A több mint 3700 ipari és lakossági ügyfelet kiszolgáló Salgaz Rt. székhelye
Fotó: Rostás Szabolcs
Száz százalékkal emeli a földgáz lakossági árát októbertől a nagyszalontai lakosokat kiszolgáló Salgaz Rt. A társaság vezetője a kitermelőket hibáztatja, a földgázszolgáltató cégben kisebbségi részvényes hajdúváros polgármestere ellenzi a drágítást.
2021. szeptember 01., 18:152021. szeptember 01., 18:15
2021. szeptember 10., 12:032021. szeptember 10., 12:03
Alaposan felszisszentek az érintett nagyszalontai lakosok, amikor az elmúlt napokban arról kaptak értesítést a gázszolgáltatójuktól, hogy október 1-jétől 100 százalékkal megdrágul a fölgáz a hajdúvárosban. A több mint 3700 ipari és lakossági ügyfelet kiszolgáló Salgaz Rt. a havi számlához mellékelt levélben közli, hogy 100 százalékot meghaladó mértékben nőtt a földgáz beszerzési ára a romániai piacon, valamint a szállítási ár, ennek következtében a jövő hónaptól 0,29961 lejbe kerül a földgáz lakossági ára kilowattóránként, vagyis 299,61 lejbe megawattóránként, és ez az ár magában foglalja az áfát (TVA).
Összehasonlításképp: az E.ON társasággal szerződésben álló kolozsvári fogyasztók júliustól 151,94 lejt fizetnek a földgáz megawattórájáért (áfával 180,80 lejt), ami 13 százalékos növekedést jelent a tavaly októberi állapothoz képest. Nagyváradon a Distrigaz Vest ügyfelei most még 217 lej/MWh-t fizetnek, októbertől viszont 267 lejre emeli a szolgáltató a MWh árát, ráadásul az új ár csak december 31-ig lesz érvényes.
Bár a híradásokban hetek óta hallani a romániai szolgáltatók által kilátásba helyezett vagy már gyakorlatba is ültetett drágításról, a meredek áremelés megdöbbentette a hajdúvárosi fogyasztókat, akik most kétségbeesve próbálnak alacsonyabb díjszabást kínáló szolgáltató után nézni.
Mi indokolta a drasztikus drágítást? – szögeztük a kérdést az 53 százalékban a Delgaz Grid marosvásárhelyi gázszolgáltató tulajdonában lévő Salgaz Rt. vezérigazgatójának. Az éppen pihenőszabadságát töltő Adrian Ghiță elmondta, az intézkedésre azért van szükség, mert miközben az év elején 80 lejes megawattóránkénti áron tudták megvenni a belföldi kitermelésű földgázt, az elmúlt hónapokban a hazai kitermelők áremelést foganatosítottak, így kezdetben 120, 170, majd 220 lej/Mwh-s gázárt szabtak meg a tőzsdén.
– magyarázta az igazgató, miért srófolják fel jelentősen a szerződésekben szeptember 30-áig érvényes végfogyasztói árat. Ghiță állítja, a kialakult helyzetért elsősorban a két nagy kitermelő vállalatot, az állami kézben lévő Romgaz-t és az osztrák irányítású Petromot terheli a felelősség, mivel nem látják el elegendő földgázzal a piacot. A Salgaz vezérigazgatója rámutatott, a két mamutcég a kitermelt gázmennyiség mindössze 40 százalékát értékesíti a romániai piacon, a többit exportálják, illetve – az igazgató feltételezése szerint – a romániai piacot egymás között felosztó két nagy gázszolgáltatónak, a német tulajdonban lévő E.ON és a francia Engie társaságoknak értékesítik.
A Salgaz Rt. a havi számlához mellékelt levélben közölte a felháborító hírt
Fotó: Rostás Szabolcs
Az alacsony jövedelmű romániai energiafogyasztó számára kedvezőtlen ár kialakulásához vezetett az is, hogy a belföldi kitermelésű földgáz referenciaárát a bukaresti hatóságok a Közép-európai Gázelosztó Központ (CEGH) bécsi gáztőzsdéjén megszabott díjszabás alapján állapították meg. Márpedig az első árrobbanás a nemzetközi piacokon következett be: miközben az idei első negyedévben a Baumgarten-tőzsdén 18 euró/Mwh-s árral lehetett találkozni, az év utolsó három hónapjára már 47 euró/Mwh-s áron kötöttek szerződéseket. A hazai energiaárat az Ásványi Erőforrások Országos Ügynökségének (ANRM) 2018 februárjában kibocsátott rendelete alapján igazítják a külföldi tőzsdéhez, holott a romániai kőolajipari vállalatok ellenezték a döntést, abszurdnak tartva, hogy külső tényező alapján szabják meg a hazai piaci díjszabásokat.
