Fotó: Agrárminisztérium
Egy évre szól a február 14-től életbe lépett, és visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes uniós rendelet, amely felfüggeszti a mezőgazdasági területek egy részének kötelező parlagoltatásáról szóló korábbi uniós előírásokat.
2024. február 15., 16:272024. február 15., 16:27
2024. február 15., 17:382024. február 15., 17:38
Az Európai Unió tagországaiban élő mezőgazdasági termelők 2024-ben könnyítést kapnak Brüsszeltől a számukra leginkább fájó előírás, a kötelező parlagoltatás új szabályainál. A feburár 14-től életbe lépett uniós rendelet felfüggeszti a korábbi GAEC-8 név alatt elhíresült környezetvédelmi szabályozást, amely kimondta, hogy 2024. január elsejétől a tíz hektár fölötti birtoknagysággal rendelkező gazdák szántóterületeik 4 százalékát műveletlenül kell hagyják.
ezen a területen a gazdák nitrogénmegkötő növényeket – borsót, lencsét, babot – termeszthetnek, vagy ennek kiváltásaként másodnövény-kultúrát vethetnek az év során termesztett két főnövény közé, amit állati takarmányként vagy zöldtrágyaként lehet hasznosítani.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió tagországaiban tüntető gazdák többek között a környezetvédelmi csomagok felülbírálását és eltörlését követelték az Európai Bizottságtól. Ugyanakkor számos uniós tagállam – közöttük Románia és Magyarország mezőgazdasági szaktárcavezetői –
A február 14-én hatályba lépett uniós rendelet visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes, és egy évre szól, 2024. december 31-ig.
Az Európai Bizottság részéről megszületett az első konkrét válasz a gazdák követeléseire: a tagállamoknak elküldött levelében az uniós kormány azt javasolja, halasszák el a termőföldek parlagoltatását előíró GAEC 8 környezetvédelmi csomag alkalmazását.
A környezetvédelmi kritériumok kerülnek előtérbe az idéntől elindult új, ötéves európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiban. A május 31-ig kérvényezhető APIA-támogatások igénylésébe besegítenek a helyi önkormányzatok és falugazdászok is.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!