
Fotó: Ccr.ro
Elutasította a bukaresti alkotmánybíróság szerdán a 2019-es évi állami költségvetési törvény ellen Klaus Johannis államfő által beterjesztett óvást, ugyanakkor alaptörvénybe ütközőnek minősítette az államháztartási hiány növelését célzó jogszabályt. Az elnök bejelentette: visszaküldi a törvényhozásnak a törvényt.
2019. március 06., 12:202019. március 06., 12:20
2019. március 06., 15:252019. március 06., 15:25
A jobboldali elnök február 22-én jelentette be, hogy alkotmánybírósághoz fordul az általa „nemzeti szégyennek” nevezett büdzsé miatt – emlékeztet az MTI. A költségvetés felépítését, késedelmes beterjesztését és állítólagos eljárási szabálytalanságait a kormányzó szociáldemokraták (PSD) politikai kudarcának minősítette Johannis.
Johannis több ízben is élesen bírálta a PSD gazdaságpolitikáját, megalapozatlanul optimistának nevezte a költségvetés-tervezetet, amelyet szerinte azért nem fogadott el még tavaly ősszel a kormánypárt, hogy késleltesse az állami beruházásokat és így forrásokat takarítson meg a „fedezet nélküli nyugdíj- és béremelésekről szóló” választási ígéretei teljesítésére. Az elnök azonban nem tartalmi, hanem eljárási kifogásokra alapozta alkotmányossági óvását, egyebek között arra, hogy a kormányoldal nem kérte ki a költségvetési tanács véleményét. A költségvetési törvény elleni óvást – sajtóértesülések szerint – szavazattöbbséggel utasította el az alkotmánybíróság.
A Viorica Dăncilă vezette kormánynak így most van egy kihirdetésre váró, alkotmányosnak bizonyult költségvetés-tervezete, de nincs már törvényes alapja arra, hogy az ebben előirányzott szinten költekezzen. Liviu Dragnea házelnök, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője szerdán közölte, mindenképpen meg kell várni az alkotmánybíróság indoklását és azt, hogy Johannis kihirdeti-e a költségvetési törvényt, vagy „továbbra is akadályozni akarja a családi pótlék megduplázását”. A kormánypárt vezetője azt valószínűsítette, hogy az államháztartási hiány megemelését procedurális okok miatt dobta vissza az alkotmánybíróság, és kifejezte reményét, hogy a két szervesen összefüggő jogszabály közötti ellentmondást sürgősségi kormányrendelettel is orvosolni lehet.
„A gyermeknevelési pótlék nőni fog. Abban a pillanatban, hogy Klaus Johannis kihirdette a költségvetési törvényt, a kormány rögtön sürgősségi rendeletet fog elfogadni a gyermeknevelési pótlék emelésére. Egyelőre nem kaptuk meg az alkotmánybíróság indoklását” – felelte Dragnea. Hozzátette: amint kézhez kapják az alkotmánybírósági indoklást, elfogadják a sürgősségi rendeletet, mert pártja felkészült rá, hogy az államfő visszaküldi a parlamenthez újbóli megfontolásra a költségvetési törvényt.
Johannis megfontolásra visszaküldi a büdzsétörvényt
Klaus Johannis az alkotmánybíróság döntésére úgy reagált: az, hogy a taláros testület szerint alaptörvénybe ütközik a 2019-es költségvetési keretben meghatározott mutatók felső határát jóváhagyó törvény, azt bizonyítja, hogy a PSD jogalkotása „erkölcstelen, rossz és alkotmányellenes”. Az államfő szerdán délután adott sajtónyilatkozatában bejelentette, visszaküldi a parlamentnek megfontolásra a 2019-es állami költségvetésről szóló törvényt, hogy végezze el rajta a szükséges javításokat.
Dragnea javaslatára az eredetileg tervezett 2,55 százalék helyett 2,76 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el a parlament az idei állami költségvetés tervezetét, így teremtve fedezetet a családi pótlék jelentős növelésére. Erre azért volt szükség, mert a képviselőház a büdzsé vitája során váratlanul elfogadta az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosító javaslatát, miszerint a gyermeknevelési pótlék havi összegét márciustól emeljék 84-ről 150 lejre a két év feletti, illetve 200-ról 300 lejre a két év alatti kiskorúak esetében.
A PNL eredetileg azt javasolta, hogy az idei év fennmaradó 10 hónapjára szükséges 2,13 milliárd lejnyi többletkiadást abból a többletbevételből fedezzék, amely az állami nyugdíjpénztárnál keletkezett, amikor 2018-tól kezdődően a tb-járulékok befizetési kötelezettségét a munkáltatókról átruházták az alkalmazottakra. Liviu Dragnea szerint azonban törvénytelen lenne a nyugdíjalapból költségvetési kiadásokat fedezni, így az ellenzék „alkalmazhatatlan” indítványára csak a deficit növelésével lehet forrást biztosítani.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!