2013. január 29., 19:552013. január 29., 19:55
Mint ismeretes, tegnap zárult Románia nemzetközi hitelezőinek kéthetes bukaresti vizsgálódása, ennek következtetéseiről beszélt az IMF-delegáció vezetője.
Kiemelte, hogy a hatóságoknak a legfontosabb célkitűzést viszont sikerült teljesíteniük, az európai módszertan szerint számolt költségvetési hiányt, az ESA-t az előzetes becslések szerint sikerült a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.
A szakemberek viszont azt mondják, hogy az ESA-adatok nemcsak hogy megkéstek, hanem azt is fontos kiemelni, hogy IMF nem erre hagyatkozik, hanem a kézpénzbeni deficitre, ami kizárólag a konkrét kiadásokkal és bevételekkel számol. Vrijer szerint egyébként ezt a mutatót az uniós források visszatérítése miatt nem sikerült a román hatóságoknak a kitűzött célon belül tartaniuk. Ez a gond végül december közepén megoldódott, azonban az összegek végül nem folytak be tavaly az állami költségvetésbe, hanem várhatóan csak idén február–márciusban érkeznek meg.
| Élesen bírálta hétfőn a bukaresti parlament költségvetési bizottságának kormánypárti elnöke a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), amiért „ráerőlteti” az állami vállalatok privatizációját a román hatóságokra. Az IMF Bukarestben tartózkodó küldöttségével folytatott megbeszélésen a liberális Dan Radu Ruşanu amiatt is elmarasztalta a pénzintézet illetékeseit, hogy a gazdasági válság közepette, 2009-ben adóemelésre és megszorításokra kötelezték Romániát. Erik de Vrijer, az IMF-delegáció vezetője alaptalannak nevezte a politikus kijelentéseit, majd távozásra szólította a sajtó képviselőit a tárgyalásról. |
Az IMF küldöttségének vezetője keddi sajtótájékoztatóján ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a strukturális reformok kapcsán vállaltakat sem teljesítette Románia. „A kormány három hónapnyi haladékot kért a vállaltak teljesítésére. Beleegyeztünk, hogy azt kérjük az IMF washingtoni vezetőségétől, hogy fogadják ezt el” – tette hozzá Vrijer. Elmondása szerint az IMF júniusban dönt a hitelszerződés lezárásáról. Viszont felhívta a figyelmet, hogy amenynyiben Bukarestnek júniusig mégsem sikerül teljesíteniük a vállaltakat, a folyó szerződés akkor is lejár, s szóba sem jöhet újabb megállapodás.
Vrijer ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy – elővigyázatossági megállapodás lévén – Románia nem hívott le pénzt a hitelszerződésben rendelkezésére bocsátott 3,6 milliárd eurós keretből. Mint mondta, Bukarest a pénzpiacokról is könnyen finanszírozta kiadásait, hiszen jelenleg nagy az érdeklődés a román kötvények iránt.
AZ IMF számításai szerint egyébként idén 1,5 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, az éves infláció mértéke pedig várhatóan 3,5 százalék körül mozog majd. Mint Erik de Vrijer kifejtette: a 2011-es év 2,2 százalékos növekedése után tavaly gyakorlatilag nem növekedett a román gazdaság, a 0,2 százalékos eredménynek inkább az a jelentősége, hogy nem volt visszaesés, az idei másfél százalékos előrejelzést pedig „szerénynek” minősítette. Hozzátette, ebben az ütemben Románia csak 2016-ban érhet el 3 százalékos GDP-bővülést. Az IMF-delegáció vezetője szerint ugyanakkor Románia már nem számíthat olyan mértékű tőkebeáramlásra, mint amilyen a válság előtt érkezett az országba: saját erejéből kell megalapoznia a növekedést, s az uniós támogatások hatékonyabb lehívása jelentheti a növekedés forrását.
| Bár egy nappal korábban Victor Ponta miniszterelnök még arról beszélt, hogy július elsejétől a kormány kísérleti jelleggel 9 százalékra csökkentheti a kenyér általános forgalmi adóját (áfa/TVA), Erik de Vrijer, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte, nem találja időszerűnek ennek a lépésnek a meghozatalát. „Nem jó ötlet feldarabolni az adórendszert, bizonyos területeken adómentességet adni, máshol kedvezményeket s más hasonló bonyodalmakat. Más országok tapasztalata azt mutatja, hogy ha csökkented a vendéglők, szállodák vagy bizonyos termékek áfáját, akkor ezek a pénzek máshová jutnak” – ecsetelte Vrijer. Hozzátette: az IMF nem látja a hasonló lépések előnyét. Egy nappal korábban Victor Ponta azt mondta, hogy kísérleti jelleggel júliustól a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra lehetne csökkenteni a kenyér áfáját abban az esetben, ha a költségvetési bevételek annyival nőnének, hogy fedezzék az így keletkező 200 millió lejes deficitet. Egy héttel korábban Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter pedig ennél is határozottabban állította: júliustól csökkenhet a kenyér áfája, hogy ezáltal vissza lehessen szorítani az ágazatban tapasztalható adócsalást. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok