Fotó: Veres Nándor
Döntő kamaraként szavazta meg a képviselőház azt a törvénymódosítást, amely eltörli a magánnyugdíjalapokba befizetett hozzájárulás többszöri megadózását – áll az RMDSZ csütörtöki közleményében.
2022. október 20., 10:552022. október 20., 10:55
A módosítás értelmében azok a személyek, akik a kötelezően vagy önkéntesen befizetett hozzájárulást választják, csak a befizetett hozzájárulások értéke és a szerződés végső összegének különbsége után kell adózzanak. Így azok, akik a kötelező magánnyugdíjalap mellett az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói (IV. pillér) nyugdíjalaphoz való hozzájárulást választják, a befizetett összegek értékét meghaladó összegre kell a 10 százalék jövedelmi adót befizetniük az államkasszába, ezáltal jelentősen nagyobb lesz a végső nyugdíj értéke.
„Feloldottuk a kettős adózás problémáját a ma megszavazott törvénykezdeményezéssel, hiszen azok a személyek, akik pl. a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), illetve az önkéntes nyugdíjalaphoz (III. pillér) való hozzájárulást választják, havi kifizetéseket eszközölnek a nettó fizetésükből, abból amelyből már minden adót és illetéket befizettek az államnak, többek között a 10 százalékos jövedelemadót is” – nyilatkozta Csép Éva-Andrea parlamenti képviselő, a törvénytervezet kezdeményezője,
A tájékoztatás szerint
Tehát duplán adózna. Gyakran előfordul, hogy a kedvezményezettek futamidőn belül felbontják az alapkezelővel a szerződést, hiszen nem hozza az általuk várt összeget, és becsapva érzik magukat az állam részéről.
A munkaügyi szakpolitikus elmondta, a törvénymódosítás további célja szorgalmazni az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói nyugdíjalaphoz (IV. pillér) való hozzájárulást, hiszen az időben elkezdett pénzügyi megtakarítás gazdasági biztonságot és függetlenséget ad az idős évekre.
„Az RMDSZ célja a pénzügyi biztonság és fenntarthatóság megteremtése, valamint megfelelő jogi keretet biztosítani az önkéntes magánnyugdíjalapok adóztatására vonatkozóan, hogy mindez költséghatékony és kifizetődő legyen a nyugdíjasok számára. Meg kell védenünk őket a diszkriminatív intézkedésektől” – tette hozzá az RMDSZ képviselője.
Csép Éva-Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), való hozzájárulás 3,75 százalék, amely 2024 januárjától 4,75 százalékra nő majd, viszont még mindig a 6 százalékos kitűzött érték alatt van. A közleményben kiemelték, hogy azok a befizetők is igényelhetik a kötelező magánnyugdíjalaphoz befizetett összeget, akik munkaképtelenné váltak, valamint elhalálozás esetén az örökösök is, amennyiben kérést nyújtanak be ennek igénylésére – ezt nem utalják automatikusan.
– mutat rá a közlemény.
„A Pénzügyi Felügyelet oldalán a személyes adataink segítségével lekérdezhetjük, hogy melyik alapkezelőnél van a saját, vagy hozzátartozóink kötelező magánnyugdíjalapja. A hatóság 10 napon belül e-mailben értesít az alapkezelőről, ahol folyamatosan követni tudjuk majd a havi hozzájárulásunk értékét.” – mondta el a képviselő.
A formanyomtatvány ITT elérhető. A törvénytervezet – az államelnöki kihirdetést követően – 2024. január 1-jétől lép hatályba.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
szóljon hozzá!