Megnyugtatná az EU a piacokat

Mint a találkozón elnöklő Herman Van Rompuy meghívóleveléből kiderül, az ülés témái között szerepel a további EU-bővítés, a határellenőrzés nélküli utazást biztosító schengeni övezet szélesítése, valamint az iráni helyzet is. Ezen az értekezleten írják alá Horvátország csatlakozási szerződését, amelynek ratifikálását követően (2013 júliusától) az ország teljes jogú taggá válik a szervezetben. A bővítéssel összefüggő további kérdés Szerbia EU-tagjelölti státusának megadása, amely a brüsszeli jelzések szerint gyakorlatilag már csak egyetlen tagállam beleegyezésén múlik.

Sorsdöntő vacsora?

A találkozó kötetlen formában, vacsorával indul ma este, a hivatalos munkaülésekre holnap kerül sor. Az első estét kizárólag a nemzetközi gazdasági válsággal összefüggő kérdéseknek szentelik. Az ülés gazdasági kérdésekkel foglalkozó részének középpontjában az a jelentés áll, amelyet Van Rompuy José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnökével együttműködve készített, és amely számosat magában foglal a legutóbbi német–francia csúcstalálkozón megfogalmazott javaslatok közül. Van Rompuy a meghívólevélben azt hangsúlyozta, hogy eljött az ideje a gyakorlatba átültetni, végrehajtani a korábbi csúcstalálkozókon hozott döntéseket. Döntő fontosságúnak minősítette, hogy az eddig elhatározott, fontos intézkedésekre építve, „szélesebb megközelítésben” állapodjanak meg, amely a gazdasági unió középtávú továbbfejlesztését is jelenti. Ez a megfogalmazás szinte bizonyosan az uniós szerződés módosítására utal. A mostani találkozón várhatóan ennek jellegéről döntenek majd, az eddig kiszivárgott értesülések szerint alighanem arra törekedve, hogy a módosításhoz lehetőleg ne legyen szükség tagállami ratifikációra, ugyanakkor kellően tartalmas legyen ahhoz, hogy az Unión belüli pénzügyi fegyelem szükségesnek látott mértékű szigorítását is meg tudja előlegezni.

Kisebb-nagyobb módosítási javaslatok

A Van Rompuy-jelentés egyfelől több kisebb módosítást javasol, amelyek jóváhagyásához csak a tagországok vezetőinek egyhangú egyetértése, valamint az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal (EKB) folytatandó konzultáció szükséges. Ezek között feltűnik a kiegyensúlyozott (deficitmentes) államháztartási mérleg tartós biztosítása, amelynek elkészítésében az Európai Bizottság is tanácsadói szerepet kap. Ezáltal biztosítható lenne, hogy a belső államadósság is a bruttó össztermék (GDP) 60 százaléka alatt maradjon. A deficit alacsonyan tartásának kötelezettsége a nemzeti törvénykezésekbe is bekerülne, ennek ellenőrzése az Európai Bíróság tiszte lenne.

Másfelől említ a jelentés mélyrehatóbb – nemzeti ratifikációt is igénylő – szerződésmódosítási lehetőségeket is, például a szerződéses küszöböktől tartósan eltérők elleni szankciók még automatikusabbá válását, az eltérők költségvetésének nagyobb mértékű befolyásolását az Európai Bizottság és az euróövezeti országok miniszteri csoportjának részéről. A javaslatok között szerepel annak lehetővé tétele, hogy az euróövezet országai – indokoltnak látott esetben – saját körben fokozottabb együttműködést folytassanak munkaerő-piaci, társadalombiztosítási, adóügyi téren, vagy közös kötvényeket (eurókötvényeket) bocsássanak ki. Ennek célja azonban nem az euróövezet és az azon kívüli EU-tagországok közti megosztottság kialakítása, hanem annak biztosítása, hogy a közös pénzt használó 17 tagállam teljes egészében tartsa magát a szigorúbb deficit- és adósságszabályokhoz. A jelentés szerint ez szükséges ahhoz is, hogy a tagországok közti „szolidaritási mechanizmus” „politikailag fenntartható” maradjon.

A szerződésmódosítás mellett a válságkezelés fontos eleme az euróövezet stabilitását biztosító mechanizmus (EFSF, várhatóan 2013-től ESM) hatóerejének és illetékességének bővítése. Ezek közé tartozik a bankok újratőkésítésének támogatása, a mechanizmus kibővítése banki jelleggel, a döntéshozatal gyorsítása (a konszenzus követelményének mellőzésével a lehetséges esetekben), a kapacitás felső határának „nyitva hagyása”, azaz további emelésének lehetővé tétele.
A találkozó döntéseitől brüsszeli megfigyelők azt is várják, hogy nagyobb teret ad az Európai Központi Banknak az államkötvények felvásárlására és ezáltal a piacok megnyugtatására.