„Ilyen körülmények között a hozzánk hasonló kis szolgáltatók képtelenek hozzájutni előnyös áron a földgázhoz. A hatóságok most mind fenyegethetik ellenőrzéssel és büntetésekkel a társaságokat, de ha nem akarunk csődbe menni, kénytelenek vagyunk drágítani.
– vázolta borúlátóan a kilátásokat a nagyszalontai gázszolgáltató vezetője. Adrian Ghiță kérdésünkre hozzátette, tisztában van vele, hogy az ügyfelek egy része szolgáltatót fog váltani, viszont szerinte nem válogathatnak sokkal kedvezőbb kínálatok közül a fogyasztók.
Török László, Nagyszalonta polgármestere lapunktól értesült a tervezett drágításról, az RMDSZ-es elöljáró ugyanis telefonos megkeresésünkkor épp pihenőszabadságát töltötte.
– osztotta meg a Krónikával a Salgaz Rt.-ben 27,22 százalékos tulajdonrészt birtokló nagyszalontai önkormányzat hivatalos álláspontját Török László. Közölte, a 18 ezer lakosú város vezetősége eddig sem eszközölt olyan döntéseket, melyek a polgárok jólétét csökkentették volna.
„Az önkormányzatunk 20 éve nem emelt semmilyen adót, semmilyen szinten. Mi több, a Számvevőszék kérését sem teljesítettük, amely a korábbi években az volt, hogy vezessük be a parkolódíjakat a városközpontban a gépkocsi-tulajdonosok számára. Az sem tettük meg, mert mi polgárközpontú önkormányzat vagyunk. Arról, hogy a piac mit diktál, és mit tud tenni ezzel kapcsoltban a világgazdaság, a Salgaz szakembereit kell kérdezni, hogy ők milyen érveket tudnak felsorakoztatni, mit tudnak tenni az országos és világpiacot is érintő probléma kapcsán” – fogalmazott Török László.
Az elöljáró egyébként arról is beszámolt lapunknak, hogy a hajdúvárosi önkormányzat a közelmúltban növelni szerette volna 27,22 százalékos tulajdonrészét a Salgaz Rt-ben, ezt azonban a többségi tulajdonos, az 53,83 százalékos részesedéssel rendelkező Delgaz Grid Rt. miatt nem sikerült kivitelezni. Elmondta, mivel kisebbségi tulajdonosok, a drágításhoz nem kell a helyi tanács beleegyezése.
– magyarázta az elöljáró.
Mint mondta, a többségi részvényesi státuszra épp amiatt törekedtek, hogy jobban beleszólhassanak a döntésekbe, például egy jelenlegihez hasonló helyzet esetében. Másrészt azt szerették volna, hogy a város teljes területét lefedjék gázhálózattal, mivel jelenleg 75–80 százalékos a lefedettség. Török László szerint a többségi részvényes indoka az volt, hogy „nem tudja”, miért akar az önkormányzat tőkét emelni, és a döntés indoklását kérte. Miközben az RMDSZ-es polgármester szerint a részvénytársaság – és többségi részvényesként az egykori Eon, jelenlegi Delgaz – nem tartotta be ígéretét, és nem akar beruházni a városban.
Csapnivaló az ügyfélszolgálat az E.ON-nál
Kígyózó sorok, több órásra elnyúló várakozási idő, idegek harca – tömören összefoglalva ez zajlik ügyfélfogadás címszó alatt Románia egyik legnagyobb gázszolgáltatójánál, az E.ON-nál. Bár több tízezer ipari és lakossági fogyasztóval áll szerződéses viszonyban, a társaság Kolozsváron mindössze egyetlen székhelyet működtet, amelyet az energiaár-liberalizáció okán különösen sokan felkeresnek ebben az időszakban. A cégnél érthetetlen módon mindössze két alkalmazott foglalkozik a szerződéskötésekkel és -módosításokkal, egy harmadik pedig a számlák kifizetése terén segít, útmutatást ad az ügyfeleknek.
Akik sok esetben online vagy telefonon lerendezhető problémájukkal is kénytelenek felkeresni a szolgáltatót, mert a hatékonynak mondott ügyintézés többször meghiúsul a robottal való egyoldalú kommunikáció miatt, sőt az online időpontkérés is nehézségekbe ütközik. Ráadásul az E.ON-nál a péntek nem munkanap, így a járványügyi szabályok miatt az üvegpalota bejárata előtt, a lépcsőn ácsorgó ügyfelek hétfőtől szerdáig 8 és 16, csütörtökön 10 és 18 óra között várhatnak sorukra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!