Meghosszabbított agónia: várhatóan pénteken dönt az alkotmánybíróság a megszorító intézkedésekről

Miután az ellenzéki alakulatok által benyújtott bizalmatlansági indítványt nem szavazta meg a parlamenti többség, az intézkedéseket már csak az államfőnek kellett volna kihirdetnie. Azonban a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék bírái, illetve a nemzeti liberális és szociáldemokrata párti honatyák is az alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért, mivel valamennyien úgy ítélték meg, hogy a két jogszabálycsomag az alkotmánynak ellentmondó előírásokat tartalmaz.

Ezekről a jelzésekről tárgyalt csütörtökön az alkotmánybíróság, a döntést azonban csak péntekre ígérik. A megszorítások pedig mindaddig nem léphetnek hatályba, amíg végleges döntés nem születik, hogy az államfő is kihirdethesse a jogszabályokat. Amennyiben pedig a taláros testület alkotmányellenesnek találja valamelyik törvényi előírást, akkor elölről kell kezdeni a jogalkotási folyamatot, kiigazítva az alaptörvénynek ellent mondó pontokat. Ez pedig tovább odázná a megszorítások életbelépését, ami a kormány tagjai szerint akár végzetes következményekkel járhat, hisz amellett, hogy ezeknek az intézkedéseknek a gyakorlatba ültetésétől függ a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított készenléti hitel soron következő részletének folyósítása, a bérek és nyugdíjak jelenlegi szinten tartása tovább mélyítené az amúgy is igen súlyos költségvetési hiányt.

Újabb tüntetés. Hiábavaló?

Eközben az ellenzék mellett a megszorítások ellen első perctől agresszíven fellépő szakszervezetek sem kívánják egyhamar feladni a harcot. Mint csütörtökön bejelentették, pénteken reggel 9 órakor mintegy 4 ezer tiltakozó szakszervezeti tag vonul majd az államfői rezidencia, a Cotroceni-palota elé tüntetni, követelve, hogy Traian Băsescu államelnök ne hirdesse ki a megszorításokat tartalmazó jogszabályokat. Az érdekvédelmiek egyébként június 25-én, a felelősségvállalást követően lemondtak nagyszabású tiltakozó akcióikról, az alkotmánybírósági döntéstől téve függővé azok folytatását. Most azonban az ítéletre várva még úgy határoztak, hogy utcára vonulnak. Mint csütörtökön is hangoztatták, a megszorítások tragikus hatással lesznek a romániai lakosság millióinak életére.

A tiltakozók várhatóan pénteken egy levelet is átadnak az államelnöknek, amelyben arra kérik, hogy amint hozzákerülnek, küldje vissza a jogszabályokat a parlament elé. Erre azonban viszonylag kevés esély mutatkozik, hiszen – mint ismeretes – az intézkedések mögött maga Traian Băsescu áll. Első ízben ő jelentette be, hogy az adók emelése helyett a költségvetési kiadások, azaz a bérek és nyugdíjak csökkentése mellett döntöttek az IMF-küldötteivel folytatott egyeztetések során, s azóta is több ízben hangoztatta, hogy a megszorítások mielőbbi gyakorlatba ültetésére van szükség, mivel csak így lehet elkerülni, hogy az adókat is emelni kelljen a költségvetési hiány kordában tartása érdekében.

Ezt erősítette meg egyébként csütörtök esti sajtónyilatkozatában Sebastian Lăzăroiu államfői tanácsadó is. Mint fogalmazott, ha a taláros testület alkotmányellenesnek ítéli valamelyik jogszabályt, akkor a kormány kénytelen lesz alkalmazni az IMF által preferált megoldást, azaz emelnie kell az adókat, s a közalkalmazotti béreket 20 százalékkal kell csökkentenie. „Attól függetlenül, hogy mit dönt az alkotmánybíróság, a költségvetési hiányt nem tudjuk tovább tartani” – mondta az államelnöki tanácsadó.
A szakszervezetek csütörtökön egyébként azt is jelezték, hogy a Nemzetközi Munkaszervezetnél is feljelentést kívánnak tenni a román állam ellen. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a héten Corina Creţu, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták európai parlamenti képviselője bejelentette, már kérte az Európai Bizottságtól, hogy foglaljon állást a romániai megszorítások ügyében, s állapítsa meg, hogy ezek alkalmazásával sérülnek-e az emberi jogok.

Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke egyébként a pénteki tüntetés bejelentésekor úgy nyilatkozott, nem fűz túl nagy reményt a tiltakozó akcióhoz, azonban azt mindenképp meg kell tartani, hogy ne lehessen majd felróni nekik, nem tettek meg minden lépést a megszorítások érvénybe lépése ellen. „Nem hiszem, hogy akciónk hatásos lesz. De felelősségtudatra kell ébresztenünk az államfőt, rá kell bírnunk, hogy megértse, lehet még javítani a megoldásokon, ezért vissza kell küldenie a törvényeket, hogy egyforma mértékben lehessen megosztani a terheket” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Széles körű megmozdulások

Hossu ugyanakkor azt is közölte, hogy az intézkedések életbe lépését követően segítséget kívánnak nyújtani valamennyi olyan nyugdíjasnak, aki be akarja perelni a kormányt, vagy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz kíván fordulni jogorvoslatért. Hossu szerint a pereskedések özöne augusztus elseje után indul majd be, akkor fogják  megérezni az érintettek a bérek és nyugdíjak csökkentését. A szakszervezetek ugyanakkor várhatóan szintén augusztusban ülnek ismét össze, hogy összeállítsák őszi akciótervüket, amelyet szeptembertől ültetnék gyakorlatba.

Tiltakozó megmozdulásaikba eközben be szeretnék vonni a polgárokat is, arra kérik majd őket, hogy minél nagyobb számban írjanak levelet azoknak a körzetükben élő szenátoroknak és honatyáknak, akik a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány ellen szavaztak, s emlékeztessék valamennyiüket, hogy választott tisztségviselők, de ezentúl már nem lesz támogatottságuk a lakosság körében.