Új szempont. Kolozsváron ma már az is egy lakás mellett szól, ha könnyen be lehet jutni a belvárosba
Fotó: Jakab Mónika
Szigorodnak a jelzáloghitel feltételei, sok a bizonytalanság a gazdaságban, ennek ellenére nem csökkennek az ingatlanárak. A tranzakciók száma ugyan visszaesett, de az infláció szorításában még mindig sokan vásárolnak, ingatlanba menekítve a megtakarításaikat. A lapunk által megszólaltatott szakértők arra számítanak, hogy amint a saját bőrükön tapasztalják meg az emberek a rezsiköltség emelkedését, egyre inkább szempont lesz, hogy hőszigetelt, energiahatékony legyen a kiszemelt ingatlan.
2022. október 05., 19:562022. október 05., 19:56
A bizonytalanság jellemzi a kolozsvári ingatlanpiacot, ennek ellenére az árak nem csökkennek – összegezte a pillanatnyi helyzetképet tegnap a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kincses városi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Felidézte, egy hónappal ezelőtt teljesen leállt a piac, alig voltak adásvételek, ahhoz képest most már újra van mozgás, gazdát cserélnek a lakások.
Sem az eladók, sem a vevők nem egyezkednek, egyik oldal nem enged, a vásárlók egy része pedig nem tudja, vagy nem akarja kifizetni a kért árakat” – részletezte a szakértő. Ugyanakkor – tette hozzá – a vásárlók körében érződik, hogy stressz alatt döntenek, attól tartanak ugyanis, hogy idővel elértéktelenedik a megtakarított pénzük.
A bizonytalanságnak normális esetben az árak csökkenését kellene eredményeznie, az lenne a természetes, ha a vásárlók kivárnának, és akkor lépnének piacra, amikor visszaesnek az árak, ám az infláció szorításában mégis létrejönnek az adásvételek, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy Kolozsváron még mindig nagyobb biztonságot jelent az ingatlanbefektetés, mint a bankban tartott megtakarítás.
hiszen a két számjegyű kamat elijeszti a hitelintézetek esetleges ügyfeleit. Az energiaválság is rengeteg kérdést vet fel, még senki nem tudja pontosan, mekkora lesz télen a rezsi, felvetődik, hogy a gázszámla vagy a törlesztőrészlet lesz magasabb.
Fotó: Pixabay.com
Az ingatlanszakértő tapasztalatai szerint a kolozsvári ingatlanpiacon továbbra is sok az érdeklődő, de ehhez képest kevesebb tranzakciót ütnek nyélbe, mert kevés vásárló adja meg a kért árat. Vannak ugyan tranzakciók, de nem pörög a piac, mindenki az árcsökkenést várja, ám Bónis szerint kevés az esélye annak, hogy ez bekövetkezik.
Az új építésű lakások iránt is csökkent a kereslet, ám az ingatlanfejlesztők „fittyet hánynak” arra, hogy most éppen nem tudják eladni a lakásokat, tudják, hogy azoknak is előbb-utóbb megkerül a gazdája.
– szögezte le a szakértő. Kifejtette, Kolozsváron évek óta visszatérő gond, hogy amint az egyetemisták beköltöznek, a város fuldoklik a sok gépkocsitól, a szatellittelepülésekről egyre nehezebb bejárni, lehetetlen időpontban kell elindulnia annak, aki nem akar a forgalomban rostokolni, a reggeli csúcsforgalomban még a Györgyfalvi negyedből is 40 perces út gépkocsival a belváros.
Ilyen körülmények között nagyobb a kereslet a városban levő lakások iránt, inkább azt az ingatlant keresik, amelynek a közelében elérhető a tömegközlekedés. Ma már kevesen vásárolnak úgy ingatlant, hogy nem nézik meg az energia osztályozását, valamint azt, hogy mennyibe kerül a lakás fenntartása.
