Megtépázta a romániai turizmust a járvány, sok vállalkozó nem fér hozzá a segélyhez

A turizmus a járvány kitörése előtt is a szakképzett munkaerő hiányával küzdött, ilyen körülmények között a humánerőforrás válsága súlyosbodott, hiszen jelenleg, a kereslet növekedésével a munka volumene is jelentősen megnövekedett a tavalyi évhez viszonyítva.

Nem nyertek annyit,
amennyit veszítettek

„Bár a belföldi turizmus látszólag nyert a járványhelyzetből, hiszen az utazási korlátozások miatt többen nyaraltak az országban, ez átlagban mégsem tudta kompenzálni a kieséseket, a 35 százalékos forgalomcsökkenés reális” – mutatott rá megkeresésünkre Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója. Elmondása szerint

hiszen az a vendégkör, amely korábban külföldön, magas minőségű üdülőhelyeken nyaralt, az utazási korlátozások miatt belföldi helyszíneket választott, olyan kategóriájút, amely az elvárásainak és a vásárlói igényének is megfelelt, így például

Viszont ez idén fordítva is működött, abban a pillanatban, amint idén nyáron enyhítették az utazási korlátozásokat, ezek a turisták újra elmentek külföldre, és a romániai magas minőségű szálláshelyek forgalma visszaesett a 2019-es szintre.

A tavalyi visszaesés azonban általánosan jellemző, hiszen az adminisztratív megszorítások miatt a szálláshelyek eleve csökkentett kapacitással működhettek. További forgalomkiesést eredményezett, hogy az állam által finanszírozott turizmus – a nyugdíjas és a gyógyüdülési beutaló – csökkentett létszámmal és költségvetéssel működött.

– fejtette ki Godra Árpád.

„Amit nyert tavaly a hazai turizmus a magas vásárlóerővel, nem tudta pótolni azt a kiesést, hogy sokan egyáltalán nem utaztak, és az országos támogatási programok csökkentek” – tette hozzá a turisztikai szakértő.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy idén újraindult a szociális turizmus,

„Ez a rosszabb változat, hiszen az ágazatnak fontosabb lenne a pénzben kifejezett teljesítmény, viszont ezzel tulajdonképpen visszaállt a járványhelyzet előtti állapot. Az elmúlt év volt a kivétel, amikor nagyobb átlagáron lehetett értékesíteni a szálláshelyeket, most visszaállt az ágazat ebből a szempontból a fokozatos fejlődés szintjére. Az átlagárak mindig csak egy kevéssel nőnek, még akkor is, ha a román tengerpart jellemzően nyáron nagyon magasan áraz” – részletezte a turisztikai szakember.

Hosszú távon az üzleti
turizmus a nagy vesztes

A visszaesés további okaként említette, hogy tavaly sok szálloda meg sem nyitott, a befektetési társaságok egy része csak idén, az enyhítések után indította újra a szállodáit.

„Ez 2019-ben egy meghatározó szegmens volt, azonban valószínű, hogy hosszú távon sem tér vissza az akkori szintre. A virtuális találkozók munkarendjét bizonyos mértékben átmentik, valószínű, hogy egy szerződéskötés előtt nem fognak öt alkalommal személyesen találkozni az üzletemberek, csak az aláírás napján” – vetítette előre a szakértő, aki azt tapasztalta, ez a vendégkör látványosan megcsappant, ezért például a nagy konferenciatermekkel ellátott szállodák üzemeltetőinek el kell gondolkodniuk a profilváltáson, hogy hosszú távon milyen lesz a felvevőpiacuk.

A kiszámíthatatlanság
áldozatai

Egy normális piacgazdaságban kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy egy évre bezárjon, hiszen ingatlanadót, működési költségeket kell fizetni, miközben nem termel semmit, ezért Godra Árpád valószínűnek tartja, hogy a romániai szálláshelyek egy része megszűnt, vagy már nem ugyanazzal a rendeltetéssel működik.

– fogalmazta meg Godra Árpád.

Mentőöv a támogatás,
csak élhessenek vele

Meglátása szerint ugyanakkor európai összevetésben is kimagasló támogatási rendszer, hogy az állam megtéríti az utazási irodáknak, a szállásadó és a vendéglátóipari cégeknek a 2019-hez képest mért tavalyi bruttó veszteség legtöbb 20 százalékát. „Viszont ehhez szükséges, hogy az adminisztratív akadályok ne tegyenek keresztbe a cégeknek” – szögezte le Godra Árpád. Kifejtette, a szállásadó ágazatban átlag 40 százalékos a nyereségi ráta, ha a forgalomkiesés 20 százalékát megtérítik, a nyereség felét behozza a rendszer.

„Ez egy komoly támogatási hányad, ha hagyják élni vele a vállalkozókat, viszont az a gond, hogy számos akadállyal szembesültek” – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakértő. Például azok, akik a tavaly a járványhelyzet miatt nem váltották ki a működési engedélyt, most nem teljesítik a kompenzációs rendszernek ezt a feltételét, holott ők az igazi vesztesek, hiszen nem hanyagságból nem váltották ki az engedélyt, hanem azért, mert a járványhelyzet miatt nem tudtak működni. Most ez visszaütött, ez a feltételrendszer éppen azokat fosztja meg a támogatástól, akik leginkább a járvány vesztesei voltak” – irányította rá a figyelmet a helyzet visszásságára Godra Árpád.