2011. december 08., 08:212011. december 08., 08:21
Mint a találkozón elnöklő Herman Van Rompuy meghívóleveléből kiderül, az ülés témái között szerepel a további EU-bővítés, a határellenőrzés nélküli utazást biztosító schengeni övezet szélesítése, valamint az iráni helyzet is. Ezen az értekezleten írják alá Horvátország csatlakozási szerződését, amelynek ratifikálását követően (2013 júliusától) az ország teljes jogú taggá válik a szervezetben. A bővítéssel összefüggő további kérdés Szerbia EU-tagjelölti státusának megadása, amely a brüsszeli jelzések szerint gyakorlatilag már csak egyetlen tagállam beleegyezésén múlik.
A találkozó kötetlen formában, vacsorával indul ma este, a hivatalos munkaülésekre holnap kerül sor. Az első estét kizárólag a nemzetközi gazdasági válsággal összefüggő kérdéseknek szentelik. Az ülés gazdasági kérdésekkel foglalkozó részének középpontjában az a jelentés áll, amelyet Van Rompuy José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnökével együttműködve készített, és amely számosat magában foglal a legutóbbi német–francia csúcstalálkozón megfogalmazott javaslatok közül. Van Rompuy a meghívólevélben azt hangsúlyozta, hogy eljött az ideje a gyakorlatba átültetni, végrehajtani a korábbi csúcstalálkozókon hozott döntéseket. Döntő fontosságúnak minősítette, hogy az eddig elhatározott, fontos intézkedésekre építve, „szélesebb megközelítésben” állapodjanak meg, amely a gazdasági unió középtávú továbbfejlesztését is jelenti. Ez a megfogalmazás szinte bizonyosan az uniós szerződés módosítására utal. A mostani találkozón várhatóan ennek jellegéről döntenek majd, az eddig kiszivárgott értesülések szerint alighanem arra törekedve, hogy a módosításhoz lehetőleg ne legyen szükség tagállami ratifikációra, ugyanakkor kellően tartalmas legyen ahhoz, hogy az Unión belüli pénzügyi fegyelem szükségesnek látott mértékű szigorítását is meg tudja előlegezni.
A Van Rompuy-jelentés egyfelől több kisebb módosítást javasol, amelyek jóváhagyásához csak a tagországok vezetőinek egyhangú egyetértése, valamint az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal (EKB) folytatandó konzultáció szükséges. Ezek között feltűnik a kiegyensúlyozott (deficitmentes) államháztartási mérleg tartós biztosítása, amelynek elkészítésében az Európai Bizottság is tanácsadói szerepet kap. Ezáltal biztosítható lenne, hogy a belső államadósság is a bruttó össztermék (GDP) 60 százaléka alatt maradjon. A deficit alacsonyan tartásának kötelezettsége a nemzeti törvénykezésekbe is bekerülne, ennek ellenőrzése az Európai Bíróság tiszte lenne.
Másfelől említ a jelentés mélyrehatóbb – nemzeti ratifikációt is igénylő – szerződésmódosítási lehetőségeket is, például a szerződéses küszöböktől tartósan eltérők elleni szankciók még automatikusabbá válását, az eltérők költségvetésének nagyobb mértékű befolyásolását az Európai Bizottság és az euróövezeti országok miniszteri csoportjának részéről. A javaslatok között szerepel annak lehetővé tétele, hogy az euróövezet országai – indokoltnak látott esetben – saját körben fokozottabb együttműködést folytassanak munkaerő-piaci, társadalombiztosítási, adóügyi téren, vagy közös kötvényeket (eurókötvényeket) bocsássanak ki. Ennek célja azonban nem az euróövezet és az azon kívüli EU-tagországok közti megosztottság kialakítása, hanem annak biztosítása, hogy a közös pénzt használó 17 tagállam teljes egészében tartsa magát a szigorúbb deficit- és adósságszabályokhoz. A jelentés szerint ez szükséges ahhoz is, hogy a tagországok közti „szolidaritási mechanizmus” „politikailag fenntartható” maradjon.
A szerződésmódosítás mellett a válságkezelés fontos eleme az euróövezet stabilitását biztosító mechanizmus (EFSF, várhatóan 2013-től ESM) hatóerejének és illetékességének bővítése. Ezek közé tartozik a bankok újratőkésítésének támogatása, a mechanizmus kibővítése banki jelleggel, a döntéshozatal gyorsítása (a konszenzus követelményének mellőzésével a lehetséges esetekben), a kapacitás felső határának „nyitva hagyása”, azaz további emelésének lehetővé tétele.
A találkozó döntéseitől brüsszeli megfigyelők azt is várják, hogy nagyobb teret ad az Európai Központi Banknak az államkötvények felvásárlására és ezáltal a piacok megnyugtatására.
| Szigorúbb költségvetési fegyelmet és a gazdaságpolitikák széles körű harmonizációját javasolja az eurózóna országainak, de ha lehetséges az egész Európai Uniónak Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök. „Meg kell erősítenünk a növekedést a versenyképességen és a gazdaságpolitikák összehangolásán keresztül, legalább az eurózóna tagjaival” – fogalmazott a két ország vezetője Herman Van Rompuyhoz, az Európai Unió elnökéhez intézett levelében. Mint beszámoltunk, Párizs és Berlin szerint „új közös jogi keretre” van szükség a pénzügyi szabályozás, a munkaerőpiac, a társasági adó, a pénzügyi tranzakciós adó, valamint a növekedés támogatása területén. A levélben szerepelnek azok, a költségvetési szigor megerősítéséről és az eurózóna kormányzásáról szóló javaslatok is, amelyeket hétfőn ismertetett Párizsban Sarkozy és Merkel. Párizs és Berlin azt szeretné, ha az Európai Unió mind a 27 tagállama csatlakozna a javaslathoz, de ahogy Merkel és Sarkozy hétfőn már jelezte, a 27-ek elutasítása esetén szerintük az eurózóna 17 tagállamának külön megállapodást kellene kötnie. |
| Romániát jelen pillanatban nagy mértékben sújtják az euróövezeti történések, az ország borsos árat fizet a döntések késlekedése miatt – jelentette ki tegnap este Traian Băsescu államfő. Mint részletezte, Románia tízéves CDS-felára 200 pont körül alakult, miközben mára meghaladta a 450 pontot, s egyre magasabb lesz. Ezt szerinte a görög törlesztési késlekedések okozták, továbbá mindaz, ami Olaszországban történik is hozzájárult mindehhez. „Ennek a mutatónak az értéke pedig sorsdöntő hiteligénylés esetén. Tehát nagyon is érintve vagyunk. Románia borsos számlát fizet amiatt, hogy az euróövezetben késnek a meggyőző döntések” – fogalmazott Traian Băsescu. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok