
Fotó: Agerpres
2011. november 09., 08:182011. november 09., 08:18
Az új jogelemek kidolgozásában kiemelt szerepe volt az EU előző fél évben soros magyar elnökségének. A miniszterek közös közleménye szerint az intézkedések „biztosítják az együttműködés ahhoz szükséges szintjét, hogy elkerüljék a túlzott egyensúlytalanságot, és biztosítsák az államháztartás fenntarthatóságát. Hosszú távon a csomag segíteni fog abban, hogy a monetáris unió megfelelően működjön”.
A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza, egy harmadik pedig a költségvetési eljárások szankcióit. Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható. A csomag hatodik eleme elsősorban azt biztosítja, hogy az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget tartalmazó szabályozás megjelenjen a nemzeti jogrendszerekben. A jogszabályok megerősítik a belső államadósság GDP-hez viszonyítottan 60 százalékos felső küszöbét és az államháztartási hiány 3 százalékos maximumát. A középtávú adósság- és deficitcélokat elérni nem tudó euróövezeti országok a GDP 0,2 százalékát elérő letét elhelyezésével sújthatók, a szankciók ráadásul csaknem automatikusak lesznek.
Az Unió a nemzetközi gazdasági válságra adott válaszként alkotta meg a csomagot, amelyet hatékony eszköznek tekintenek a jövőbeni államadósság-válságok megelőzésére. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a héten jelezte, hogy a végrehajtó testület „az első naptól kezdve” alkalmazni fogja az új jogszabályok adta lehetőségeket, amint azok hatályba lépnek.
Hétfői lapzártánk után véget ért ülésükön eközben az euróövezeti országok pénzügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a zónát sújtó adósságválság megállításában központi elemmé lépett elő a sérülékenyebb országok fokozottabb uniós ellenőrzése. Ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, a csoport elnöke közölte az ülést követő sajtótájékoztatóján. Olli Rehn pénzügyi biztossal együtt megerősítette, hogy az euróövezeti országok elegendőnek tartják a bejelentett olasz konszolidációs programot, amelynek része az államháztartási mérleg kiegyensúlyozása két éven belül, valamint szükség esetén pótlólagos intézkedések bevezetése is.
Juncker azt is elmondta: még érvényben van az euróövezeti országok vezetőinek múlt havi találkozóján hozott döntés, amelynek értelmében Görögország hozzájuthat a nyolcmilliárd eurós újabb hitelrészlethez. A luxemburgi politikus jelezte, hogy várakozásai szerint erre még ebben a hónapban sor kerül. Azt is bejelentette, hogy egy levél formájában írásos garanciát kérnek az új görög kormány alapításában részt vevő pártoktól arra, hogy Athén tartja magát az országot segítő csúcsdöntések idején tett vállalásaihoz.
A görög Evangélosz Venizelosz a brüsszeli találkozót követően üdvözölte az ott elhangzottakat. Mint nyilatkozott, az euróövezeti miniszterek méltatták azt a döntést, hogy a két legnagyobb párt koalíciós kormányt hoz létre, és ennek egyik küldetése a múlt hónapban született megállapodás végrehajtása lesz. Bár korábban úgy volt, hogy a nemzeti egységkormány a tegnapi nap folyamán megnevezi miniszterelnök-jelöltjét, erre lapzártánkig nem került sor. Egyetlen fontosnak nevezhető lépés történt az új kormány megalakítása irányában, éspedig az, hogy Jeórjiosz Papandreu kormányfő lemondásra szólította fel kabinetje tagjait, hogy megkönnyítse az átmeneti kormány megalakulását.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfőn a beszámolók szerint jelentős előrelépést értek el az euró stabilitását biztosítani hivatott pénzalap (EFSF) szintén múlt hónapban elhatározott további reformjának részletezésében. Juncker azt reméli, hogy a munka nagy része még ebben a hónapban befejeződik, és még idén meg is kezdődhet a változtatások gyakorlatba iktatása. Mint beszámoltunk, az október 26-i csúcson a tagországok arról döntöttek, hogy az EFSF-et rugalmasabbá teszik, befektetői közé az EU-n kívüli szereplőket, köztük az IMF-et is bevonják, hatóerejét pedig megnövelik.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.