
Fotó: Haáz Vince
Megszavazta a sérülékeny, veszélyeztetett energiafogyasztók védelméről szóló törvénytervezetet a bukaresti képviselőház, a jogszabály alapján mintegy félmillió háztartás, vagyis több millió ember részesülhet állami fűtéstámogatásban.
2021. szeptember 08., 00:122021. szeptember 08., 00:12
2021. szeptember 08., 00:202021. szeptember 08., 00:20
A védendő fogyasztók minimális energiaszükségleteinek biztosításáról szóló törvényt döntéshozó kamaraként fogadta el kedden az alsóház (a szenátus már korábban megszavazta), már csak az államfőnek kell kihirdetnie, és akkor novembertől hatályba lép. A jogszabály alapján a koruk, egészségi állapotuk, elégtelen jövedelmük miatt szociálisan rászorulónak minősülő vagy energetikai szempontból elszigetelt területen élő családok, illetve egyedül élő személyek a lakásuk fűtéséhez használt energiahordozótól, illetve jövedelmüktől függően állami támogatást kaphatnak energiaszámláinak kifizetéséhez.
Az állami szubvenció a lakás fűtéséhez, az energiafogyasztáshoz, a háztartás egész évi energiafogyasztásának egy részének fedezésére, a lakás világításához, hűtéséhez, fűtéséhez és melegvízellátásához szükséges energiahatékony berendezések megvásárlására, a műszakilag elavult háztartási készülékek energiahatékony háztartási készülékekre való lecseréléséhez, az épületek energiateljesítményét javító termékek és szolgáltatások vásárlásához, illetve az energiaforrásokhoz való csatlakozáshoz igényelhető. Ezeket az állami költségvetésből, helyi költségvetésből vagy európai alapokból finanszírozzák, a kedvezményezetteknek településük polgármesteri hivatalánál kell benyújtaniuk igénylésüket. A nem pénzügyi intézkedések közé tartozik az energiaforrásokhoz való hozzáférés és csatlakozás megkönnyítése a minimális energiaszükséglet biztosítása érdekében, illetve annak megtiltása, hogy az energiaszolgáltatók lekapcsolják a szolgáltatásról a sérülékeny fogyasztók bizonyos kategóriáit.
Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint mintegy félmillió romániai háztartásnak, vagyis több millió embernek nyújt segítséget a védendő fogyasztókról elfogadott törvény. A gázfűtéses lakások esetében a havi 250 lejnél, a villanyárammal fűtött lakások esetében az 500 lejnél, a szilárd, vagy folyékony tüzelőanyagú fűtés esetében pedig a 160 lejnél nem nagyobb energiaszámla kifizetését minősítik támogathatónak. A fűtéstámogatás a védendő fogyasztó nettó jövedelme függvényében arányosan csökken. Az a rászoruló család, ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a 200 lejt – a törvényben meghatározott, később kormányhatározattal aktualizálható energiafogyasztási kereten belül – 100 százalékos fűtéstámogatásra jogosult.
Fotó: MTI
A kompenzáció összegét az alábbiak szerint állapítják meg:
a) 100 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme nem haladja meg a 200 lejt;
b) 90 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 200,1 lej és 320 lej között van;
c) 80 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 320,1 és 440 lej között van;
d) 70 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 440,1 és 560 lej között van;
e) 60 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 560,1 és 680 lej között van;
f) 50 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 680,1 és 920 lej között van
g) 40 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 920,1 és 1040 lej között van;
h) 30 százalékos támogatás, ha aaz egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1040,1 és 1160 lej között van;
i) 20 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy vagy a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1160,1 és 1280 lej között van;
j) 10 százalékos támogatás, ha a család egy főre eső nettó havi jövedelme 1280,1 és 1386 lej között van;
k) 10 százalékos támogatás, ha az egyedülálló személy nettó havi jövedelme 1280,1 és 2053 lej között van.
A képviselők jóváhagyták a szociáldemokrata (PSD) Adrian Solomon módosító javaslatát, amelyet a szakbizottság eredetileg elutasított. Ez a fával való fűtés támogatására vonatkozik, és havi 160 lejről 320 lejre emeli a referenciaértéket. Szintén a PSD javaslatára a képviselők elfogadtak egy másik módosítást, amely havi 50 lejről havi 70 lejre emeli az alacsony jövedelmű családok és egyedülállók villamosenergia-támogatását, ha a lakásban ez az egyetlen használt energiaforrás. „A családok és az egyedülálló személyek havonta, beleértve a hideg évszakot is, a felhasznált energiaforrásoknak megfelelő összegű energiatámogatásban részesülnek, amelynek összege 30 lej/hó a villamosenergia, 10 lej/hó a földgáz, 10 lej/hó a hőfogyasztás, 20 lej/hó a fával való fűtés esetében. Ha az egyetlen felhasznált energiaforrás a villamos energia, akkor a pótlék összege 70 lej/hó” – szerepel az Agerpres hírügynökség által ismertetett törvényben.
Fotó: Veres Nándor
Romániában az év elején, az energiapiac liberalizálásakor beindult a drágulási spirál, januárban átlagosan 18 százalékkal emelkedett az elektromos áram lakossági ára. A trend azóta folytatódott: a statisztikai hivatal adatai szerint júliusban az elektromos energia 24,65, míg a földgáz 20,5 százalékkal drágult tavaly júniushoz képest, és nagyjából ugyanekkora arányú emelkedést regisztráltak 2020 decemberéhez képest is. Akadnak ugyanakkor szolgáltatók, amelyek 100 százalékkal, vagy ennél is nagyobb arányban emelték az energiahordozó árát, illetve készülnek a drágításra ebben az időszakban.

Alacsony jövedelmű lakosok milliói kerülhetnek nehéz helyzetbe Romániában az energiahordozók drasztikus drágulása miatt.

Száz százalékkal emeli a földgáz lakossági árát októbertől a nagyszalontai lakosokat kiszolgáló Salgaz Rt. A társaság vezetője a kitermelőket hibáztatja, a földgázszolgáltató cégben kisebbségi részvényes hajdúváros polgármestere ellenzi a drágítást.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
1 hozzászólás