Az Európai Bizottság öt tagország esetében javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzott mértékű – GDP-arányosan három százalék fölötti – költségvetési hiány miatt ellenük folyó eljárást, így Magyarország, Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat az eljárás alól.
2013. május 29., 17:592013. május 29., 17:59
2013. május 29., 18:082013. május 29., 18:08
Az EB azt is javasolta, hogy Málta ellen ismét induljon túlzottdeficit-eljárás. Uniós csatlakozása óta Máltával szemben már két alkalommal indítottak túlzotthiány-eljárást. Az elsőt 2004 júliusában, amelyet 2007 júniusában megszüntettek. A második eljárást 2009 júliusában indították, majd 2012. december 31-én helyezték hatályon kívül. A máltai hatóságok által idén áprilisban közölt adatok alapján azonban az ország államháztartási hiánya tavaly a GDP 3,3 százalékának felelt meg, meghaladta a referenciaértéket.
Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia ügyében a Bizottság azt indítványozza, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét. Eszerint Madridnak 2016-ig, Párizsnak, Lisszabonnak és Ljubljanának 2015-ig, Hágának és Varsónak pedig 2014-ig kellene levinnie deficitjét a határérték alá.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint Belgium nem tett hatékony lépéseket a túlzott mértékű hiány csökkentése érdekében, és erre a Tanácsnak figyelmeztetnie kellene az országot. A túlzott hiány esetén követendő eljárás Belgium esetében 2009-ben indult, ekkor a túlzott hiány megszüntetésének határidejét 2012-ben határozták meg. A tavalyi hiány azonban a GDP 3,9 százalékának felelt meg, Belgium tehát nem hajtotta végre a túlzott hiány korrekcióját a Tanács által javasolt időpontig.
Jelenleg a huszonhét tagállam közül húsz ellen folyik túlzottdeficit-eljárás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárban 1,6 ponttal 48,4-re nőtt a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte csütörtökön a CFA Románia Egyesület.
A nyers adatok szerint januárban 2,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kormány a következő napokban bejelenti az energiaárakra vonatkozó intézkedéscsomagot – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan az üzemanyagok drasztikus drágulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!