Emiatt egyre nagyobb a kereslet a már felújított, azonnal beköltözhető lakások iránt, kevesen vesződnek a munkálatokkal. Régi építésű, lerobbant ingatlant leginkább a befektetők vásárolják, például a szakmabeliek, akik olcsóbban megoldják a felújítást” – összegzett Bónis Endre.
Fotó: Veres Nándor
Csökkent a tranzakciók száma Nagyváradon is, jóval kevesebb ingatlan cserél gazdát, mint eddig – vont mérleget megkeresésünkre György-Csáki István, az Imobihor ingatlanügynökség vezetője. Mint kérdésünkre részletezte, Nagyváradon még mindig sokan vásárolnak lakást hitelből, az adásvételek jelentős részét bankkölcsönből bonyolítják le.
Ami viszont tetten érhető Nagyváradon, hogy lassult az ingatlanfejlesztések üteme, a nagy kivitelezők egyelőre visszavonulót fújtak, nem kezdenek újabb projekteket, sőt a régiek befejezését is elodázzák. „Általában tapasztalható, hogy az ingatlanpiac szereplői kivárnak, a világpolitikai helyzet fejleményei hatással vannak a döntésekre” – húzta alá György-Csáki István.
Elmondása szerint jelenleg az árak stagnálnak, megjelenik néha egy-egy alkalmi vétel, de egyelőre ezen a szinten nincs mérhető változás. Ugyanakkor Nagyváradon még nem érzékelhető, hogy az energiaválság alakítaná az ingatlanpiacot, a vásárlást nem befolyásolja, hogy mennyibe kerül a lakás fenntartása.
– fogalmazta meg György-Csáki István, aki arra számít, hogy november után keresettebbek lesznek a hőszigetelt, saját hőközponttal felszerelt lakások, ahol bármikor ki és be lehet kapcsolni a fűtést, szabályozni lehet a fogyasztást.
„Székelyföldön leállt az ingatlanpiac, mert a bankok már csak nagyon szigorú feltételek mellett adnak hitelt, a tavalyhoz képest is nehezített a pálya” – fogalmazta meg eközben lapunk érdeklődésére Szabó Lehel, a Well Ingatlanügynökség vezetője.
A mozgás – elmondása szerint – kizárólag annak tulajdonítható, hogy az infláció megrémítette az embereket, így akinek van megtakarított pénze, az ingatlanba fekteti. Akik megélték a kilencvenes évek nagymértékű pénzromlását, most féltik a megtakarításaikat, és lakást vásárolnak.
„Ha a bankok nem áramoltatnak pénzt a piacra, csökken a vásárlóerő, visszaesik a kereslet, aminek az lesz az egyenes következménye, hogy aki meg akar valamilyen okból szabadulni a tulajdonában levő ingatlantól, kénytelen lesz engedni az árból” – jelentette ki a szakértő.
Tapasztalatai szerint amúgy Székelyföldön ugyanakkor leginkább az árak diktálnak, mindenki olyan lakást vásárol, amilyenre pénze van, és amennyi hitelt kap a banktól. Ha valaki meg tud venni egy szép kétszobás ingatlant, nem fog egy kisebbet vásárolni, mert esetleg olcsóbb a fenntartása. Szabó Lehel ugyanakkor azt tapasztalta, hogy a földgázzal fűtött lakások népszerűbbek, a villanyfűtéstől a legtöbben ódzkodnak.
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
A 400 leggazdagabb amerikai vagyona elérte a rekordot jelentő 6600 milliárd dollárt, Elon Musk továbbra is a lista élén áll – számolt be a Forbes magazin.
Románia az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között akkor is, ha a vonatok pontosságát vesszük górcső alá, messze elmaradva a vasúti közlekedés terén legjobban teljesítő országoktól.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany kedden 506,4161 lejt ér, 3,8344 lejjel (0,76 százalékkal) többet, mint hétfőn (502,5817 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Júliusban 2,637 milliárd euró volt Románia külkereskedelmi mérleghiánya – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
szóljon hozzá!