2011. november 28., 16:312011. november 28., 16:31
Elemzésében a Fitch kitér arra, hogy a Mol osztályzatait és azok stabil kilátását nem érinti a szuverén magyar adósság kilátásának nemrégiben bejelentett negatívra módosítása, mivel a Mol adósi minősítésének felső korlátja a magyar kereskedelmi adósokra külön megállapított besorolási országplafon. Ez most „A mínusz”, vagyis magasabb a vállalat és Magyarország mint szuverén adós jelenlegi besorolásainál.
A hitelminősítő szerint az osztályzati megerősítés tükrözi, hogy a Mol adósmutatói a Fitch várakozásaival összhangban javultak 2010-2011-ben. A horvát INA 2008-as felvásárlása óta a Mol az organikus növekedésre, a költségcsökkentésre és a hatékonyság javítására összpontosít csoportszinten, de különösen az INA esetében - áll a Fitch Ratings hétfői elemzésében.
A cég szerint a stabil kilátás azt tükrözi, hogy a Mol teljes mértékben a működési szintű készpénzbevételekből tervezi 2012-2013-as beruházási kiadásainak finanszírozását, ami alátámasztja a cég adósprofilját. A Fitch várakozása az, hogy a Mol vállaltvezetése folytatja megfontolt pénzügyi kockázatkezelési politikáját, és csökkenti a beruházási javakra fordított kiadásokat, ha a tervezetthez képest gyengülne készpénzforgalmi egyenlege, például abban az esetben, ha romlanának a cég szíriai kitermelési tevékenységének körülményei.
A Fitch Ratins szerint ugyanakkor a Mol besorolásában nincs mozgástér nagy értékű, adósságból fedezett felvásárlásokra, tekintettel a külső környezetben végbement számos negatív fejleményre.
A hitelminősítő ezek közé sorolja a gyenge gazdasági helyzetet és a megnövekedett magyarországi adóterheket, az európai finomítói ágazatra jellemző nehéz körülményeket, valamint a Szíriával kapcsolatos üzleti kockázatok növekedését. A Fitch megjegyzi, hogy Szíria adja a Mol 2011-re tervezett olaj- és földgáztermelésének hozzávetőleg 13 százalékát.
A hitelminősítő szerint a Mol mindemellett „több kihívással szembesül” Horvátországban is az INA-val kapcsolatban, amely 43 százalékát adta a kamat- és adófizetés, valamint leírások előtt számolt alapszintű eredménynek (EBITDA) az idei első kilenc hónapban.
A Fitch Ratings elemzése szerint a Mol földrajzi értelemben vett kitettségében nem Magyarország a domináns tényező - a magyar piacról eredt a teljes csoportszintű bevétel 29 százaléka és az EBITDA-szintű eredmény 50 százaléka 2010-ben. A hitelminősítő megjegyzi ugyanakkor, hogy ha tovább romlik a magyar gazdasági helyzet, és ha nehezebbé válik a hozzáférés az adósságpiacokhoz és a banki finanszírozáshoz - valamint ha e hozzáférés költségei jelentősen emelkednének -, az nyomást gyakorolhat a Mol besorolásaira.
A Fitch Ratings az elemzésben kiemeli, hogy a cég legnagyobb részvényese a magyar állam, miután a Surgutneftegastól megvásárolt 21,2 százaléknyi Mol-részesedést 1,88 milliárd euróért.
A Fitch közölte, hogy a Molt továbbra is magáncégnek tekinti, mivel az államnak nincs ellenőrzése a cég felett, tekintettel a minden részvényesre vonatkozó 10 százalékos felső szavazatarány-korlátra.
A Fitch megjegyzi azt is, hogy a júliusi akvizíció óta nem történt változás a Mol igazgatótanácsában, stratégiájában, pénzügyi és osztalékpolitikájában. Azonban, ha a kormány mint a legnagyobb - de nem ellenőrző - részvényes olyan döntéseket hoz, amelyek érdemi készpénzkiáramlást - például „nagyvonalúbb” osztalékfizetési politikát, vagy „politikai indíttatású” akvizíciókat - eredményeznek, az szintén nyomást gyakorolhat a Mol osztályzataira - áll a Fitch Ratings elemzésében.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.