
Fotó: Agerpres
Az OPEC az idei évre saját olajára most csak 32,05 millió hordós napi keresletet vár, kevesebbet az OPEC-országok júliusi, napi 32,64 millió hordós termelésénél. Az OPEC pénteken megjelent összeállítása szerint a világ olajkereslete az idén várhatóan napi 86,9 millió hordó lesz, 1,17 százalékkal több a tavalyinál, jövőre pedig napi 87,8 millió hordó, már csak 1,03 százalékkal több az ideinél. Ebben a fő elemnek az ígérkezik, hogy az Egyesült Államok kőolajkereslete az idén 1,32 százalékkal napi 25,2 millió hordóra csökken, jövőre pedig további 0,91 százalékkal napi 24,97 millió hordóra fogyatkozik. A második számú fogyasztó térségben, Nyugat-Európában a kereslet idén 0,16 százalékkal napi 15,33 millió hordóra nő, jövőre pedig 0,07 százalékkal napi 15,32 millió hordóra csökken. A világ második számú fogyasztó országa, Kína olajkereslete idén 5,83 százalékkal napi 8,03 millió hordóra emelkedik, jövőre 5,23 százalékkal napi 8,45 millió hordóra gyarapszik. Az OPEC szerint az OPEC-en kívüli termelők kínálata idén napi 580 ezer hordóval, 1,17 százalékkal napi 50 millió hordóra emelkedik, jövőre napi 950 ezer hordóval, azaz 1,9 százalékkal napi 50,95 millió hordóra gyarapodik tovább. Eközben az OPEC kőolaja iránt a kereslet idén napi 32,05 millió hordóra csökken a tavalyi 32,16 millióról, és jövőre évi átlagban napi 31,33 millió hordóra apad tovább, miközben az OPEC termelőkapacitása is várhatóan növekedni fog.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.