Hirdetés

FRISSÍTVE – Megfelel az alaptörvénynek a költségvetési törvény, de alkotmányellenes a gyereknevelési pótlék megemelésének módja

•  Fotó: Ccr.ro

Fotó: Ccr.ro

Elutasította a bukaresti alkotmánybíróság szerdán a 2019-es évi állami költségvetési törvény ellen Klaus Johannis államfő által beterjesztett óvást, ugyanakkor alaptörvénybe ütközőnek minősítette az államháztartási hiány növelését célzó jogszabályt. Az elnök bejelentette: visszaküldi a törvényhozásnak a törvényt.

Krónika

2019. március 06., 12:202019. március 06., 12:20

2019. március 06., 15:252019. március 06., 15:25

A jobboldali elnök február 22-én jelentette be, hogy alkotmánybírósághoz fordul az általa „nemzeti szégyennek” nevezett büdzsé miatt – emlékeztet az MTI. A költségvetés felépítését, késedelmes beterjesztését és állítólagos eljárási szabálytalanságait a kormányzó szociáldemokraták (PSD) politikai kudarcának minősítette Johannis.

Az államfő alkotmányos kontrollt kért az eredetileg tervezett 2,55 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 2,76 százalékra növelő törvénytervezet ügyében is. Az alkotmánybíróság végül csak ez utóbbi kifogást minősítette megalapozottnak.

Hirdetés

Johannis több ízben is élesen bírálta a PSD gazdaságpolitikáját, megalapozatlanul optimistának nevezte a költségvetés-tervezetet, amelyet szerinte azért nem fogadott el még tavaly ősszel a kormánypárt, hogy késleltesse az állami beruházásokat és így forrásokat takarítson meg a „fedezet nélküli nyugdíj- és béremelésekről szóló” választási ígéretei teljesítésére. Az elnök azonban nem tartalmi, hanem eljárási kifogásokra alapozta alkotmányossági óvását, egyebek között arra, hogy a kormányoldal nem kérte ki a költségvetési tanács véleményét. A költségvetési törvény elleni óvást – sajtóértesülések szerint – szavazattöbbséggel utasította el az alkotmánybíróság.

A Viorica Dăncilă vezette kormánynak így most van egy kihirdetésre váró, alkotmányosnak bizonyult költségvetés-tervezete, de nincs már törvényes alapja arra, hogy az ebben előirányzott szinten költekezzen. Liviu Dragnea házelnök, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője szerdán közölte, mindenképpen meg kell várni az alkotmánybíróság indoklását és azt, hogy Johannis kihirdeti-e a költségvetési törvényt, vagy „továbbra is akadályozni akarja a családi pótlék megduplázását”. A kormánypárt vezetője azt valószínűsítette, hogy az államháztartási hiány megemelését procedurális okok miatt dobta vissza az alkotmánybíróság, és kifejezte reményét, hogy a két szervesen összefüggő jogszabály közötti ellentmondást sürgősségi kormányrendelettel is orvosolni lehet.

„A gyermeknevelési pótlék nőni fog. Abban a pillanatban, hogy Klaus Johannis kihirdette a költségvetési törvényt, a kormány rögtön sürgősségi rendeletet fog elfogadni a gyermeknevelési pótlék emelésére. Egyelőre nem kaptuk meg az alkotmánybíróság indoklását” – felelte Dragnea. Hozzátette: amint kézhez kapják az alkotmánybírósági indoklást, elfogadják a sürgősségi rendeletet, mert pártja felkészült rá, hogy az államfő visszaküldi a parlamenthez újbóli megfontolásra a költségvetési törvényt.

Frissítés

Johannis megfontolásra visszaküldi a büdzsétörvényt

Klaus Johannis az alkotmánybíróság döntésére úgy reagált: az, hogy a taláros testület szerint alaptörvénybe ütközik a 2019-es költségvetési keretben meghatározott mutatók felső határát jóváhagyó törvény, azt bizonyítja, hogy a PSD jogalkotása „erkölcstelen, rossz és alkotmányellenes”. Az államfő szerdán délután adott sajtónyilatkozatában bejelentette, visszaküldi a parlamentnek megfontolásra a 2019-es állami költségvetésről szóló törvényt, hogy végezze el rajta a szükséges javításokat.

Dragnea javaslatára az eredetileg tervezett 2,55 százalék helyett 2,76 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el a parlament az idei állami költségvetés tervezetét, így teremtve fedezetet a családi pótlék jelentős növelésére. Erre azért volt szükség, mert a képviselőház a büdzsé vitája során váratlanul elfogadta az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosító javaslatát, miszerint a gyermeknevelési pótlék havi összegét márciustól emeljék 84-ről 150 lejre a két év feletti, illetve 200-ról 300 lejre a két év alatti kiskorúak esetében.

A PNL eredetileg azt javasolta, hogy az idei év fennmaradó 10 hónapjára szükséges 2,13 milliárd lejnyi többletkiadást abból a többletbevételből fedezzék, amely az állami nyugdíjpénztárnál keletkezett, amikor 2018-tól kezdődően a tb-járulékok befizetési kötelezettségét a munkáltatókról átruházták az alkalmazottakra. Liviu Dragnea szerint azonban törvénytelen lenne a nyugdíjalapból költségvetési kiadásokat fedezni, így az ellenzék „alkalmazhatatlan” indítványára csak a deficit növelésével lehet forrást biztosítani.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
2026. október 26., hétfő

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen

Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen
2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
Hirdetés
Hirdetés