
Az ág is húzta. Több mint harmadával visszaesett tavaly a HoReCa-ágazat forgalma
Fotó: Haáz Vince
Még idén sem áll vissza a koronavírus-járvány előtti szint a romániai idegenforgalomban. Ráadásul a Krónikának nyilatkozó idegenforgalmi szakértő szerint a leginkább rászorulók közül sokan nem férnek hozzá az állami segélyhez. Sok turisztikai vállalkozót ugyanakkor annyira súlyosan érintett a tavalyi év, hogy más gazdasági ágazatba „igazoltak át”.
2021. augusztus 14., 16:452021. augusztus 14., 16:45
A romániai turizmusban tavaly 35 százalékkal esett vissza az üzleti forgalom 2019-hez képest. A Cégbíróság adatai alapján összeállított elemzés szerint a HoReCa-ágazatban tevékenykedők közül tavaly tízből egy munkavállaló elhagyta ezt a szakterületet, más iparágat választva. A szakági foglalkoztatás több mint 12 százalékos visszaesése ellenére 2020-ban Romániában 165 000 munkavállaló dolgozott a turizmusban.
A turizmus a járvány kitörése előtt is a szakképzett munkaerő hiányával küzdött, ilyen körülmények között a humánerőforrás válsága súlyosbodott, hiszen jelenleg, a kereslet növekedésével a munka volumene is jelentősen megnövekedett a tavalyi évhez viszonyítva.
„Bár a belföldi turizmus látszólag nyert a járványhelyzetből, hiszen az utazási korlátozások miatt többen nyaraltak az országban, ez átlagban mégsem tudta kompenzálni a kieséseket, a 35 százalékos forgalomcsökkenés reális” – mutatott rá megkeresésünkre Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója. Elmondása szerint
hiszen az a vendégkör, amely korábban külföldön, magas minőségű üdülőhelyeken nyaralt, az utazási korlátozások miatt belföldi helyszíneket választott, olyan kategóriájút, amely az elvárásainak és a vásárlói igényének is megfelelt, így például
Viszont ez idén fordítva is működött, abban a pillanatban, amint idén nyáron enyhítették az utazási korlátozásokat, ezek a turisták újra elmentek külföldre, és a romániai magas minőségű szálláshelyek forgalma visszaesett a 2019-es szintre.
A tavalyi visszaesés azonban általánosan jellemző, hiszen az adminisztratív megszorítások miatt a szálláshelyek eleve csökkentett kapacitással működhettek. További forgalomkiesést eredményezett, hogy az állam által finanszírozott turizmus – a nyugdíjas és a gyógyüdülési beutaló – csökkentett létszámmal és költségvetéssel működött.
– fejtette ki Godra Árpád.
„Amit nyert tavaly a hazai turizmus a magas vásárlóerővel, nem tudta pótolni azt a kiesést, hogy sokan egyáltalán nem utaztak, és az országos támogatási programok csökkentek” – tette hozzá a turisztikai szakértő.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy idén újraindult a szociális turizmus,
„Ez a rosszabb változat, hiszen az ágazatnak fontosabb lenne a pénzben kifejezett teljesítmény, viszont ezzel tulajdonképpen visszaállt a járványhelyzet előtti állapot. Az elmúlt év volt a kivétel, amikor nagyobb átlagáron lehetett értékesíteni a szálláshelyeket, most visszaállt az ágazat ebből a szempontból a fokozatos fejlődés szintjére. Az átlagárak mindig csak egy kevéssel nőnek, még akkor is, ha a román tengerpart jellemzően nyáron nagyon magasan áraz” – részletezte a turisztikai szakember.
A visszaesés további okaként említette, hogy tavaly sok szálloda meg sem nyitott, a befektetési társaságok egy része csak idén, az enyhítések után indította újra a szállodáit.
„Ez 2019-ben egy meghatározó szegmens volt, azonban valószínű, hogy hosszú távon sem tér vissza az akkori szintre. A virtuális találkozók munkarendjét bizonyos mértékben átmentik, valószínű, hogy egy szerződéskötés előtt nem fognak öt alkalommal személyesen találkozni az üzletemberek, csak az aláírás napján” – vetítette előre a szakértő, aki azt tapasztalta, ez a vendégkör látványosan megcsappant, ezért például a nagy konferenciatermekkel ellátott szállodák üzemeltetőinek el kell gondolkodniuk a profilváltáson, hogy hosszú távon milyen lesz a felvevőpiacuk.
Egy normális piacgazdaságban kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy egy évre bezárjon, hiszen ingatlanadót, működési költségeket kell fizetni, miközben nem termel semmit, ezért Godra Árpád valószínűnek tartja, hogy a romániai szálláshelyek egy része megszűnt, vagy már nem ugyanazzal a rendeltetéssel működik.
– fogalmazta meg Godra Árpád.
Meglátása szerint ugyanakkor európai összevetésben is kimagasló támogatási rendszer, hogy az állam megtéríti az utazási irodáknak, a szállásadó és a vendéglátóipari cégeknek a 2019-hez képest mért tavalyi bruttó veszteség legtöbb 20 százalékát. „Viszont ehhez szükséges, hogy az adminisztratív akadályok ne tegyenek keresztbe a cégeknek” – szögezte le Godra Árpád. Kifejtette, a szállásadó ágazatban átlag 40 százalékos a nyereségi ráta, ha a forgalomkiesés 20 százalékát megtérítik, a nyereség felét behozza a rendszer.
„Ez egy komoly támogatási hányad, ha hagyják élni vele a vállalkozókat, viszont az a gond, hogy számos akadállyal szembesültek” – osztotta meg velünk tapasztalatait a szakértő. Például azok, akik a tavaly a járványhelyzet miatt nem váltották ki a működési engedélyt, most nem teljesítik a kompenzációs rendszernek ezt a feltételét, holott ők az igazi vesztesek, hiszen nem hanyagságból nem váltották ki az engedélyt, hanem azért, mert a járványhelyzet miatt nem tudtak működni. Most ez visszaütött, ez a feltételrendszer éppen azokat fosztja meg a támogatástól, akik leginkább a járvány vesztesei voltak” – irányította rá a figyelmet a helyzet visszásságára Godra Árpád.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
szóljon hozzá!