
Jobb lesz? Bár az ipar a vártnál rosszabbul teljesített, a szakértő szerint elsősorban a vendéglátóiparnak van nehéz éve
Fotó: Beliczay László
Nem ad okot derűlátásra a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint az a tény, hogy a harmadik negyedévben erőteljes növekedésnek indult a román gazdaság az előzőleg regisztrált visszaeséshez képest. Králik Lóránd szerint az új kormány számára elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások.
Románia gazdasága naptárhatástól megtisztítva 4,6 százalékkal zsugorodott az első kilenc hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva, a harmadik negyedév viszont már jobban alakult, reálértékben 5,6 százalékkal bővült a bruttó hazai termék az előző három hónapban regisztrált adathoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Ha nyers adatként nézzük, akkor
A harmadik negyedévben regisztrált 763,322 milliárd lejes hazai össztermék (GDP) is csak akkor jelent növekedést, ha az előző három hónaphoz viszonyítjuk, a tavalyi év azonos időszakához képest nyers adatként és naptárhatással kiigazítva is 6 százalékos gazdasági visszaesésről beszélhetünk.
A statisztikai intézet keddi közleménye szerint a 2020. január 1. – szeptember 30. időszakban a legnagyobb mértékben az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális és szórakoztató eseményeket szervező iparág, a háztartási gépeket javító és más szolgáltatásokat nyújtó ágazat, az autókereskedelem, a gépjármű-szervizelés, a szállítás és raktározás, valamint a vendéglátás forgalmának zsugorodása miatt zuhant meg a gazdaság. Pozitív hozzájárulása volt eközben a GDP-hez az építőiparnak, valamint az IT- és távközlési szektornak.
„Bár a második negyedévhez képest a július–szeptember időszakban jobban működött, többet termelt a román gazdaság, nincs ok hurráoptimizmusra” – értékelte a friss statisztikai adatokat Králik Lóránd egyetemi adjunktus. A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója rámutatott, sokatmondó adat, hogy az év első kilenc hónapjában az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az inflációval kiigazított reálértékben 6 százalékos a GDP visszaesése.
„Ahogyan várható volt, a második negyedévben érződött a koronavírus-járvány miatti lezárások hatása, tehát ez az időszak volt a legrosszabb. A harmadik negyedévben ennél jobb teljesítményt vártak a gazdaságtól, hiszen a tavasszal a járvány miatt leállított vállalatok, szolgáltatások egy része újraindulhatott, és valóban, reálértékben csaknem 6 százalékos volt egyik negyedévről a másikra az ugrás” – magyarázta az elemző.
Aláhúzta ugyanakkor: a bruttó hazai termék éves szintű összehasonlítása a mérvadó, és várhatóan az év végére a kilenc hónapra számolt 6 százalékos visszaesés mintegy 5,2 százalékra mérséklődik.
Az idén 5,1–5,4 százalék közötti tartományban lesz az éves visszaesés, jövőre a GDP valamivel 3 százalék feletti növekedésére számíthatunk, természetesen az idei évhez viszonyítva. A gyakorlatban sok minden függ attól, hogy mikor cseng le a koronavírus-járvány második hulláma, mikor indulhat meg a növekedés. Mindenki elismeri, hogy a járványhelyzetből való kilábalás lassúbb lesz, mint amire számítottunk, és emiatt 2021-ben a gazdasági növekedés is lassul” – részletezte a gazdasági szakértő.
A számok mögé tekintve az elemző rámutatott, a statisztikai adatok alapján az ipar a vártnál rosszabbul teljesített, a szolgáltatások terén is nagy volt a visszaesés, elsősorban a vendéglátóiparnak van nehéz éve. Ellenben – emlékeztetett Králik –
Králik Lóránd arra is felhívta a figyelmet, hogy a valamennyire túlértékelt nemzeti valuta miatt nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya, az export és az import különbözete, a nettó export tekintetében Romániában eddig is nagy volt a hiány, ez most további két százalékkal növekedett. Ugyanakkor 4,8 százalékkal csökkent a lakossági fogyasztás, erre inkább a fogyasztói bizalom volt hatással, nem feltétlenül az, hogy zsugorodtak a jövedelmek.
