Új szempont. Kolozsváron ma már az is egy lakás mellett szól, ha könnyen be lehet jutni a belvárosba
Fotó: Jakab Mónika
Szigorodnak a jelzáloghitel feltételei, sok a bizonytalanság a gazdaságban, ennek ellenére nem csökkennek az ingatlanárak. A tranzakciók száma ugyan visszaesett, de az infláció szorításában még mindig sokan vásárolnak, ingatlanba menekítve a megtakarításaikat. A lapunk által megszólaltatott szakértők arra számítanak, hogy amint a saját bőrükön tapasztalják meg az emberek a rezsiköltség emelkedését, egyre inkább szempont lesz, hogy hőszigetelt, energiahatékony legyen a kiszemelt ingatlan.
2022. október 05., 19:562022. október 05., 19:56
A bizonytalanság jellemzi a kolozsvári ingatlanpiacot, ennek ellenére az árak nem csökkennek – összegezte a pillanatnyi helyzetképet tegnap a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kincses városi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Felidézte, egy hónappal ezelőtt teljesen leállt a piac, alig voltak adásvételek, ahhoz képest most már újra van mozgás, gazdát cserélnek a lakások.
Sem az eladók, sem a vevők nem egyezkednek, egyik oldal nem enged, a vásárlók egy része pedig nem tudja, vagy nem akarja kifizetni a kért árakat” – részletezte a szakértő. Ugyanakkor – tette hozzá – a vásárlók körében érződik, hogy stressz alatt döntenek, attól tartanak ugyanis, hogy idővel elértéktelenedik a megtakarított pénzük.
A bizonytalanságnak normális esetben az árak csökkenését kellene eredményeznie, az lenne a természetes, ha a vásárlók kivárnának, és akkor lépnének piacra, amikor visszaesnek az árak, ám az infláció szorításában mégis létrejönnek az adásvételek, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy Kolozsváron még mindig nagyobb biztonságot jelent az ingatlanbefektetés, mint a bankban tartott megtakarítás.
hiszen a két számjegyű kamat elijeszti a hitelintézetek esetleges ügyfeleit. Az energiaválság is rengeteg kérdést vet fel, még senki nem tudja pontosan, mekkora lesz télen a rezsi, felvetődik, hogy a gázszámla vagy a törlesztőrészlet lesz magasabb.
Fotó: Pixabay.com
Az ingatlanszakértő tapasztalatai szerint a kolozsvári ingatlanpiacon továbbra is sok az érdeklődő, de ehhez képest kevesebb tranzakciót ütnek nyélbe, mert kevés vásárló adja meg a kért árat. Vannak ugyan tranzakciók, de nem pörög a piac, mindenki az árcsökkenést várja, ám Bónis szerint kevés az esélye annak, hogy ez bekövetkezik.
Az új építésű lakások iránt is csökkent a kereslet, ám az ingatlanfejlesztők „fittyet hánynak” arra, hogy most éppen nem tudják eladni a lakásokat, tudják, hogy azoknak is előbb-utóbb megkerül a gazdája.
– szögezte le a szakértő. Kifejtette, Kolozsváron évek óta visszatérő gond, hogy amint az egyetemisták beköltöznek, a város fuldoklik a sok gépkocsitól, a szatellittelepülésekről egyre nehezebb bejárni, lehetetlen időpontban kell elindulnia annak, aki nem akar a forgalomban rostokolni, a reggeli csúcsforgalomban még a Györgyfalvi negyedből is 40 perces út gépkocsival a belváros.
Ilyen körülmények között nagyobb a kereslet a városban levő lakások iránt, inkább azt az ingatlant keresik, amelynek a közelében elérhető a tömegközlekedés. Ma már kevesen vásárolnak úgy ingatlant, hogy nem nézik meg az energia osztályozását, valamint azt, hogy mennyibe kerül a lakás fenntartása.
Emiatt egyre nagyobb a kereslet a már felújított, azonnal beköltözhető lakások iránt, kevesen vesződnek a munkálatokkal. Régi építésű, lerobbant ingatlant leginkább a befektetők vásárolják, például a szakmabeliek, akik olcsóbban megoldják a felújítást” – összegzett Bónis Endre.
Fotó: Veres Nándor
Csökkent a tranzakciók száma Nagyváradon is, jóval kevesebb ingatlan cserél gazdát, mint eddig – vont mérleget megkeresésünkre György-Csáki István, az Imobihor ingatlanügynökség vezetője. Mint kérdésünkre részletezte, Nagyváradon még mindig sokan vásárolnak lakást hitelből, az adásvételek jelentős részét bankkölcsönből bonyolítják le.
Ami viszont tetten érhető Nagyváradon, hogy lassult az ingatlanfejlesztések üteme, a nagy kivitelezők egyelőre visszavonulót fújtak, nem kezdenek újabb projekteket, sőt a régiek befejezését is elodázzák. „Általában tapasztalható, hogy az ingatlanpiac szereplői kivárnak, a világpolitikai helyzet fejleményei hatással vannak a döntésekre” – húzta alá György-Csáki István.
Elmondása szerint jelenleg az árak stagnálnak, megjelenik néha egy-egy alkalmi vétel, de egyelőre ezen a szinten nincs mérhető változás. Ugyanakkor Nagyváradon még nem érzékelhető, hogy az energiaválság alakítaná az ingatlanpiacot, a vásárlást nem befolyásolja, hogy mennyibe kerül a lakás fenntartása.
– fogalmazta meg György-Csáki István, aki arra számít, hogy november után keresettebbek lesznek a hőszigetelt, saját hőközponttal felszerelt lakások, ahol bármikor ki és be lehet kapcsolni a fűtést, szabályozni lehet a fogyasztást.
„Székelyföldön leállt az ingatlanpiac, mert a bankok már csak nagyon szigorú feltételek mellett adnak hitelt, a tavalyhoz képest is nehezített a pálya” – fogalmazta meg eközben lapunk érdeklődésére Szabó Lehel, a Well Ingatlanügynökség vezetője.
A mozgás – elmondása szerint – kizárólag annak tulajdonítható, hogy az infláció megrémítette az embereket, így akinek van megtakarított pénze, az ingatlanba fekteti. Akik megélték a kilencvenes évek nagymértékű pénzromlását, most féltik a megtakarításaikat, és lakást vásárolnak.
„Ha a bankok nem áramoltatnak pénzt a piacra, csökken a vásárlóerő, visszaesik a kereslet, aminek az lesz az egyenes következménye, hogy aki meg akar valamilyen okból szabadulni a tulajdonában levő ingatlantól, kénytelen lesz engedni az árból” – jelentette ki a szakértő.
Tapasztalatai szerint amúgy Székelyföldön ugyanakkor leginkább az árak diktálnak, mindenki olyan lakást vásárol, amilyenre pénze van, és amennyi hitelt kap a banktól. Ha valaki meg tud venni egy szép kétszobás ingatlant, nem fog egy kisebbet vásárolni, mert esetleg olcsóbb a fenntartása. Szabó Lehel ugyanakkor azt tapasztalta, hogy a földgázzal fűtött lakások népszerűbbek, a villanyfűtéstől a legtöbben ódzkodnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!