2013. január 29., 19:552013. január 29., 19:55
Mint ismeretes, tegnap zárult Románia nemzetközi hitelezőinek kéthetes bukaresti vizsgálódása, ennek következtetéseiről beszélt az IMF-delegáció vezetője.
Kiemelte, hogy a hatóságoknak a legfontosabb célkitűzést viszont sikerült teljesíteniük, az európai módszertan szerint számolt költségvetési hiányt, az ESA-t az előzetes becslések szerint sikerült a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.
A szakemberek viszont azt mondják, hogy az ESA-adatok nemcsak hogy megkéstek, hanem azt is fontos kiemelni, hogy IMF nem erre hagyatkozik, hanem a kézpénzbeni deficitre, ami kizárólag a konkrét kiadásokkal és bevételekkel számol. Vrijer szerint egyébként ezt a mutatót az uniós források visszatérítése miatt nem sikerült a román hatóságoknak a kitűzött célon belül tartaniuk. Ez a gond végül december közepén megoldódott, azonban az összegek végül nem folytak be tavaly az állami költségvetésbe, hanem várhatóan csak idén február–márciusban érkeznek meg.
| Élesen bírálta hétfőn a bukaresti parlament költségvetési bizottságának kormánypárti elnöke a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), amiért „ráerőlteti” az állami vállalatok privatizációját a román hatóságokra. Az IMF Bukarestben tartózkodó küldöttségével folytatott megbeszélésen a liberális Dan Radu Ruşanu amiatt is elmarasztalta a pénzintézet illetékeseit, hogy a gazdasági válság közepette, 2009-ben adóemelésre és megszorításokra kötelezték Romániát. Erik de Vrijer, az IMF-delegáció vezetője alaptalannak nevezte a politikus kijelentéseit, majd távozásra szólította a sajtó képviselőit a tárgyalásról. |
Az IMF küldöttségének vezetője keddi sajtótájékoztatóján ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a strukturális reformok kapcsán vállaltakat sem teljesítette Románia. „A kormány három hónapnyi haladékot kért a vállaltak teljesítésére. Beleegyeztünk, hogy azt kérjük az IMF washingtoni vezetőségétől, hogy fogadják ezt el” – tette hozzá Vrijer. Elmondása szerint az IMF júniusban dönt a hitelszerződés lezárásáról. Viszont felhívta a figyelmet, hogy amenynyiben Bukarestnek júniusig mégsem sikerül teljesíteniük a vállaltakat, a folyó szerződés akkor is lejár, s szóba sem jöhet újabb megállapodás.
Vrijer ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy – elővigyázatossági megállapodás lévén – Románia nem hívott le pénzt a hitelszerződésben rendelkezésére bocsátott 3,6 milliárd eurós keretből. Mint mondta, Bukarest a pénzpiacokról is könnyen finanszírozta kiadásait, hiszen jelenleg nagy az érdeklődés a román kötvények iránt.
AZ IMF számításai szerint egyébként idén 1,5 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, az éves infláció mértéke pedig várhatóan 3,5 százalék körül mozog majd. Mint Erik de Vrijer kifejtette: a 2011-es év 2,2 százalékos növekedése után tavaly gyakorlatilag nem növekedett a román gazdaság, a 0,2 százalékos eredménynek inkább az a jelentősége, hogy nem volt visszaesés, az idei másfél százalékos előrejelzést pedig „szerénynek” minősítette. Hozzátette, ebben az ütemben Románia csak 2016-ban érhet el 3 százalékos GDP-bővülést. Az IMF-delegáció vezetője szerint ugyanakkor Románia már nem számíthat olyan mértékű tőkebeáramlásra, mint amilyen a válság előtt érkezett az országba: saját erejéből kell megalapoznia a növekedést, s az uniós támogatások hatékonyabb lehívása jelentheti a növekedés forrását.
| Bár egy nappal korábban Victor Ponta miniszterelnök még arról beszélt, hogy július elsejétől a kormány kísérleti jelleggel 9 százalékra csökkentheti a kenyér általános forgalmi adóját (áfa/TVA), Erik de Vrijer, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte, nem találja időszerűnek ennek a lépésnek a meghozatalát. „Nem jó ötlet feldarabolni az adórendszert, bizonyos területeken adómentességet adni, máshol kedvezményeket s más hasonló bonyodalmakat. Más országok tapasztalata azt mutatja, hogy ha csökkented a vendéglők, szállodák vagy bizonyos termékek áfáját, akkor ezek a pénzek máshová jutnak” – ecsetelte Vrijer. Hozzátette: az IMF nem látja a hasonló lépések előnyét. Egy nappal korábban Victor Ponta azt mondta, hogy kísérleti jelleggel júliustól a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra lehetne csökkenteni a kenyér áfáját abban az esetben, ha a költségvetési bevételek annyival nőnének, hogy fedezzék az így keletkező 200 millió lejes deficitet. Egy héttel korábban Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter pedig ennél is határozottabban állította: júliustól csökkenhet a kenyér áfája, hogy ezáltal vissza lehessen szorítani az ágazatban tapasztalható adócsalást. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok