Jóval kevesebb élelmiszert vásárolhatnak a szociális kártyával a rászorulók 2025-ben, mint tavaly
Fotó: Rab Zoltán
Idén két alkalommal kapnak alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatást a rászorulók, illetve két, egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomagban részesülnek – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter. A kormányon lévő RMDSZ-szel együttműködő EMSZ megalázónak, embertelennek nevezi az élelmiszer-támogatást megkurtító intézkedést.
2025. január 31., 20:172025. január 31., 20:17
Marcel Boloș emlékeztetett, hogy tavaly kéthavonta, tehát hat alkalommal részesültek a rászorulók a 250 lejes, elektronikus fizetőeszközre (szociális kártyára) feltöltött támogatásból. Idén háromhavonta kapnak segélyt: két alkalommal egyenként 250 lej értékű vásárlási utalvány, két alkalommal pedig egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomag formájában.
A miniszter szerint az idei költségvetésben elkülönítették a rászoruló diákoknak tanév elején járó 500 lejes támogatáshoz szükséges összeget is, az intézkedésnek 625 ezer kedvezményezettje lesz. A bukaresti kormány már korábban kiszivárgott intézkedését jelentős felháborodás övezi a kedvezményezettek részéről. Sokan kétségbe vonják, hogy nem futja a költségvetésből a rászorulók élelmiszer-támogatására, és felróják a kormányzati és törvényhozói illetékeseknek, hogy fenntartják a speciális nyugdíjakat.
Egy kenyér, margarin és talán a legolcsóbb, 100 grammos kiszerelésű felvágott – az idei évtől körülbelül ennyit vásárolhatnak havonta a rászorulók az élelmiszer-utalványok formájában kapott állami támogatásból.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) pénteken közölte: elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkező, egyszülős családban élőknek, a kisnyugdíjasoknak, valamint a súlyos és a közepesen súlyos fogyatékkal élőknek – utalvány formájában – járó, egyébként is megalázóan alacsony élelmiszer-vásárlási támogatás összegét drasztikusan csökkentik.
(Az EMSZ nem veszi figyelembe a két alkalommal biztosítandó, egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomagot). A kormányon lévő RMDSZ-szel egyébként együttműködő EMSZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében meggyőződésének adott hangot, hogy a tervezett intézkedés alkalmatlan az ország drámai gazdasági helyzetének javítására, viszont annál inkább alkalmas arra, hogy állampolgárok széles rétegeit sodorja még kilátástalanabb helyzetbe.
„Mindeközben emlékeztetünk: a tavalyi évben (és bizonyos esetekben) akár havi 70 ezer lejes csillagászati összeget is elérő speciális nyugdíjak mérséklését továbbra sem hajlandók napirendre tűzni a bukaresti döntéshozók, akiket az emberek azért küldtek a törvényhozásba, mert azt ígérték, hogy hatalomra jutásukkal több pénz maradhat az emberek zsebébe, és kevesebb az államnál. Ehhez képest – ismét – az ígéretek fordítottja történik” – szerepel a parlamenti mandátummal rendelkező Zakariás Zoltán vezette alakulat A bukaresti kormánytagok jóllaknának havi kevesebb mint 21 lejből? című közleményében, amely megalázónak, embertelennek nevezi az intézkedést.
Tánczos Barna pénzügyminiszter pénteken úgy vélekedett: a 2025-ös költségvetés a rekordösszegű, 150 milliárd lejes beruházások és 7 százalékos költségvetési hiány mellett is biztosítja a bérek és nyugdíjak kifizetését, támogatja a rászorulókat, és biztosítja a gazdaság és az önkormányzatok fejlődéséhez szükséges forrásokat.
Közzétette csütörtök este a pénzügyminisztérium a 2025-ös állami költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!