
Fotó: Agerpres
2011. november 09., 08:182011. november 09., 08:18
Az új jogelemek kidolgozásában kiemelt szerepe volt az EU előző fél évben soros magyar elnökségének. A miniszterek közös közleménye szerint az intézkedések „biztosítják az együttműködés ahhoz szükséges szintjét, hogy elkerüljék a túlzott egyensúlytalanságot, és biztosítsák az államháztartás fenntarthatóságát. Hosszú távon a csomag segíteni fog abban, hogy a monetáris unió megfelelően működjön”.
A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza, egy harmadik pedig a költségvetési eljárások szankcióit. Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható. A csomag hatodik eleme elsősorban azt biztosítja, hogy az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget tartalmazó szabályozás megjelenjen a nemzeti jogrendszerekben. A jogszabályok megerősítik a belső államadósság GDP-hez viszonyítottan 60 százalékos felső küszöbét és az államháztartási hiány 3 százalékos maximumát. A középtávú adósság- és deficitcélokat elérni nem tudó euróövezeti országok a GDP 0,2 százalékát elérő letét elhelyezésével sújthatók, a szankciók ráadásul csaknem automatikusak lesznek.
Az Unió a nemzetközi gazdasági válságra adott válaszként alkotta meg a csomagot, amelyet hatékony eszköznek tekintenek a jövőbeni államadósság-válságok megelőzésére. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a héten jelezte, hogy a végrehajtó testület „az első naptól kezdve” alkalmazni fogja az új jogszabályok adta lehetőségeket, amint azok hatályba lépnek.
Hétfői lapzártánk után véget ért ülésükön eközben az euróövezeti országok pénzügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a zónát sújtó adósságválság megállításában központi elemmé lépett elő a sérülékenyebb országok fokozottabb uniós ellenőrzése. Ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, a csoport elnöke közölte az ülést követő sajtótájékoztatóján. Olli Rehn pénzügyi biztossal együtt megerősítette, hogy az euróövezeti országok elegendőnek tartják a bejelentett olasz konszolidációs programot, amelynek része az államháztartási mérleg kiegyensúlyozása két éven belül, valamint szükség esetén pótlólagos intézkedések bevezetése is.
Juncker azt is elmondta: még érvényben van az euróövezeti országok vezetőinek múlt havi találkozóján hozott döntés, amelynek értelmében Görögország hozzájuthat a nyolcmilliárd eurós újabb hitelrészlethez. A luxemburgi politikus jelezte, hogy várakozásai szerint erre még ebben a hónapban sor kerül. Azt is bejelentette, hogy egy levél formájában írásos garanciát kérnek az új görög kormány alapításában részt vevő pártoktól arra, hogy Athén tartja magát az országot segítő csúcsdöntések idején tett vállalásaihoz.
A görög Evangélosz Venizelosz a brüsszeli találkozót követően üdvözölte az ott elhangzottakat. Mint nyilatkozott, az euróövezeti miniszterek méltatták azt a döntést, hogy a két legnagyobb párt koalíciós kormányt hoz létre, és ennek egyik küldetése a múlt hónapban született megállapodás végrehajtása lesz. Bár korábban úgy volt, hogy a nemzeti egységkormány a tegnapi nap folyamán megnevezi miniszterelnök-jelöltjét, erre lapzártánkig nem került sor. Egyetlen fontosnak nevezhető lépés történt az új kormány megalakítása irányában, éspedig az, hogy Jeórjiosz Papandreu kormányfő lemondásra szólította fel kabinetje tagjait, hogy megkönnyítse az átmeneti kormány megalakulását.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfőn a beszámolók szerint jelentős előrelépést értek el az euró stabilitását biztosítani hivatott pénzalap (EFSF) szintén múlt hónapban elhatározott további reformjának részletezésében. Juncker azt reméli, hogy a munka nagy része még ebben a hónapban befejeződik, és még idén meg is kezdődhet a változtatások gyakorlatba iktatása. Mint beszámoltunk, az október 26-i csúcson a tagországok arról döntöttek, hogy az EFSF-et rugalmasabbá teszik, befektetői közé az EU-n kívüli szereplőket, köztük az IMF-et is bevonják, hatóerejét pedig megnövelik.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.