2023-ban az előző évhez képest mintegy 4,8 százalékkal nőtt a romániai termőföldek átlagára
Fotó: Pinti Attila
Tavaly egy hektár termőföld átlagára 41 624 lej volt Romániában; területi bontásban a legalacsonyabb átlagárat (35 303 lej) az északkeleti régióban, a legmagasabbat (61 360 lej) a Bukarest–Ilfov régióban jegyezték – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. december 23., 15:592024. december 23., 15:59
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint 2023-ban az előző évhez képest mintegy 4,8 százalékkal nőtt a romániai termőföldek átlagára, a legnagyobb mértékben az északnyugati régióban (+13,9 százalék).
Az ország többi régiójában a következőképpen alakultak az átlagárak:
Az állandó legelők átlagára 2023-ban országos viszonylatban mintegy 7,5 százalékkal nőtt 2022-höz képest, elérve a hektáronkénti 30 048 lejt.
Tavaly jelentősen változott a termőföldek hektáronkénti átlagos ára Európában. Az adatokat közlő 21 uniós tagállam közül 2023-ban a termőföld hektáronkénti ára Horvátországban volt a legalacsonyabb, 4491 euró, Máltán pedig a legmagasabb, 283 039 euró. Romániában az átlagár 8414 euró volt hektáronként.
Az állandó legelők hektáronkénti ára tavaly Bulgáriában volt a legkisebb (1986 euró) és Hollandiában a legnagyobb (71 203 euró). Romániában 6074 euró volt a legelők hektáronkénti átlagára.
Egy évre szól a február 14-től életbe lépett, és visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes uniós rendelet, amely felfüggeszti a mezőgazdasági területek egy részének kötelező parlagoltatásáról szóló korábbi uniós előírásokat.
Az Európai Unió (EU) országaiban 2022-ben 10 578 euró volt egy hektár szántóföld átlagára, 45-ször magasabb a hektáronkénti 233 eurós átlagos éves bérleti díjnál – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!