Fotó: Veres Nándor
Döntő kamaraként szavazta meg a képviselőház azt a törvénymódosítást, amely eltörli a magánnyugdíjalapokba befizetett hozzájárulás többszöri megadózását – áll az RMDSZ csütörtöki közleményében.
2022. október 20., 10:552022. október 20., 10:55
A módosítás értelmében azok a személyek, akik a kötelezően vagy önkéntesen befizetett hozzájárulást választják, csak a befizetett hozzájárulások értéke és a szerződés végső összegének különbsége után kell adózzanak. Így azok, akik a kötelező magánnyugdíjalap mellett az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói (IV. pillér) nyugdíjalaphoz való hozzájárulást választják, a befizetett összegek értékét meghaladó összegre kell a 10 százalék jövedelmi adót befizetniük az államkasszába, ezáltal jelentősen nagyobb lesz a végső nyugdíj értéke.
„Feloldottuk a kettős adózás problémáját a ma megszavazott törvénykezdeményezéssel, hiszen azok a személyek, akik pl. a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), illetve az önkéntes nyugdíjalaphoz (III. pillér) való hozzájárulást választják, havi kifizetéseket eszközölnek a nettó fizetésükből, abból amelyből már minden adót és illetéket befizettek az államnak, többek között a 10 százalékos jövedelemadót is” – nyilatkozta Csép Éva-Andrea parlamenti képviselő, a törvénytervezet kezdeményezője,
A tájékoztatás szerint
Tehát duplán adózna. Gyakran előfordul, hogy a kedvezményezettek futamidőn belül felbontják az alapkezelővel a szerződést, hiszen nem hozza az általuk várt összeget, és becsapva érzik magukat az állam részéről.
A munkaügyi szakpolitikus elmondta, a törvénymódosítás további célja szorgalmazni az önkéntes (III. pillér) vagy a foglalkoztatói nyugdíjalaphoz (IV. pillér) való hozzájárulást, hiszen az időben elkezdett pénzügyi megtakarítás gazdasági biztonságot és függetlenséget ad az idős évekre.
„Az RMDSZ célja a pénzügyi biztonság és fenntarthatóság megteremtése, valamint megfelelő jogi keretet biztosítani az önkéntes magánnyugdíjalapok adóztatására vonatkozóan, hogy mindez költséghatékony és kifizetődő legyen a nyugdíjasok számára. Meg kell védenünk őket a diszkriminatív intézkedésektől” – tette hozzá az RMDSZ képviselője.
Csép Éva-Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező magánnyugdíjalaphoz (II. pillér), való hozzájárulás 3,75 százalék, amely 2024 januárjától 4,75 százalékra nő majd, viszont még mindig a 6 százalékos kitűzött érték alatt van. A közleményben kiemelték, hogy azok a befizetők is igényelhetik a kötelező magánnyugdíjalaphoz befizetett összeget, akik munkaképtelenné váltak, valamint elhalálozás esetén az örökösök is, amennyiben kérést nyújtanak be ennek igénylésére – ezt nem utalják automatikusan.
– mutat rá a közlemény.
„A Pénzügyi Felügyelet oldalán a személyes adataink segítségével lekérdezhetjük, hogy melyik alapkezelőnél van a saját, vagy hozzátartozóink kötelező magánnyugdíjalapja. A hatóság 10 napon belül e-mailben értesít az alapkezelőről, ahol folyamatosan követni tudjuk majd a havi hozzájárulásunk értékét.” – mondta el a képviselő.
A formanyomtatvány ITT elérhető. A törvénytervezet – az államelnöki kihirdetést követően – 2024. január 1-jétől lép hatályba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Duna aszályos vízállása miatt leállították a cernavodai 1-es atomreaktort. Bár a lakosságot közvetlen áramkimaradás és azonnali áremelés nem fenyegeti az atomerőműnél történtek miatt, érdemes utánanézni, hosszabb távon van-e ok aggodalomra.
Az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint.
Várhatóan a parlament a héten elfogad egy olyan törvénytervezetet, amely meghosszabbítja a 9 százalékos kedvezményes áfakulcs hatályát azon lakásvásárlások esetében, amelyekre már megkötötték az adásvételi szerződést.
Románia már nemcsak az üzemanyagárak emelkedésével, hanem a dízel-ellátás bizonytalanságával is szembesülhet – figyelmeztet Alexandru Nazare ideiglenes pénzügyminiszter.
Az Európai Unióban 0,2 százalékponttal emelkedett, az euróövezetben pedig nem változott a háztartások megtakarítási rátája 2026 első negyedévében az előző három hónaphoz képest – közölte hétfőn az Eurostat.
Ukrajna hatalmas károkat okoz nekünk azzal, hogy blokkolja a kőolajellátást – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő az üzemanyag-válság kapcsán.
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Románia egy súlyos energiakrízis, üzemanyagár-válság küszöbén áll, amelyet a hatóságok továbbra is csupán megnyugtató nyilatkozatokkal kezelnek, miközben az ország sebezhetősége nyilvánvaló – állapítja meg az Intelligens Energia Egyesület.
Románia jelentős mennyiségben termel búzát, kukoricát és napraforgót, és Európa egyik meghatározó gabonaszállítója. Ennek ellenére a román állampolgárok bevásárlókosara egyre inkább külföldről érkező élelmiszerekkel telik meg.
Hónapok óta várt döntéshez érkezett a romániai mezőgazdaság két legfontosabb idei vidékfejlesztési pályázata: a fiatal gazdák gazdaságainak megerősítését szolgáló DR-12, valamint a kisgazdaságok fejlesztését célzó DR-14 támogatási vonal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!