
2009. február 16., 09:272009. február 16., 09:27
A nemzetközi hitelminősítő gazdaságelemző és előrejelző szolgálata által összeállított helyzetértékelés szerint Írországban például a nem helyi állampolgárságú munkaerő felét a kelet-európai munkavállalók adják. A változás azonban már érik: a keletiek szempontjából kulcsfontosságú építőiparban tömegével szűnnek meg a munkahelyek, és a szolgáltatási szektorban is csökken a munkaerő-kereslet. Ebben a helyzetben a külföldiek most már kezdenek hazatérni: tavaly a nettó munkaerő-beáramlás Írországban már csak 83 ezer volt az egy évvel korábbi 110 ezer után. Az idén várhatóan tovább csökken a bevándorlás, és növekszik az elvándorlás.
Hasonló folyamat zajlik Nagy-Britanniában is. Az itt újonnan bejegyzett kelet-európai munkavállalók száma 2006-ban tetőzött, 228 ezer keleti érkezővel. A 2004-es EU-bővítés óta a brit munkapiacon bejegyzett egymillió keleti munkavállaló fele azonban már hazament, áll a hitelminősítő elemzésében. A Moody’s adatai szerint Írországban az idén januárban 35 ezerről csaknem 328 ezerre emelkedett a munkanélküli-ellátmányért folyamodók száma; 20 százalékuk külföldi volt, a külföldi kérvényezők több mint fele pedig kelet-európai. A külföldiek azonban viszonylag alacsony fizetséggel járó munkaköröket töltenek be, és kevés a megtakarításuk, így az állásvesztés azzal járhat, hogy nem tudnak a drága nyugati országokban maradni.
Mindemellett a nyugati és a keleti EU-államok közötti bérkülönbség is csökken, ami szintén arra ösztönzi a kelet-európai munkavállalókat, hogy otthon próbáljanak szerencsét. Ez azonban a szintén recesszióval küszködő kelet-európai munkapiacokra fejthet ki fokozott nyomást, jósolják a Moody’s londoni szakértői.
A kelet-európaiak hazafelé induló áradata ugyanakkor könnyíti a helyzetet a nyugat-európai munkapiacokon a jelenlegi gazdasági visszaesés közepette, és enyhíti a kormányzati pénzügyekre nehezedő nyomást, amelyet a munkanélküli-segélyek folyósítása okoz, áll az elemzésben.
A nyugat-európai EU-gazdaságok közül épp Nagy-Britanniát és Írországot sújtja várhatóan a legmélyebb recesszió. Egyes prognózisok 4 százalékhoz közeli idei GDP-mínuszt sem zárnak ki Nagy-Britanniában, a Standard & Poor’s – egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő – pedig a napokban kiadott londoni elemzésében azt írta, hogy az általa vizsgált húsz fejlett gazdaság közül Írország kilátásai a legkomorabbak. A cég az ír gazdaságra az idén, alapesetben 5 százalékos, a rosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén 6 százalékos GDP-zuhanást jósol.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.