Nem tudni, hol az energiadrágulás vége: hónapok óta meredeken emelkedik a villanyáram és a földgáz ára

– állapította meg a kormányfő, hozzátéve: választ akar kapni arra is, miért mutatkozik jelentős különbség az energiaárak terén az ország energiapiacának idén januártól bekövetkezett teljes liberalizálása óta.

Első lépésben a kormány azt tervezi, hogy a parlamenti vakáció után, szeptemberben elfogadtatja a törvényhozással a sérülékeny fogyasztók védelméről szóló jogszabályt, ennek alapján pedig

Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke lapunknak elmondta, a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen abban maradtak, hogy ezen a héten ismét egyeztetnek, amikor már javaslatokkal is előrukkol a hatóság. „Elsősorban a rövid távú megoldást keressük, hogy az idei telet átvészelje a lakosság. Abban mindenki egyetért, hogy

Emellett kulcsfontosságú lesz a fekete-tengeri földgáz kitermelése, mert Románia csak így tudja csökkenteni az orosz gáztól való függőségét” – állapította meg a hatóság alelnöke.

Átvállalja a teher egy részét az állam

Középkelet-Európa országaiban, köztük Romániában nagyon nehéz megoldást találni az energiadrágulás kompenzálására. A kormány első lépésben még a tél beállta előtt el akarja fogadtatni a sérülékeny fogyasztók védelméről szóló törvényt, amelyet a Cîțu-kabinet még tavasszal jóváhagyott, a szenátus megszavazta azt, majd átkerült a képviselőházba, amely döntéshozó kamaraként jár el. Az eredeti javaslat az volt, hogy csak 2022 szeptemberétől alkalmazzák ezt a jogszabályt, ám a jelenlegi drasztikus áremelkedés mellett az már túl késő lenne.

– vélekedik az ANRE alelnöke.

Az alsóházban véglegesítendő változat alapján kell eldönteni, milyen kritériumok alapján fogják beazonosítani a sérülékeny fogyasztókat, hol szabják meg a határt, hogy ki kap majd támogatást. Ezen túlmenően energiaszámla-támogatás bevezetését is mérlegeli a kormány, és az intézkedés a sérülékeny fogyasztókon kívül nemcsak az alacsony, hanem a közepes jövedelmű polgárokat is érintené. Florin Cîțu miniszterelnök a román közszolgálati televíziónak (TVR) elmondta, a szubvenció erre a télre lenne érvényes, és megvan rá a szükséges fedezet a költségvetésben.

Az ANRE honlapján működtetett ár-összehasonlítóban eltűntek az alacsony árak az ajánlatok közül: a villamos energia esetében még elvétve találni 300 lej/MWh alatti, 250–260 lejes kínálatot, viszont miközben a földgáz esetében tavaly még 50–60 lejért lehetett szerződni, most már a legalacsonyabb ár 160 lej megawattóránként.

Az energiaár-szabályozó hatóság illetékese szerint nem lehet megjósolni az energiapiaci történéseket, ezek alakulása többtényezős. Kérdéses például, az Európai Unió tesz-e valamit annak érdekében, hogy megállítsa a dráguláshullámot, oly módon alkalmazva klímapolitikáját, hogy rövid távon csökkentse az áremelkedés hatását.

„Az Európai Bizottság közzétette az úgynevezett Fit for 55 uniós klímacsomagot, amelynek célja, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, ennek eléréséhez pedig 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást. Mindez nagy terhet ró az egyik legnagyobb szennyezőnek számító energetikai iparra, rövid távon pedig mindezt leginkább Középkelet-Európa szenvedi meg, hiszen Románia, Csehország, Lengyelország, Magyarország még mindig a szén- és földgáztermelésre alapoz. Közben a nyugat-európai államok már több mint tíz éve elkezdték a felkészülést az átállásra, sokkal előrehaladottabb szakaszban vannak a megújulóenergia-termelés, valamint a régi, szennyező erőművek leállítása terén” – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán. Szerinte

Hosszú távon veszélyes az árszabályozás

Lapunk kérdésére az ANRE alelnöke elmondta, elméletileg van lehetőség arra, hogy ismét szabályozzák az energiaárakat Romániában, viszont szerinte a politikum nem vállalja fel, hogy ehhez kicsikarja az Európai Bizottság (EB) beleegyezését. Másrészt Brüsszel ezt nagy valószínűséggel amúgy sem hagyná jóvá, hiszen legutóbb is agresszívan fellépett Bukaresttel szemben, sürgetve az energiapiac teljes liberalizálását.

Nagy-Bege Zoltán úgy véli, megtörténhet, hogy az árszabályozás rövid távon megoldana egy problémát, de hosszú távon az újabb beavatkozás többet árthat, amiatt ezeket a következményeket mérlegelni kell.

és ha az ország elűzi a befektetőket, olyan problémát kreál, amit évek alatt is nehéz lesz orvosolni. Közép- és hosszú távon az jelent megoldást, ha olyan beruházások jönnek létre, melyek által tisztább energiát lehet termelni, mint a szénerőművekben, ellenkező esetben továbbra is kénytelenek leszünk megvásárolni a drága és egyre dráguló CO2-bizonylatokat, melyek ára megjelenik a számlákon, és végül a fogyasztó fizeti ki” – összegezte Nagy-Bege Zoltán.

Januárban kezdődött a drágulási hullám

Romániában az év elején, az energiapiac liberalizálásakor beindult a drágulási spirál, januárban átlagosan 18 százalékkal emelkedett az elektromos áram lakossági ára. A trend azóta folytatódott: a statisztikai hivatal adatai szerint júliusban az elektromos energia 24,65, míg a földgáz 20,5 százalékkal drágult tavaly júniushoz képest, és nagyjából ugyanekkora arányú emelkedést regisztráltak 2020 decemberéhez képest is.

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója szerint az energiahordozók meredek drágulása okozza a nagymértékű, a várakozásokat is meghaladó inflációt Romániában: júliusban évi 5 százalékos pénzhígulást mértek a júniusi 3,9-hez képest, év végére pedig a központi bank szerint 5,6 százalék körül alakul az infláció.