2009. augusztus 25., 09:032009. augusztus 25., 09:03
A tervezett törvénymódosítások megterhelik most ugyan a költségvetést, 2009-ben 248 millió lej költséggel kell számolni Videanu szerint, de már középtávon, tehát már 2010-re 398 millió lej többletbevételt eredményeznek.
A liberális párt azonnal jelezte, bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek, ha a tervezett törvénymódosításokat felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány. Relu Fenechiu, a liberális párt alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy olyan nagy horderejű kérdéseket akar a kormány így egyik napról a másikra megoldani, mint az oktatási törvény vagy a néhány hónap alatt a gazdasági élet egészét megmérgező átalányadó, ezért bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, és az ügyben tárgyalást kezdeményeznek az RMDSZ-szel.
„A kormány mindent felelősségvállalással kíván elintézni, ahány tagja csak megszólal, újabb és újabb, a parlamenti vitát és a szavazást megkerülő javaslatról hallunk. Többségük van, megtehetik, de a felelősségvállalás intézményével nem szabadna visszaélni” – fejtette ki a Krónika kérdésére Márton Árpád képviselő. Véleménye szerint azonban bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséről csak akkor lehet majd beszélni, ha látják már a benyújtott törvényeket. „Amíg a törvénytervezetek szövegét nem ismerjük, nem is lehet azokat véleményezni, egyelőre csak a javaslatok elvi ellentmondásai látszanak. Például minden tiltakozásunk ellenére bevezették a kötelező minimáladót, tehát a cégek nem a nyereségük, hanem a forgalmuk után fizették be az adót. Most mégis a visszafektetett profitot akarják adómentessé tenni, de megtartják a minimáladót is. Ez nem felelősségvállalás, ez nonszensz” – mondta Márton Árpád.
„Ezzel a fenyegetésnek is beillő ígérgetéssel már elég rég próbálkozik a kormány – nyilatkozta lapunknak a felelősségvállalásról Lakatos Péter képviselő. – Tanügy, átszervezések, adózás, most a gazdasági rész – szóval lesz ebben minden, csak nem látszik a haszna.” Lakatos látszatintézkedésnek tartja a befektetésre fordított nyereség adómentességét: bármilyen gyorsított ütemben fogadja is el a parlament, a végrehajtási utasításokat is figyelembe véve október vége előtt nem lesz belőle törvény. „Melyik cég kockáztatja a profitját, és várja ki, hogy a politikai kötélhúzásnak vége legyen? Elköltik, befektetik – már ha lesz egyáltalán nyereségük. Elkésett a törvény, de legalább jövőre időben alkalmazhatják. Csakhogy ez nem indokolja a parlamenti vita megkerülését, hiszen a cégek szempontjából a felelősségvállalás adta gyorsaság már nem számít” – magyarázta Lakatos. A bizalmatlansági indítvány benyújtása szerinte is majd csak azután válik esedékessé, ha ismerik már a benyújtott törvénycsomagot.
„A kormány eddig béna kacsa volt. Én ugyan kevéssé bízom benne, de akár még meg is táltosodhat, és ha kiderül, a tervezett törvények valóban egyik napról a másikra kihúzzák az országot a kátyúból. Ha így van, akkor hagyjuk dolgozni a kormányt, nem lesz bizalmatlansági indítvány. Véleményem szerint azonban nem indokolt a tervezett törvények egyikénél sem a felelősségvállalás, inkább azért folyamodnak hozzá, mert attól tartanak, saját embereik sem szavazzák meg a megszorításokat” – mondta Lakatos Péter. „Csak takarékoskodva nem lehet kilábalni a válságból, az csak a túlélésre elég, és az eddigi tervezetek csak szigorítanak és elvesznek, megfojtják a gazdaságot. Persze hogy a kormányzó pártok képviselői sem szívesen szavaznának meg ilyen törvényeket – ettől tart a kormány, és ezért akar mindent felelősségvállalással áterőszakolni” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.