fizetni, miközben nem termel semmit, ezért Godra Árpád valószínűnek tartja, hogy a romániai szálláshelyek egy része megszűnt, vagy már nem ugyanazzal a rendeltetéssel működik.
– fogalmazta meg Godra Árpád.
Meglátása szerint ugyanakkor európai összevetésben is kimagasló támogatási rendszer, hogy az állam megtéríti az utazási irodáknak, a szállásadó és a vendéglátóipari cégeknek a 2019-hez képest mért tavalyi bruttó veszteség legtöbb 20 százalékát. „Viszont ehhez szükséges, hogy az adminisztratív akadályok ne tegyenek keresztbe a cégeknek” – szögezte le Godra Árpád. Kifejtette, a szállásadó ágazatban átlag 40 százalékos a nyereségi ráta, ha a forgalomkiesés 20 százalékát megtérítik, a nyereség felét behozza a rendszer.
„Ez egy komoly támogatási hányad, ha hagyják élni vele a vállalkozókat, viszont az a gond, hogy számos akadállyal szembesültek” – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakértő. Például azok, akik a tavaly a járványhelyzet miatt nem váltották ki a működési engedélyt, most nem teljesítik a kompenzációs rendszernek ezt a feltételét, holott ők az igazi vesztesek, hiszen nem hanyagságból nem váltották ki az engedélyt, hanem azért, mert a járványhelyzet miatt nem tudtak működni. Most ez visszaütött, ez a feltételrendszer éppen azokat fosztja meg a támogatástól, akik leginkább a járvány vesztesei voltak” – irányította rá a figyelmet a helyzet visszásságára Godra Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!