Az egyetemi oktató beszélt ugyanakkor arról is, hogy más kedvező jelenségek is tetten érhetők, például a vállalatok részéről nem volt olyan mértékű a bizalom csökkenése, mint ahogy a profitkilátások sem annyira negatívak, mint ahogy arra számítottak, ezt a gyakorlatban mutatja az év első kilenc hónapjában az állóeszköz felhalmozás, a bruttó tőkeképzés.
Romániában továbbra is nagyon magas a költségvetési hiány, a pénzügyminisztérium 9,1 százalékkal számol, a nemzetközi szervezetek legkevesebb 9,2 százalékkal, de elhangzottak olyan prognózisok is, hogy megközelíti a 10 százalékot.
Körvonalazódik egy kormánykoalíció, elképzelhető, hogy hosszadalmas lesz, amíg feláll a parlament, megalakul az új kormány, megtörténhet, hogy csak a jövő év első heteiben lesz országos költségvetés. Bármilyen új kormány alakul, a költségvetéshiányt kezelnie kell” – hangsúlyozta kérdésünkre Králik Lóránd.
Rámutatott, szinte mindegyik párt választási programjában az látható, hogy a beígért intézkedések távol állnak a deficitcsökkentéstől. „Adók eltörlését ígérik, de bármilyen összetételű kormány alakul, nem hiszem, hogy a választási ígéretek döntő többségét meg tudja valósítani.
– hangsúlyozta a szakértő, aki valószínűnek tartja, hogy az új kormány kénytelen lesz az alkotó pártok választási ígéreteivel legalább rövid távon szembemenni.
Uniós szinten Romániában az egyik legerőteljesebb a visszaesés
Az euróövezetben 4,3 százalékkal, az Európai Unióban 4,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2020 harmadik negyedévében 2019 azonos időszakához képest. A legjelentősebb visszaesést Görögország, Horvátország, Málta, Spanyolország és Románia regisztrálta – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) által tegnap közzétett adatsorokból.
Az adatok részleges fellendülést mutatnak az előző negyedévhez képest, miután 2020 második negyedévében a GDP az euróövezetben 14,7 százalékkal, az EU-ban pedig 13,9 százalékkal esett vissza. Ez volt a legsúlyosabb visszaesés azóta, hogy közlik az adatokat, vagyis 1995 óta. Az idei esztendő harmadik negyedévében a legsúlyosabb éves visszaesés 2019 azonos időszakához képest Görögországban (mínusz 11,7 százalék), Horvátországban (mínusz 10 százalék), Máltán (mínusz 9,2 százalék), Spanyolországban (mínusz 8,7 százalék) és Romániában (mínusz 6 százalék) volt. Mindössze két ország regisztrált növekedést 2020 júliusa és szeptembere között: Írország (8,1 százalék) és Svédország (2,7 százalék).
Az előző három hónaphoz képest 2020 harmadik negyedévében az euróövezet 12,5 százalékos, az EU pedig 11,5 százalékos növekedést regisztrált, miután 2020 áprilisa és júniusa között 11,7 százalékos, illetve 11,3 százalékos visszaesés következett be. Ezek az adatok a legjelentősebb növekedést jelzik az adatok publikálásának kezdete, azaz 1995 óta.
Minden olyan EU-ország, amelyből rendelkezésre állnak adatok, 2020 harmadik negyedévében növekedést jelentett be az előző negyedévhez mérten. A legjelentősebb bővülést Franciaországban (18,7 százalék), Spanyolországban (16,7 százalék) és Olaszországban (15,9 százalék) jegyezték. A legalacsonyabb növekedési ütemet Görögországban (2,3 százalék), Észtországban és Finnországban (mindkettő 3,3 százalék) és Litvániában (3,8 százalék) regisztrálták.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
szóljon hozzá!