Fotó: Veres Nándor
Döntő kamaraként szavazta meg a képviselőház azt a törvénymódosítást, amely eltörli a magánnyugdíjalapokba befizetett hozzájárulás többszöri megadózását – áll az RMDSZ csütörtöki közleményében.
2022. október 20., 10:552022. október 20., 10:55
A módosítás értelmében azok a személyek, akik a kötelezően vagy önkéntesen befizetett hozzájárulást választják, csak a befizetett hozzájárulások értéke és a szerződés végső összegének különbsége után kell adózzanak. Így azok, akik a kötelező magánnyugdíjalap mellett az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói (IV. pillér) nyugdíjalaphoz való hozzájárulást választják, a befizetett összegek értékét meghaladó összegre kell a 10 százalék jövedelmi adót befizetniük az államkasszába, ezáltal jelentősen nagyobb lesz a végső nyugdíj értéke.
„Feloldottuk a kettős adózás problémáját a ma megszavazott törvénykezdeményezéssel, hiszen azok a személyek, akik pl. a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), illetve az önkéntes nyugdíjalaphoz (III. pillér) való hozzájárulást választják, havi kifizetéseket eszközölnek a nettó fizetésükből, abból amelyből már minden adót és illetéket befizettek az államnak, többek között a 10 százalékos jövedelemadót is” – nyilatkozta Csép Éva-Andrea parlamenti képviselő, a törvénytervezet kezdeményezője,
A tájékoztatás szerint
Tehát duplán adózna. Gyakran előfordul, hogy a kedvezményezettek futamidőn belül felbontják az alapkezelővel a szerződést, hiszen nem hozza az általuk várt összeget, és becsapva érzik magukat az állam részéről.
A munkaügyi szakpolitikus elmondta, a törvénymódosítás további célja szorgalmazni az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói nyugdíjalaphoz (IV. pillér) való hozzájárulást, hiszen az időben elkezdett pénzügyi megtakarítás gazdasági biztonságot és függetlenséget ad az idős évekre.
„Az RMDSZ célja a pénzügyi biztonság és fenntarthatóság megteremtése, valamint megfelelő jogi keretet biztosítani az önkéntes magánnyugdíjalapok adóztatására vonatkozóan, hogy mindez költséghatékony és kifizetődő legyen a nyugdíjasok számára. Meg kell védenünk őket a diszkriminatív intézkedésektől” – tette hozzá az RMDSZ képviselője.
Csép Éva-Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), való hozzájárulás 3,75 százalék, amely 2024 januárjától 4,75 százalékra nő majd, viszont még mindig a 6 százalékos kitűzött érték alatt van. A közleményben kiemelték, hogy azok a befizetők is igényelhetik a kötelező magánnyugdíjalaphoz befizetett összeget, akik munkaképtelenné váltak, valamint elhalálozás esetén az örökösök is, amennyiben kérést nyújtanak be ennek igénylésére – ezt nem utalják automatikusan.
– mutat rá a közlemény.
„A Pénzügyi Felügyelet oldalán a személyes adataink segítségével lekérdezhetjük, hogy melyik alapkezelőnél van a saját, vagy hozzátartozóink kötelező magánnyugdíjalapja. A hatóság 10 napon belül e-mailben értesít az alapkezelőről, ahol folyamatosan követni tudjuk majd a havi hozzájárulásunk értékét.” – mondta el a képviselő.
A formanyomtatvány ITT elérhető. A törvénytervezet – az államelnöki kihirdetést követően – 2024. január 1-jétől lép hatályba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb feszültséget keltett a romániai mezőgazdasági támogatások kifizetése: számos gazda arról számolt be, hogy a számlájára érkező összegek jelentősen elmaradnak a korábban bejelentett kártérítésektől.
Akad egy élelmiszer, mégpedig a vaj, amely jelenleg nemhogy drágulna, de az ára jelentősen csökken Romániában és Európában is.
Idén februárig a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára csökkenő tendenciát mutatott az Európai Unióban, márciusban azonban átlagosan 12,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2025 harmadik hónapjához képest – közölte az Eurostat.
Már a hétfői nap folyamán éreztette a hatását a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a kormányválság, és a keddi nyitás sem volt derűlátó, a délelőtti órákban mínuszban állt. Közben a lejt is megviseli a válsághelyzet.
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat.
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!