Megszorításokkal mutatkozhat be az új kormány

A harmadik negyedévben regisztrált 763,322 milliárd lejes hazai össztermék (GDP) is csak akkor jelent növekedést, ha az előző három hónaphoz viszonyítjuk, a tavalyi év azonos időszakához képest nyers adatként és naptárhatással kiigazítva is 6 százalékos gazdasági visszaesésről beszélhetünk.

A statisztikai intézet keddi közleménye szerint a 2020. január 1. – szeptember 30. időszakban a legnagyobb mértékben az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális és szórakoztató eseményeket szervező iparág, a háztartási gépeket javító és más szolgáltatásokat nyújtó ágazat, az autókereskedelem, a gépjármű-szervizelés, a szállítás és raktározás, valamint a vendéglátás forgalmának zsugorodása miatt zuhant meg a gazdaság. Pozitív hozzájárulása volt eközben a GDP-hez az építőiparnak, valamint az IT- és távközlési szektornak.

A vártnál lassúbb lesz a kilábalás

„Bár a második negyedévhez képest a július–szeptember időszakban jobban működött, többet termelt a román gazdaság, nincs ok hurráoptimizmusra” – értékelte a friss statisztikai adatokat Králik Lóránd egyetemi adjunktus. A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója rámutatott, sokatmondó adat, hogy az év első kilenc hónapjában az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az inflációval kiigazított reálértékben 6 százalékos a GDP visszaesése.

„Ahogyan várható volt, a második negyedévben érződött a koronavírus-járvány miatti lezárások hatása, tehát ez az időszak volt a legrosszabb. A harmadik negyedévben ennél jobb teljesítményt vártak a gazdaságtól, hiszen a tavasszal a járvány miatt leállított vállalatok, szolgáltatások egy része újraindulhatott, és valóban, reálértékben csaknem 6 százalékos volt egyik negyedévről a másikra az ugrás” – magyarázta az elemző.

Aláhúzta ugyanakkor: a bruttó hazai termék éves szintű összehasonlítása a mérvadó, és várhatóan az év végére a kilenc hónapra számolt 6 százalékos visszaesés mintegy 5,2 százalékra mérséklődik.

Az idén 5,1–5,4 százalék közötti tartományban lesz az éves visszaesés, jövőre a GDP valamivel 3 százalék feletti növekedésére számíthatunk, természetesen az idei évhez viszonyítva. A gyakorlatban sok minden függ attól, hogy mikor cseng le a koronavírus-járvány második hulláma, mikor indulhat meg a növekedés. Mindenki elismeri, hogy a járványhelyzetből való kilábalás lassúbb lesz, mint amire számítottunk, és emiatt 2021-ben a gazdasági növekedés is lassul” – részletezte a gazdasági szakértő.

Kedvező jelenségek

A számok mögé tekintve az elemző rámutatott, a statisztikai adatok alapján az ipar a vártnál rosszabbul teljesített, a szolgáltatások terén is nagy volt a visszaesés, elsősorban a vendéglátóiparnak van nehéz éve. Ellenben – emlékeztetett Králik –

Králik Lóránd arra is felhívta a figyelmet, hogy a valamennyire túlértékelt nemzeti valuta miatt nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya, az export és az import különbözete, a nettó export tekintetében Romániában eddig is nagy volt a hiány, ez most további két százalékkal növekedett. Ugyanakkor 4,8 százalékkal csökkent a lakossági fogyasztás, erre inkább a fogyasztói bizalom volt hatással, nem feltétlenül az, hogy zsugorodtak a jövedelmek.

Az egyetemi oktató beszélt ugyanakkor arról is, hogy más kedvező jelenségek is tetten érhetők, például a vállalatok részéről nem volt olyan mértékű a bizalom csökkenése, mint ahogy a profitkilátások sem annyira negatívak, mint ahogy arra számítottak, ezt a gyakorlatban mutatja az év első kilenc hónapjában az állóeszköz felhalmozás, a bruttó tőkeképzés.

Teljesíthetetlen választási ígéretek

Romániában továbbra is nagyon magas a költségvetési hiány, a pénzügyminisztérium 9,1 százalékkal számol, a nemzetközi szervezetek legkevesebb 9,2 százalékkal, de elhangzottak olyan prognózisok is, hogy megközelíti a 10 százalékot.

Körvonalazódik egy kormánykoalíció, elképzelhető, hogy hosszadalmas lesz, amíg feláll a parlament, megalakul az új kormány, megtörténhet, hogy csak a jövő év első heteiben lesz országos költségvetés. Bármilyen új kormány alakul, a költségvetéshiányt kezelnie kell” – hangsúlyozta kérdésünkre Králik Lóránd.

Rámutatott, szinte mindegyik párt választási programjában az látható, hogy a beígért intézkedések távol állnak a deficitcsökkentéstől. „Adók eltörlését ígérik, de bármilyen összetételű kormány alakul, nem hiszem, hogy a választási ígéretek döntő többségét meg tudja valósítani.

– hangsúlyozta a szakértő, aki valószínűnek tartja, hogy az új kormány kénytelen lesz az alkotó pártok választási ígéreteivel legalább rövid távon szembemenni.